Dávid Ádámnak Zoltán 1985-ben született Budapesten. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának kommunikáció-német szakos hallgatója. A Pázmány Campus című egyetemi lapban megszűnéséig számos filmkritikája és egyéb írása jelent meg. A Filmtett folyóirat Kortárs art rovatába a 2007. áprilisi szám óta rendszeresen cikkezik külföldi filmekről. Emellett publikál a Csodaceruza című gyermekirodalmi folyóiratban, a Bárka folyóiratban, az Irodalmi Jelenben és egy német nyelvű interjúja is megjelent a Pester Lloyd című napilapnál. 2007. májusában kétnapos médiaelméleti konferencián vett részt Kolozsvárott, ahol húszperces előadást tartott Illatmontázs. Intermedialitás és "interszenzualitás" Patrick Süskind és Tom Tykwer Parfümjében címmel. Az előadás alapjául szolgáló tanulmány még 2008. folyamán meg fog jelenni angol nyelven.

Dávid Ádám írásai
(28)

Hol az a spiritusz? – Frank Miller: The Spirit / A sikító város

Hollywood még az aranyból is tud szart csinálni. A Sin City például igazi színaranyként ragyogott ki a képregény-adaptációk bizsuutánzatai közül. Igaz, hófehér vérben és citromságra gennyben tocsogott, de eredeti volt, vizuálisan és történetmesélésben egyaránt. Miller mester el is kezdte az aranyhatású műanyag blöffutángyártást, de tákolmányából sajnálatos módon kifelejtette a spirituszt.

2009. április 06.

Rossz nevetés – Gárdos Péter: Tréfa

Gárdos nagyon ért a gyerekekhez. Szinte minden filmjébe jut is néhány belőlük a Szamárköhögéstől a A porcelánbabán és Az igazi Mikuláson át az idei szemlén bemutatott Tréfáig. A gondosan kiválogatott és – ahogy a rendező fogalmazott – „ezer százalékig autentikus” gyerekszereplők önmagukban elviszik a balhét.

2009. február 06.

A Pinprick-kód – Daniel Young: Pinprick / Szobafogság

Főhősnőnk épp azon ügyködik, hogy nővé váljon, s ilyenkor jól szokott jönni az apa iránti olthatatlan vonzódás. Apa azonban nincs, szekrény viszont van. A Pinprick-kód feltöréséhez nem szükséges sem Da Vinci lángelméje, sem a 23-as, vagy épp az 1-es szám. Megfejtése során a négyjegyű PIN-kódból indulunk ki, a négyesből, amely átfonja titokzatos(kodó) történetünket.

2009. január 31.

Százarcú Szilveszter – Szász Csongor: Matuska

Szász Csongor, az ifjú délvidéki származású dokumentumfilmes Matuska Szilveszter ellentmondásos alakját megidézve áttételesen szülőföldjének közösségéről tudósít. Arról a ragaszkodásról, ami a „biatorbágyi rémhez” fűzi a megszólaltatottakat, a regényírótól a csantavéri öregekig.

2009. január 28.

Egy utálatos elme – Vicente Amorim: Good

Vicente Amorim feladata első ránézésre pofonegyszerűnek tűnhet, de valójában számtalan buktatót rejt. És hogy mi lesz az eredménye annak, ha egy brazil rendező két amerikai sztárral és brit színészekkel Budapesten és a Balaton partján forgat filmet az 1930-as évek Berlinjéről? Sajnos nem sok jó. No Good…

2009. január 07.

Szín city – Risto Topaloski, D. Jud Jones: Film Noir

Csak azért a viszonylag olcsó animáció mellett dönteni, mert a színészek túl magas gázsit követeltek maguknak, már önmagában elég kínos. Ha pedig még a címmel is azt súlykoljuk, hogy zsánerjelmezbe bújunk, de még a szándékát sem lehet fölfedezni a műfaj megújításának, akkor már össze is állt a Film Noir teljesen félresikerült, kaotikus koncepciója.

2008. november 19.

Beugratós válasz – Nic Balthazar: BenX

„Van egy előnye, ha magadat ölöd meg. Nem kell sokáig keresni, ki legyen az áldozat.” – akinek ilyen elmésségek járnak a fejében, nem lehet egészen buggyant. Az autista Bent mégis az egész osztály szívatja, ezért BenX álnéven a virtuális valóságban lel otthonra és szerelmetes úrhölgyre. Amikor a két világ kezd végzetesen összegabalyodni, Ben váratlan válaszával mindenkit beugrat: szülőket, haverokat, ellenségeket, de elsősorban a nézőt.

2008. október 08.

Á-lomtalanítás – Andrew Stanton: WALL-E

Klasszikus született. WALL-E színrelépése a számítógépes animáció és egyben a Pixar gyerekkorának végérvényes lezárulását jelenti, s a virtuális valóság új dimenzióit nyitja meg, melyben mesés stilizáció és élőszereplős (ál)dokumentumfelvételek alkotnak termékeny szintézist. A kis robot heroikus lomtalanítása és a film mulatságos, ám kiábrándító emberképe egyúttal leplezetlen leszámolás az amerikai álommal is.

2008. augusztus 14.