Király Hajnal írásai
(13)

Változatok erőszakra: hatalomátvétel, kamerafegyver, fizikai és lelki terror a Dogma-filmekben

Tíz év telt el ama emlékezetes manifesto óta, filmtörténeti léptékkel mérve azonban túl rövid idő ahhoz, hogy igazi hatását, szerepének forradalmiságát át lehessen látni. Egyfajta fiatalos blöffnek indult, amely azonban iskolát teremtett: a Zentropa azóta is állhatatosan bocsátja ki a Dogma (és nem egy bizonyos, szerzői zsenialitásra predesztinált rendező) védjegyével (pontosabban Trier és Vinterberg aláírásával) ellátott, kézikamerával többnyire mikroszituációkat rögzítő filmeket.

2005. május 15.

A ruha teszi a testet, avagy az átöltözés esztétikája – Pedro Almodóvar: La Mala educación / Rossz nevelés

Megszoktuk már, hogy Almodóvar filmjei a túlzásaikkal tüntetnek. Az is ismert, hogy ez az extravagancia a filmi kifejezés minden rétegében – a képi kromatikától a szereplők játékán át az elbeszéléstechnikáig – sajátos szerzői stílussá koncentrálódik, oly módon, hogy mindegyik réteg felismeri a másikban önmagát: a rikító színek a transzvesztiták erősen stilizált testbeszédében, a bravúros/fordulatos, gyakran melodramatikus meseszövés a giccs határát súroló, mindig diegetikus zenei betétekben.

2004. november 15.

Egyidejűségek – VII. Erdélyi Film- és Médiatudományi konferencia

A 2003-ban indult Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári Fotóművészet, filmművészet, média szakának története a hetedik éve megrendezett szakmai tapasztalatcserék léptékével mérhető. A kezdeti, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán tartott nyílt szemináriumok fokozatosan kollokviumokká, majd pedig a szétszéledt, de a Pethő Ágnes „műhelyétől” el nem szakadt tanítványokat is viszszavonzó, hagyományteremtő konferenciasorrá rendeződtek.

2004. szeptember 15.

Könyv – Tükör – Film – Pethő Ágnes: Múzsák tükre. Az intermedialitás és önreflexió poétikája a filmben.

A könyv előszava, a szerzői önreflexió helye, a lehető legfrappánsabban definícióval szolgál: „…ez a könyv maga is mediális tükör, amely a nyelv és a nyomtatás közegében szeretné láttatni a mozgókép médiumközi «mozgásait»…”. Ezáltal nemcsak megelőzi a hasonló következtetésre jutó recenzáló–olvasó kritikáját, hanem egyben értelmezi is azt az elméleti, szerkezet- és nyelvezetbeli komplexitást, amely a könyv egészét jellemzi.

2003. július 15.

A szellemi és lelki erő hanyatlásának (kór)képei – Az őrület fokozatai Akira Kuroszava filmjeiben

Kuroszava filmjei esetében a hibátlan technikai kivitelezés, az egyéni stílussá szűrt japán civilizációs elemek csak egy paradoxon egyik oldalát képviselik. A háború, a kegyetlenség, a rivalizálás dramaturgiájának realisztikus bemutatásával egyidejű az emberi értékek felmutatása, a japán rendező filmjei kapcsán oly sokat emlegetett humanizmus. Sőt, inkább azt mondhatjuk, hogy sokkal fontosabb ezekben a filmekben az, ahogyan a szörnyű események visszhangra találnak a karakterekben és visszatükröződnek az arcokon.

2003. április 15.

Könyv és film között – Adalékok az adaptációk elméletéhez

A film önálló művészet voltának elismerése, úgy tűnik, korántsem oldotta meg a társművészetekhez és legfőképpen az irodalomhoz fűződő ellentmondásos viszonyának problémáját. Borisz Eichenbaum Irodalom és film című írásában a film autonómiáját hangsúlyozandó még a film „tiszteletreméltó ágyasának” nevezte az irodalmat. Mára ez a viszony módosulni látszik, ugyanis gyakori az a nézet, mely szerint a film vált az irodalom „kitartottjává”, nemcsak az előbbi témáinak újra- és újrafeldolgozásával, hanem az irodalmiasság különböző jegyeinek (műfaji, stílusbeli vonások) bevételbeli szempontokat érvényesítő tudatos fel- és kihasználásával.

2003. február 15.

Szolnok – Fesztivál-ok – Nemzetközi Filmvásár, Nemzetközi Képzőművészeti Filmszemle, 2002. október 1–6.

A Szolnoki Nemzetközi Képzőművészeti Filmszemle egy sor filmes esemény megszervezésére szolgáltatott okot az idén. A Magyarországon először hazai produkciókat is reklámozó Filmvásár, és a szintén először itt megtartott FIPRESCI konferencia, valamint az Európai Unió Media Plus programjának tájékoztatója köré gasztronómiai, bor- és folk zenei fesztivál is szerveződött (felléptek többek közt az Ethnokor, Csík, Triton, Chalaban, Anselmo, Makám együttesek), autentikus protokoll-hátteret biztosítva a nemzetközi léptékű eseménysorozatnak.

2002. november 15.

„Kognitív” együttlét – IX. Laterna Magica konferencia – A tér és az idő filmi reprezentációja. Pécs, 2002. szeptember 16–18.

A pécsi Laterna Magica-kör által kilencedszer megszervezett (másodszor nemzetközi) filmes konferencia címe egyszerre tűnhet rendkívül igényesnek és konvencionálisnak. Igényesnek, mert idő és kép viszonyának reprezentációja egyetemes művészettörténeti és elméleti, sőt tudományos kérdésekkel érintkezik, és konvencionálisnak, ha ebben a viszonyban csupán egy állandóan visszatérő, de a filmi jelenség komplexitását, befogadásának mechanizmusát nem kielégítően megvilágító kérdésfeltevést látunk.

2002. október 15.

(B)radford visszatér – Tony Scott: Spy Game / Kémjátszma

Robert Redford viszonylag hosszú távollét után tér vissza a kamera mögül a kamera elé – anélkül azonban, hogy kimozdulna „manipulátori” szerepéből. Csak annyi változott, hogy ezúttal a filmen belül irányítja az eseményeket: nyugdíj előtt álló CIA ügynökként próbálja, a lehetetlent megkísérelve, kiszabadítani hajdani ügynökét egy kínai börtönből, illetve megmenteni a kivégzéstől.

2002. április 15.