Csoma Zsolt írásai
(4)

Miért maradnak le időnként a hősök a képről? – Celluloid képarányok

A 35 mm széles, perforált szélű cellulóz filmszalagot az Eastman Kodak cég szabadalmaztatta és használta először a fényképezőgépeiben. Az Eastman Kodak által használt formátumot 1889-ben szabványosították a filmiparban. Az idők folyamán a film színes és hangos lett, de alapvetően csak a nyersanyag kémiai összetétele változott. Ma is ezt a filmet használjuk a hagyományos fényképezőgépekben, erre forgatják a mozifilmek jelentős hányadát, és ez a filmszélesség határozta és határozza meg az 1,33:1 (vagy ha úgy tetszik 4:3) képarányt, amely a nem szélesvásznú filmek, a televízió és a számítógépes monitor képernyőjének oldalaránya.

2004. november 15.

Lúdas Matyi meséje – Az első színes magyar film restaurálása

A Magyar Nemzeti Filmarchívum – ahol 15 éve mentik szisztematikusan, nagy mennyiségben a nemzeti filmkincset – most hatalmas fába vágta a fejszéjét. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától 15 milliós támogatást kapott, s három cég megfeszített munkájával digitális úton próbálják visszavarázsolni az első, teljes hosszában színes magyar film, a Lúdas Matyi színeit. Ez a restaurálás ugrás az ismeretlenbe, hiszen az eredeti kellék összesen két-három százalékban tartalmaz színnyomokat. A restaurálás pedig nem jelentheti azt, hogy találomra, kifestőkönyvszerűen kiszínezhetnek egy filmet. A munkálatokról Fazekas Eszterrel, a Filmarchívum munkatársával, a felújítás vezetőjével beszélgettünk.

2004. május 15.

Nézőpont kérdése – Koltay Gábor: Trianon

A második világháború utáni magyar filmgyártás – okkal, ok nélkül, erre mindenkinek megvan a maga válasza – nem foglalkozott Trianon ügyével. Koltay Gábor dokumentumfilmje az első ilyen önálló mozifilmes próbálkozás. Az 1920. július 4-én aláírt egyezmény hatályba lépését követően a történelmi Magyarország elveszítette területének kétharmadát, és lakossága 18 millióról 7,6 millióra csökkent. Az így előállt súlyos helyzet következményei máig kihatnak hazánkra. De fel kell tenni a kínos kérdést: annak ellenére, hogy Trianon a mai napig meghatározza Magyarország politikai, gazdasági és társadalmi helyzetét, lehet-e ma, 2004-ben Trianonról filmet készíteni?

2004. március 15.

Neked volt jegyed? – Antal Nimród: Kontroll

Az úgy kezdődött, hogy Jött egy busz. Aztán – mielőtt nagyobb kárt okozott volna – észrevétlenül eltűnt. És most jött a metró. Ezzel kezdetét is vette a BKV-s (Budapesti Közlekedési Rt.) filmek reneszánsza. Az előbbi csak címében hordozza, és alibinek használja az említett tömegközlekedési járművet, az utóbbi – a Kontroll – története valóban levisz minket ebbe a mindenki által olyan jól (nem) ismert világba, a metróba. Ez utóbbi filmről szeretnék mesélni.

2004. február 15.