Szabó Géza írásai
(9)

Dugdosnád a…? – Vlad Zamfirescu: Secretul fericirii

...legjobb barátod feleségét? Vagy a boldogságot? Egyáltalán mi a boldogság – és meg lehet-e, meg szabad-e mutatni? S akkor már fordított előjellel is: adnád-e a saját nődet a legjobb barátodnak? Nem cserébe, hanem csak úgy, barátság-erősítőként. Néha.

2018. szeptember 18.

Lapos Bábel – Alejandro González Iñárritu: Babel / Bábel

Lépj ötöt! Öt emberen át bárkihez eljutsz. Miért is kell ezt a filozófiát megcsavarni? S ráadásul nyakon önteni a világfalu bábelségével? Ez az esti mese napról napra közhelyesebb, s ha közben globált szajkózunk, a kisgyerek is rávágja: uncsi.

2007. április 15.

Reszkessetek, gyerekek? – Gil Kenan: Monster House / Rém rom

Állítólag gyerekeket céloz meg. De egyáltalán nem tűnik mesésnek. Hol van már Piroska, a farkas és a többi erdei lény? Az újhullámos mesedivat szerint nagy- vagy kertvárosi kalandra vágyik a nintendo-nemzedék. Böfögő dagigyereket akarnak látni, csendes-rendes kishaverrel. Kiegészítő kellékként képbe csöppenő dögös csajocskát. Aztán adott a szomszédban a kísérteties ház: alakját változtatja, és felfal mindenkit, aki a közelébe merészkedik. Elsősorban a gyerkőcöket. Tiszta Amerika. Unalmas, lapos és kilátástalan. Szerencsére nincsenek otthon a szülők.

2006. október 15.

Maradj otthon. Kérdőjellel – Paul Greengrass: United 93 / A United 93-as

Híres kritikus poénkodik: annyira doku Paul Greengrass alkotása, hogy a légiirányítók szerepét nem színészek, hanem az érintettek játsszák. És hozzáteszi: az volna az igazi, ha az áldozatok is himself, herself módon jelenhetnének meg a stáblistán. Ennyit a jó ízlésről.

2006. szeptember 15.

Mikor plakátba csomagoljuk – „Ideális” sztereotípiák a plakáton

„Gondolkoztál-e már ma?” Persze, hogy ez a csúnya felirat agresszíven arcba mászik, de még mindig sokkal korrektebb, mint az, amelyik agyba-főbe leszőkézi a nők jelentős hányadát. Vagy amelyik leniggerezi-lecsókázza a csóró melóst. Nem muszáj túlságosan kimondani, hogy te szőke/néger vagy! Elegendő vizuálisan megmutogatni, és erre a kártyára rájátszani. Márpedig az ilyen jellegű kártyajárások gyakoriak a filmiparban.

2006. június 15.

Megsvédültél? – 4. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál – 2005. május 27–június 5. – Svéd filmek

Kezdjük óvatosan: a TIFF-en láttunk pár svéd filmet a Svédcsepp és más szekciókban. Felsorolni egyszerű, rendszerezni viszont nehezebb. A Popular Music vs. Get Busy! gerinchez zenei-drogos, popkult vonalon csatolható a Fourteen Sucks, illetve generációs sávon a kiskorú szerelem: az A Swedish Love Story. A futottak még kategóriába tehetjük az agyondicsért Giliapot, a Four Shades of Brown-t, illetve a dögunalmas Drowing Ghostot. Tisztességesen összevágott munka a Dalecarlians. Durva keménymag: Roy Andersson (World of Glory, Songs from the Second Floor) és Lukas Moodysson {A Hole in My Heart).

2005. július 15.

A zerő legyen kendetekkel! – Spaceballs. Esettanulmány.

Sajnos, a vidámszürke 80-as évek úgy értek véget, legalábbis számomra, hogy fogalmam sem volt: van-e élet a Csillagok háborúja után. Márpedig volt. No, nem olyan kellemetlen fajta, amit majd a 90-es évek vége felé kezdtek beetetni a nagyérdeművel, amikor is következtek a csillagközi csetepaté újabb részei.

2005. június 15.

Argóritmus, avagy milyen a magyar blöff? – Árpa Attila: Argo

Mitől jó egy film? Na de mitől pocsék? Vajon megmenthet egy produkciót mindössze az, hogy nyálcsorgatva motyogjuk: végre egy kőkemény, egy igazi (sőt az igazi) magyar alkotás?! Avagy talán mégiscsak az menti meg a dolgot magát, hogy gulyásbanda-történet ide, kopipészt technológia oda, a szart is el lehet adni, ha megfelelő a csomagolás, ha csillog a burok?

2004. november 15.