Veszprémben születtem, középiskolai tanulmányaimat a Lovassy László Gimnáziumban végeztem. Az ELTE-n 2008-ban végeztem amerikanisztika-történelem tanári szakon. 2008-tól az ELTE amerikanisztika doktori programjának hallgatója vagyok, 2009-től oktatok filmzenetörténetet és filmzeneelméletet az ELTE Filmtudomány Tanszékén. Speciális kutatási területeim a James Bond-filmek zenéje és a kidobott filmzenék.

Hubai Gergely írásai
(27)

Fellini zeneszerzője voltam – Nino Rota-portré

„A Cinecittà előtt észrevettem egy vicces kis embert aki a rossz helyen várakozott a villamosra. Szétszórtan hederített az egészre. Olyan érzésem volt hogy… vele kell várnom… biztos voltam benne, hogy a villamos megáll a szokásos helyén és futnunk kéne utána, és egyaránt biztos voltam benne, hogy megáll ott is, ahol mi várakoztunk… A legnagyobb meglepetésemre a villamos pont előttünk állt meg.” Federico Fellini így emlékezett első, még véletlen találkozására Nino Rotával. Az idén 105 éve született zeneszerző leginkább Fellini zeneszerzőjeként ismert, de hozzá kötődik A keresztapa legendás – és meglepő botrányt kavaró – zenéje is.

2017. február 10.

Hitchcock zeneszerzője voltam – Bernard Herrmann-portré

A 105 éve született Bernard Herrmann első filmje az Aranypolgár, az utolsó a Taxisofőr volt – ez a két határkő talán mindennél jobban jellemzi a közel 35 éven át ívelő karrier sokszínűségét. Ha bármelyik amerikai filmzeneszerzőről filmet lehetne készíteni, Herrmann lenne a legideálisabb jelölt – a művészi vízióit senki kedvéért sem kompromittálta, nekiment a stúdiórendszernek és még legfontosabb munkatársával, Alfred Hitchcockkal is szembement egy alkalommal. Habár magánélete a karrierjéhez képest színes volt (három felesége volt, az első kettőt ugyanúgy hívták, ráadásul unokatestvérek voltak), terjedelmi okokból inkább a szakmai tevékenységére összpontosítunk.

2016. november 15.

Az igazi mesterlövész: Elmer Bernstein

A beskatulyázás olyan jelenség, melytől mindenki tart a filmművészetben a legnagyobb sztároktól kezdve az egyszerű filmzeneszerzőkig. Egy-egy életen át meghatározó szerep akár karrierje végéig kényszerpályára állíthat egy alkotót – Lugosi Béla például mindig Drakula maradt a közönség szemében, Carrie Fisher örökké Leia hercegnő lesz –, és ezekből a skatulyákból a legkiválóbb alakításokkal sem lehet kitörni.

2016. július 22.

Három lépés a sikerhez – Ennio Morricone útja a csúcsra

Amikor Ennio Morricone nagyjából egy hónappal ezelőtt átvette élete első igazi Oscar-díját az Aljas nyolcasért, a filmzenei sajtó szokás szerint kritizálta az akadémiát, hogy miért épp egy olyan filmet díjazott, melyben alig tizenvalahány perc eredeti zene van, és a szabályok szigorúbb értelmezése szerint elvileg még jelölni sem lehetett volna az adott kategóriában.

2016. április 08.

007 tévhit

Azt hiszed, ismered James Bondot? Lehet, hogy a statisztikák meglepnek! Ki a leghalálosabb színész? Melyik Bond utazott a legtöbbet? Kik kapták a legfiatalabb vagy a legidősebb partnernőket, esetleg az ivást vagy a hölgyeket szerették jobban…?

2015. november 05.

Árnyékvilág – A James Bond-filmek főcímei

1962-es debütálásuk óta a Bond-filmek álladó eleme a látványos animált főcím, mely nem csak felsorolja a fontosabb stábtagokat, hanem egyfajta videoklip kíséretet ad a főcímdalokhoz. A legnagyobb Bond-slágerekről már itt írtunk, nézzük meg hogy mi mindent érdemes tudni a vizuális kíséretükről…

2015. november 03.

Nem kell finomkodnom – Beszélgetés Angelo Badalamenti zeneszerzővel

Angelo Badalamentit mindenki úgy ismeri, mint David Lynch állandó zeneszerző társa, aki alkalomadtán felbukkan a filmvásznon is – megjelenik Isabella Rossellini mögött a Kék bársony zongoristájaként, vagy a pultot támasztja a Mulholland Drive egyik jelenetében – és természetesen ő írta a Twin Peaks zenéjét és emlékezetes főtémáját is. Badalamenti munkássága azonban jóval túlmutat David Lynch filmjein, ahogy ez az alábbi interjúból is kiderül…

2014. április 04.