Jakab-Benke Nándor

/ / /

· írta

Magyar? Műfaji?

A Prizma filmművészeti folyóirat második száma

Recenzió

A tavaly nyáron első ízben ismertetett filmművészeti folyóirat, a Prizma második számával jelentkezett: lapozgatása legalább annyira kellemes élmény, mint anno az első számé, ráadásul témaválasztása is húsba vágóbb, aktuálisabb, fontosabb a magyar közönség számára.

A második szám témája talán kevésbé kiált elméleti-tudományos feldolgozás után, s kevésbé körüldokumentált, mint az előző számé, ahol David Cronenbergről volt szó. Most a magyar műfaji film van terítéken, ennek megfelelően a feldolgozás is más jellegű: több az interjú, több a szubjektivitás, kevesebb a lábjegyzet – s ez egyáltalán nem baj.

A Prizma filmművészeti folyóirat második száma

Amikor műfaji filmről beszélünk, szinte soha nem magyar filmekben gondolkozunk: a sci-fi-ről, fantasyről, horrorról és a többi, természetesen vagy mesterségesen kreált műfajmegnevezésről egyből amerikai iskolapéldájuk jut eszünkbe, pláne hogy közülük jópár teljesen hiányzik a magyar prériről. Talán csak az (amúgy nagyon tágan definiált) vígjáték szó hallatán asszociál egy-két ember például Latabár Kálmánra és a többi filmmúzeumos, végtelenített délelőtti rerunokban vetített komédiákra. Ez akkor volt. Mi van ma? És holnap? A pár kirívó példától eltekintve szinte kizárólag „szerzői filmes” nemzet lett a magyar?

Ezeknek a kérdőjeleknek indul a nyomába az a pár szakmabeli, aki hosszabban vagy rövidebben válaszol a Prizma kérdéseire: Janisch Attila (Hosszú alkony, Másnap), a Divinyi Réka–Goda Krisztina szerzőpáros (Csak szex és más semmi, Kaméleon), Herendi Gábor (Valami Amerika-sorozat, Magyar vándor) hosszabb interjúkban, Báron György, Gelencsér Gábor, Kovács András Bálint, Réz András, Schubert Gusztáv és Varga Balázs filmesztéták, valamint Bollók Csaba, Nemes Gyula, Pater Sparrow és Pálos György filmrendezők. Ezek a válaszok a legizgalmasabb elemei az összeállításnak, ezekből látszik leginkább, hogyan gondolkozik a szakma erről a hiánygazdaságról, ami a magyar műfaji film. A kiválaszott alanyok is jók: Goda és Herendi nemcsak a feldobott témára válaszolnak, hanem állandó témái a műfaji kérdéseket feszegető beszélgetéseknek, lévén hogy az ő filmjeik jutnak el úgy-ahogy a nagyközönséghez – éppen erős műfaji jellegük miatt. Ráadásul Herendi a Valami Amerika 2-ben éppenséggel tematizálja/parodizálja is a művészfilm vs. műfaji/közönségfilm kérdést.

A Prizma filmművészeti folyóirat második száma (2)

A lap többi részében színvonalas elemzések, filmtörténeti összefoglalók olvashatók a téma egy-egy szegmenséből: Orosdy Dániel a tavaly elhunyt Bujtor István magyar Piedone-változatáról, az Ötvös Csöpi-sorozatról ír meglehetősen nosztalgikus hangnemben, Tüske Zsuzsanna pedig egy nagyon érdekes filmtörténeti hullát ráncigál vissza a vízfelszínre: a 70-80-as évek magyar thrillerjeiről közöl összefoglalót, amelyben arra is kitér, hogy miképpen jutott szerephez a női test és szexualitás is ezekben a filmekben. Ami érdekes ezekben az összefoglalókban, hogy a vizsgált korpusz mindenhol néhány filmre limitálódik, ezzel is aláhúzva a téma (szomorú?) aktualitását – talán nem ártott volna a forráspénzek (MMK, stb.) és a filmkészítő kapcsolatára is jobban kitérni, hiszen a magyar műfajtalanság egyenletének (egyenletlenségének) egyik ismeretlenje ott rejlik.

Vízkeleti Dániel összefoglalója, a szomorúan valóságos című Kis magyar horrográfia [kiemelés tőlem – szerk.] mindent elkövet, hogy Lugosi Bélán kívül felkutasson mindent, ami magyar vonatkozású és horror, Megyeri Dániel pedig a már valamivel valósabb és nagyobb hagyománnyal rendelkező bűnűgyi filmeket foglalja össze az 1939-es 5 óra 40-től kezdve egészen a közelmúlt fantasztikus A nyomozójáig. A sor talán legizgalmasabb darabja a kortárs magyar sci-fi-rövidfilmekről szól – utóbbi szöveg fajtája amúgy hiánycikk, az évente készülő (és akár Szemlén versenyző) rövidfilmek számához képest igen kevés szó esik róluk bárhol a médiában. A lapot a szokásos kritikák és recenziók zárják, olvashatunk Lars von Trier Antikrisztusáról és Daniel Young Szobafogságáról, de Kovács András Bálint legújabb kötetéről is.

A Prizma szerkesztői a 41. Filmszemlén

A szerkesztők az idei Szemlén tartott sajtótájékoztatón azt ígérték, hogy minden lapszámukhoz megváltozik a külcsín: a magyar műfaji film valamiért egy, az előzőhöz képest némileg letisztultabb dizájnt kapott, ami dicséretes – a grafikák Katyi Ádám munkái, de kellemes meglepetésként még egy egyoldalas képregény is kiegészíti a lapot. Ígéretük szerint a következő szám a pornóé lesz: izgalommal várjuk.


Prizma. Filmművészeti folyóirat. Megjelenik évente négyszer, kiadja a Tudással a Jövőért Alapítvány Budapesten, támogatja az ELTE BTK HÖK, megtalálható az artmozikban, könyvesboltokban, Magyarország bölcsészkarainak jegyzetboltjaiban, illetve megrendelhető a szerkesztőség címén: prizma.folyoirat@gmail.com, 06204820692 (Pálos Máté). http://prizmafolyoirat.com.

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.

Címkék

, , , , , , , , , , , cikk