1981-ben születtem Sepsiszentgyörgyön, ahol a Székely Mikóba jártam középiskolába, majd a BBTE-n újságíróira, aztán Sapientián filmszakra, ahol 2008-ban diplomáztam, rendezőként. A Filmtett kritikarovatát szerkesztem, emellett évekig a Kukker.ro videómegosztó szerkesztője voltam, de időnként filmeket is készítek.

Jakab-Benke Nándor írásai
(447)

Quo vadis, román film? – Beszélgetés Florin Mihăilescu operatőrrel, egyetemi tanárral

A bukaresti Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára 2006 novemberében a kolozsvári Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem vendégelőadója volt. Az előadások után a mai román filmtörvényről beszélgettünk, amely szerinte „nagyon későn, nagyon nehezen jelent meg, és éppen azt gátolja, amin segítenie kellene: a művész életét”.

2007. január 15.

A film története – Címszavakban az ókortól a 20. századig

Az etruszk nemzeti filmgyártásról Kr.e. a tizenharmadik századból vannak először képkockás emlékek. Az etruszk filmesek könnyű fahrt-hajóikkal támadták az egyiptomi partvidéket, céljuk a bambusz- és kókuszültetvények fölötti ellenőrzés megszerzése volt.

2006. december 15.

Pátoszterápia – Oliver Stone: World Trade Center

Az ünnepet és a gyászt igazából kevés választja el egymástól, sőt, pátosz tekintetében, néha erősen össze is érnek. Az amerikain kívül nem tudok más nemzetet a földön, amely ekkora költségvetéssel és vehemenciával ünnepli/gyászolja, egyáltalán felmutatja az egész világnak a saját tragédiáit.

2006. november 15.

Magyar Rubljov – Szaladják István: Madárszabadító, felhő, szél

Ez a film alaposan felülírja mindazt, amit a produkciós pénz nemzetiségéről tudunk. Megszoktuk, hogy az újságokban, programajánlókban, fesztiválbrosúrákban olyanokat olvashatunk, hogy „amerikai film”, vagy „német–brazil koprodukció”. Nos, a Madárszabadító, felhő, szél meghatározása szerint magyar produkció, ennek ellenére Magyarországon is felirattal vetítik. Szövege és színészei ugyanis oroszok.

2006. november 15.

Kardok, szandálok, bőrgatyák és Conanok – A fantasy-műfaj története röviden

Nem árt először a fogalmakat tisztázni, hiszen több, hasonlóan csengő fogalom is felbukkan, amikor a fantasyről beszélünk. A fantasy művészeti ágakon átívelő fogalom. Az izommal megpakolt legények legfontosabb tenyészőhelye nyilván az irodalom, a képregény és a film, de van fantasy-festészet (Boris Vallejo lélegzetelállítóan anatomikus képei), -szobrászat (H. R. Giger formatervezései) és -zene (Rhapsody, olasz metálzenekar) is.

2006. október 15.