Az ELTE magyar-esztétika szakán végzett. 2001-ben esztétikatörténeti témából szerzett PhD-t. 2001-től a Károli Gáspár Református Egyetemen tanít, jelenleg esztétikatörténetet és  filmtörténetet. 2006-tól felelős szerkesztő a Műszaki Kiadóban, területe az irodalom és a média. Filmtárgyú írásai a Filmtettben és a Filmkultúrában jelentek meg. Filmes témákban olasz fordítóként is tevékeny.

Dobolán Katalin írásai
(21)

A sztenderdek tanulhatók… – Interjú Németh Gáborral

Extremitás és hétköznapiság a forgatókönyvekben, amerikai típusú sztenderdek oktatása vagy művészképzés... A forgatókönyvírók egyetemi képzéséről kérdeztük Németh Gábort, a színház- és filmművészeti egyetem tanárát, a rádió irodalmi osztályának szerkesztőjét, számos kuratórium tagját. Egy úr, aki ír – mivel, vele ellentétben, én nem vagyok író, talán megengedhetem magamnak az efféle közhelyes minimalizmust.

2006. augusztus 15.

Előtted zajlik az élet – Interjú Tóth Zsolt Marcell természetfilm-készítővel

Tóth Zsolt Marcell természetfilmjeire 2002-ben figyelt fel a magyar közönség. Az Európa és Amerika geológiai határán fekvő vulkanikus zóna legismertebb pontját, Izland szigetét bemutató, Fortyogó föld című munkája elnyerte a Budapesti Magyar Filmszemle ismeretterjesztő filmes nagydíját. Az erdélyi közönség számára inkább az antarktiszi jégmezők ábrázolásának ürügyén a globális klímaváltozás kérdéseire összpontosító Fagyos oázis az ismerősebb, amely az idei FILM.DOK-on szerezte meg a fesztiváligazgatóság díját. A fiatal rendező-operatőr – aki játékfilmek fényképezésével kezdte a pályáját – mindig érdekesen mesél távoli kalandjairól, a természetfilmek készítésének izgalmas fordulatairól.

2005. október 15.

Sci-fi-sorozatok

A sci-fi-sorozatok inkább sorozatok, mint sci-fik. A szappanoperák hétköznapi privátkalandjaival szemben azonban a sci-fi össznemzeti, eposzi történelmet tárgyal, s talán épp a sorozatok tükrözik leginkább az eposz képzetét: a hosszú sagák a mindenség vég nélküli haditörténelméről szólnak. Persze az eposszal szemben mindez a jövőben játszódik – elvileg. A még nem létező jövőt a múlt és a jelen konfigurálja: társadalmi, politikai, filozófiai, helyenként még tudományos kérdések is, bár talán azok a legkevésbé.

2005. június 15.

Filmelmélet jelmezekben utazva – A filmelmélet és a női szabók

A filmelmélet érdeklődése elég későn ébredt fel a divat és a jelmez filmbeli szerepe iránt. A teoretikusokat és a kritikusokat a hatvanas években inkább a szerzőség és annak kérdései, később pedig a narratíva szerkezete, típusa és lehetőségei foglalkoztatták – a filmelmélet egyelőre a női szabókra hagyta a jelmezkérdést.

2005. április 15.

Létezik-e Ibéria? – George Sluizer: La balsa de piedra / Kőtutaj

Az ember általában vegyes érzelmekkel fogadja, ha egy nagy író regényét megfilmesítik. Örül is, meg nem is: egyfelől sokan megismerik a regényt, másfelől meg az író nyilván tudta, mit csinál, és ő ugye regényt írt, nem filmforgatókönyvet. Ez a helyzet José Saramago, a Nobel-díjas portugál író regényével is: úgy tűnik, hogy a Kőtutaj az egész stáb számára extrém sport lett volna, ezért inkább tutajdublőrt választottak.

2005. február 15.

Jelenetek egy porcelánbáb életéből – Oshima Nagisa: Gohatto / Tabu

Oshima, a japán film nagy öregje 68 éves korában, évtizedes kihagyás után rendezte meg 26. filmjét, a Tabut, gyakorlatilag tolószékből. A történet, amely Ryotaro Shiba regényén alapul, 1865-ben, azaz közvetlenül a Tokugava sogunátus bukása és a Meizsdi-restauráció előtt játszódik, a még fennálló rendszer elszánt támasza, a Shinsen milícia és Kiotó hétköznapjaiban.

2005. január 15.

Karcag dream – Török Ferenc: Szezon

Három pincérfiú, Guli, Virág és Nyéki, valamint pár pincérlány nyári története a film, egyfajta semi-sweet movie a maga mérsékelt kalandjaival, hangnemével és stilizáltságával. Guli társaival a karcagi cukortornyok mellől nyugatra indul, hogy ott kissé alulmaradjon a cukorkocka-dobásban, s hazatérve keserűen ihassa a kávéját.

2004. október 15.