Filmtett – Erdélyi Filmes Portál

A Filmtett új videósorozatában erdélyi (film)színészekkel beszélgetünk a színészi szakmáról, a kamera és a színpad közti különbségekről, meg egyéb kulisszatitokról. A sorozat utolsó részében Hatházi Andrással ültünk le beszélgetni (no meg indultunk útra biciklizni), aki nemcsak színházi és filmes színészi munkásságáról ismert, hanem temérdek felnövő színésznemzedék tanárként is tiszteli.

Szinte olyan, mint Murnau Nosferatuja (nem is...), szinte Erdélyben forgott (ez viszont igaz), szinte kapott egy Arany Medvét (meg ez is biztos), a címszerepét alakító Klaus Kinski pedig szinte ma lenne 91 éves: október 18-án töltötte volna, ha még köztünk lehetne.

Kézzel festett celluloidtekercsekkel nyert animációs Oscart egyedüli magyarként, háttért animált, amikor mindenki más szereplőket, tilos volt piros almákról forgatnia, új filmjében pedig freskót mozgat. Friss szellem, nyugodt öntudat, rengeteg tapasztalat és történet: Rófusz Ferencet hallgatni maga az élő magyar filmtörténet.

Akcióvígjáték Schwarzeneggerrel, Schwarzenegger nélkül – egy színész rendezésében, aki nem tud írni. A Nyírjuk ki Günthert! egy meghiúsult nevettetési kísérlet.

Álex de la Iglesia témái és történetei változtak az idők során, de az általa használt filmes eszközkészlet kevéssé. A túlélőfilmek exploitationjétől Buñuelig – így lehet röviden összegezni az El bar sztoriját és képi világát.

Alexandru Solomon eddigi legambíciózusabb dokumentumfilmje egy sci-fibe illő téma apropóján vezet be minket egy olyan provincia mindennapjaiba, amely egyszerre tűnik távolinak, idegennek, egzotikusnak, de nagyon ismerősnek is.

Cormac McCarthy legmegfilmesíthetőbb regényéből a Coen testvérek 10 éve készítettek maradandó, megkerülhetetlen, mesteri és Oscar-díjakkal is elismert filmet, melyet ugyanakkor nem mindenki értett meg annyira, amennyire kellett volna.

Október 13. a vajdasági magyar mozgókép napja. Az idén 17. alkalommal ünnepelt emléknap előzményeit Siflis Zoltán, Balázs Béla-díjas filmrendező tavaly készült dokumentumfilmjében foglalta össze. A nagy akarásokkal övezett pionírmunkát vállaló alkotók kinematográfiai álmai sajnos derékba törtek, ám alapot teremtettek a vajdasági magyar filmezés későbbi fénykorához, és – hadd bocsássam előre – erre építkezhettek mai filmeseink is, akik magyarországi támogatás nélkül ugyancsak a filmpionírok sorsára jutottak volna a mai Szerbiában.