Filmtett – Erdélyi Filmes Portál

Anthony Hopkins (sz. 1937. december 31.)

Emlékszik bárki is a fiatal Hopkinsra? Na, ugye hogy nem? Az ugyancsak walesi születésű Richard Burton sikerén felbuzdulva választotta a színészi karriert, a Királyi Színiakadémia elvégzése pedig támogatta álmai valóra váltásában. Először a színházban szerzett világhírnevet, majd a tévéképernyőket támadta szemtelen tehetségével. Már a hatvanas évek elején is voltak komolyabb filmszerepei a brit szférában, a nagyérdemű mégis egészen A bárányok hallgatnak (The Silence of the Lambs, r. Jonathan Demme, 1991) vérfagyasztó főszerepéig kellett várjon, hogy örökre megjegyezze Hopkins nevét.  

Samuel L. Jackson (sz. 1948. december 21.)

Mielőtt Morgan Freeman és Spike Lee felkarolta volna, az eleinte színházi berkekben tevékenykedő Jackson csupán néhány apró filmszerepet kapott. A Dzsungelláz (Jungle Fever, r. Spike Lee, 1991) indította be igazán filmes karrierjét, azóta több mint nyolcvan filmben szerepelt, és nemcsak szupersztárrá, hanem kultikonná nőtte ki magát. Mai napig az egyik legtüneményesebb jelenség a filmvásznon, jellegzetes hangja pedig a videojátékok narrációinak is gyakori vendége. Nem mellékesen megtalálható a tíz legjobban kereső színész listáján is, bár talán azon kevesek egyike, aki kimondottan rá is szolgált a sikerre.  

Richard Jenkins (sz. 1947. május 4.)

Mielőtt színészetre adta volna a fejét, Jenkins kamionsofőrként tevékenykedett, főnöke pedig jövendőbeli „kollégája", John C. Reilly apja volt. Miután diplomát szerzett a drámatagozaton, eleinte ő is színházi, majd tévés szerepeket kapott. Többször dolgozott a Farrelly- és a Coen-fivérekkel, és bár minden évre jutott legalább egy filmje, mindig mellékszerepeket kapott. A nagyközönség a mozivásznon először A látogató (The Visitor, r. Thomas McCarthy, 2007) mogorva főszereplőjeként figyelt fel rá úgy igazán.  

Morgan Freeman (sz. 1937. június 1.)

A kellemes hangú Freeman 8 évesen szerezte első színészi tapasztalatait egy iskolai darab főszerepében, 12 évesen pedig megnyert egy állami drámaversenyt. 18 évesen visszautasított egy színi ösztöndíjat, hogy szerelőnek szegődjön az Egyesült Államok Légierejéhez. Amerika a The Electric Company (1971–1977) című gyermekműsorból ismerhette meg, ahol Drakula gróf szerepében tündökölt. A bölcs és atyai szerepek megformálójaként ismert Freeman első Oscar-jelölését a Hamis riportban (Street Smart, r. Jerry Schatzberg, 1987) való epizódszerepéért kapta.  

Brendan Gleeson (sz. 1955. március 29.)

A dublini színész a londoni drámaiskolában tanulta a mesterséget, három év után pedig sikeres színházi karrierbe kezdett. Pár év elteltével azonban visszatért Írországba, ahol jó néhány évig angol és ír nyelvet tanított egy gimnáziumban. 34 évesen kezdett el forgatni. Első áttörő sikerét A rettenthetetlen (Braveheart, r. Mel Gibson, 1995) hozta meg neki, bár ő személyesen nem kapott díjat érte, a film öt Oscart zsebelt be. Azóta több mint ötven filmben szerepelt, jelenleg pedig első rendezői debütjére készül.  

Tommy Lee Jones (sz. 1946. szeptember 15.)

Bár angol szakos diplomát szerzett az egyetemen, ahol a katolicizmus mechanizmusáról írta diplomamunkáját, ráadásul kiváló focista és sportember volt, '69-ben mégis New York-ba költözött, hogy színészt faragjon magából. Először ő is a Broadway-en mutatkozott be, ahonnan a tévéfilmek világába, majd a legjobban fizetett hollywoodi színészek sorába csöppent. Első blockbustere Harrison Ford oldalán A szökevény (The Fugitive, r. Andrew Davis, 1993) c. akciódráma volt, mely meghozta neki a világsikert, nem mellékesen pedig a Legjobb férfi mellékszerepért járó Oscar-díjat.  

Ian McKellen (sz. 1939. május 25.)

Egy betegség majdnem végzett vele a második világháború alatt, amikor elkapta a diftéria nevű vírusos fertőzést. A torkában lévő hangszálak örökre megváltoztak, ez később viszont hozzájárult karrierjének alakulásához. Első színházi élményét 3 éves korában szerezte, bár nem volt elragadtatva a látványtól, színészi karrierjéhez egyenes út vezetett. Óriási színházi sikereket tudhat magáénak, filmes karrierje viszont lassan indult be, ezért számos sikertelen filmes próbálkozás után inkább tévéfilmekben szerepelt. 1969-ben megkapta első filmszerepét, de a '90-es évekig kellett várnia, hogy szélesebb körben is ismert legyen. Manapság A Gyűrűk Ura Gandalfjaként ismeri mindenki.  

Alan Rickman (sz. 1946. február 21.)

Három testvérével együtt édesanyja nevelte fel Londonban, mivel édesapját már gyerekkorában elveszítette. A kis Alan nagyon korán kezdett érdeklődni a színészet iránt, gyakori szereplője volt az iskolai előadásoknak, érettségi után mégis úgy döntött, hogy inkább grafikus lesz. A főiskola elvégzése után, 26 évesen elhatározta, hogy megpróbálja a színészkedést, így egy ösztöndíj segítségével további három évet tanult, immár színészként. Eleinte színházi előadásokban tarolt, majd a televízió képernyőjén vált ismertté, legvégül pedig a filmes berkekbe is berobbant, amikor a Drágán add az életed!-ben (Die Hard, r. John McTiernan, 1988) eljátszotta Hans Grubert, a német terroristát.  

Danny Aiello (sz. 1933. június 20.)

Az olasz-amerikai családba született Aiellónak nehéz gyerekkora volt: hatan voltak testvérek, anyja megvakult, apja pedig otthagyta őket, amit azóta sem tudott megbocsájtani neki. 16 évesen hazudott életkoráról, hogy bekerülhessen a katonaságba, három évnyi szolgálat után pedig hazatért, hogy kemény munkájával támogassa a családot. Idő- és pénzhiány révén a filmiparba csupán a '70-es években tört be, első szerepében egy jelentéktelen baseball-játékosként tűnik fel Robert de Niro mellett a Bang the Drum Slowly (r. John D. Hancock, 1973) című sportdrámában.  

Ron Perlman (sz. 1950. április 13.)

Jellegzetes arca és különleges mimikai tehetsége révén a legextrémebben kimaszkírozott karakterek nagy mesterévé nőtte ki magát az évek során. Ha ijesztő, maszkos, torz szörnyetegek eljátszásáról van szó (Hellboy, Szépség és szörnyeteg), akkor Ron Perlman a mi emberünk. Perlmant évekig csúfolták, hogy úgy néz ki mint egy majom, ez alaposan megtépázta önbecsülését, és színészi karrierjét is megkésleltette. Első filmes főszerepét 1995-ben kapta Jean-Pierre Jeunet Elveszett gyerekek városa (La cité des enfants perdus) című filmjében.