Beretvás Gábor a Debreceni Egyetemen szerzett diplomát mint filozófus-esztéta. Ezt követően a DE Humán Tudományok Doktori Iskolájában abszolvált. Kutatási területe elsősorban: a közép-kelet-európai rendszerváltás dokumentumfilmes feldolgozása és a háború utáni magyar filmtörténet. Az utóbbi tizenöt évben több egymástól eltérő filmes rendezvénysorozat életre hívója és irányítója, illetve filmes szakmai beszélgetések vezetője. 2014 és 2016 között az amszterdami UvA, a kolozsvári Sapientia és a kolozsvári BBTE ösztöndíjas kutatója. 2015 óta Gulyás Gyula filmrendező munkatársa. Jelenleg a Debreceni Egyetem Filozófia Intézete film szakirányának óraadója.

Beretvás Gábor írásai
(20)

Konyhafilozófiai erőfitogtatás – Bud Spencer: Különben dühbe jövök

Az életrajzi könyv nem sok újat tud nyújtani egy igazi rajongónak, aki pedig nem volt oda a Carlo Pedersoliból lett Bud Spencerért, az nem valószínű, hogy emiatt a könyv miatt fogja megkedvelni. De a könyv relikviaértéke nem vész el, elég lesz ahhoz, hogy elinduljon a filmes idézgetés.

2018. szeptember 11.

Szorítóban – Bogdán Árpád: Gettó Balboa

A Gettó Balboa a sztoriját tekintve egyáltalán nem hivalkodó film, szereplőin szerényen suhan végig a győzni akarás: céljuk a lehetőségek szerinti jobbá válás. Ahogy az a sportfilmeknél szokás, a forgatókönyíró-rendező Bogdán Árpád nagy hangsúlyt helyez a nehézségek legyőzésére, vagyis a felkészülésre, kevesebbet a tényleges meccsekre.

2018. szeptember 03.

Tűzkeresztség – Beszélgetés Csuja László filmrendezővel a Kilenc hónap háborúról

Másfél hónapja Karlovy Vary-ban díjat nyert Csuja László első nagyjátékfilmje, a Virágvölgy, amely a már megírt doktori dolgozatának is témáját képezi. Néhány hétre rá, az augusztus közepén megszervezett Szarajevói Filmfesztiválon elismerést szerzett első dokumentumfilmje, a Kilenc hónap háború is. A fesztivál lezárultával erről az alkotásról beszélgettünk a rendezővel.

2018. augusztus 23.

A kétéltűség megtapasztalása – Zurbó Dorottya: Könnyű leckék

A film megtekintése után azon gondolkoztam, hogy tudja-e az európai mozinéző más szemszögből nézni Zurbó Dorottya filmjét, mint a sajátjából? Mennyire tud ez a néző azonosulni a film főszereplőjével, a szomáliai menekült Kafiával? Hiszen már maga a név is mintha a kávébarna bőrszínre utalna az európai fül számára – holott ennek a hangzásbeli egybeesésnek nemigen lehettek tudatában az eredeti szomáliai névválasztáskor.

2018. augusztus 08.