„CineEast”

CinePécs – V. Moveast Nemzetközi Filmfesztivál – Pécs, 2009. október 8–11.

Pár napja lett vége az idei Moveast fesztiválnak Pécsett, amit az új szervezőbrigád „stílusosan” (értsd: muszájból) CinePécsnek keresztelt. A korábbiakhoz képest mindenképpen az újító szellem hatotta át az általános hangulatot. Egyedül talán a szintén megújult logót nem értettem, ami szörnyűségesen unalmasra sikeredett. A fő csapásvonal továbbra is a közép-kelet európai elsőfilmesek felé mutatott 12 versenyfilmmel.

Andrei Gruzsinczki: A másik Irina

A fesztiválközpont ezúttal a Civil Közösségek Háza volt, a filmvetítések pedig az Apolló és az Uránia mozikban zajlottak. A kulturális főváros projekt miatt csatatérre emlékeztető belvárosban mosolygó arccal mászták meg a terepakadályokat a meghívott külföldi vendégek és a mezei filmlátogatók egyaránt. Azt kell mondanom, hogy az idei fesztiválon, ha nem is volt eget rengetően sok program, azért az egyszeri érdeklődő mégis találhatott magának megfelelőt. Különlegességnek – bár nem újdonságnak – tekinthető Báron György filmkritikusi workshopja és a 24 órás filmmaraton vagyis a Digi24.

A bekerült versenyfilmeket a Duna Televízió filmfőszerkesztőségének munkatársai választották ki, sorsukról pedig egy 5 főből álló nemzetközi zsűri döntött (elnöke: Igor Koršič szlovén filmelméleti szakember, tagjai: Kézdi-Kovács Zsolt, a Euroimage magyarországi képviselője, Eva Neymann, A folyónál című, sokszorosan díjazott ukrán film rendezője, Oleg Mutu román operatőr, valamint Mészáros Péter rendező.)

Javor Gardev: Zift

A nyitógála szenzációja a filmzenei párbaj volt, ahol Vukán György dzsessz-zongorista csapott össze a Bujtor Balázs vezette Trio Classickal. Érdekes, hogy ezt a programot mintha nem nagyon szervezték, hanem csak valaki annyit mondott volna, hogy: „Oké akkor ők kiállnak majd párbajoznak valamit, mi is a következő napirendi pont?” Szóval érződött egyfajta minimális szervezetlenség, de még éppen az elfogadható határokon belül. A művészek játéka persze feledtetett mindent. Nem kis teljesítmény vetített filmrészletekre spontán improvizálni, és mindezt úgy, hogy a közönséget is szórakoztassuk egyidejűleg.

A Digi24 az idei fesztivál talán legjobban várt programja volt. A Kindl Gábor ötletéből született filmmaraton október 10-én délelőtt 10 órakor vette kezdetét és a kész anyagokat másnap 10 óráig kellett leadni. A 22 nevező csapat az ország különböző pontjairól érkezett. Mindenki csak annyit tudott, hogy mobiltelefontól elkezdve a kézikameráig bármire forgathat egy 3 perces filmet, aminek a témáját helyben fogják megkapni. Igazi versenyszellemben vártuk a ránk rótt feladatot (igen, most már bevallhatom, hogy jómagam is neveztem 4 fős „stábommal”). Amekkora volt a várakozás, akkora lett az elképedés, amikor megláttuk, hogy a „téma:” után ez áll: CinePécs2009. Az 5 egyéb dolog, aminek valamilyen módon szerepelnie kellett pedig a Magasház, a Dóm tér, az Uránia mozi, a tévétorony és Karl Bardosh délutáni előadása. Ki-ki döntse el belátása szerint, mennyire eredetiek. Miután kreativitásunkat ilyenformán bekeretezték, indult az ötletelés. Fájlaltam, hogy a „Digi24 forgatóstáb” státuszt szolgáltatni hivatott pólóból minden csapat csak egyet kapott, nyilván anyagi megfontolásból. Döcögve induló, majd fanatikusan abbamaradni nem akaró forgatást követően éjjeli utómunkafázis, majd reggeli izgalom háromnegyed 10-kor, hogy vajon hiba nélkül „rendereli”-e ki a gép a forgatott anyagot… A kómában taxival berohanós jelenet végével (komolyan, azt kellett volna felvenni) a jól megérdemelt kávézás zárta a maratont.

Mátyássy Áron: Utolsó idők

Mindent összegezve, hangulatában nem volt egy rossz fesztivál bár szerintem azzal a szervezők is tisztában vannak, hogy ez a „fesztivál” jelző azért eléggé megelőlegezett jelen esetben. A záró attrakció, miszerint lezárják a pécsi alagutat és ott tartják a zárógálát, kicsit kettélűre sikeredett. Egyfelől egyedi elgondolás volt, másfelől viszont, a gyakorlatban egy kicsit bénán hatott. A sörpadok mellett ülve kicsit olyan volt az egész, mintha egy üveggömbben díjaznák egymást, elzárva a külvilágtól. Ezeket az apróságokat leszámítva úgy vélem, a fesztivál csak fejlődni fog. A szervezők elhivatottságát látva jövőre talán sikerül saját arculatot találni.

 


A fesztivál díjai

  • A fesztivál fődíja: Andrei Gruzsinczki: A másik Irina
  • FIPRESCI-díj: Andrei Gruzsinczki: A másik Irina
  • A diákzsűri díja: Javor Gardev: Zift
  • A Duna Televízió különdíja: Goran Devic és Zvonimir Juric: Fekete ruhások
  • Pécs város díja: Aida Begic:
  • Európa Kulturális Fővárosa-díj: Mátyássy Áron: Utolsó idők
  • A legjobb színésznő díja: Vass Teréz
  • A legjobb színész díja: Mokos Attila

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.



Kapcsolódó