Libor Anita

/ / /

· írta

„Hétvégén nem a Balatonra mentünk, hanem filmet csináltunk”

Beszélgetés Dyga Zsombor filmrendezővel

Interjú

Dyga Zsombor Tesó című – egyébként már a negyedik – nagyjátékfilmje favorit minden szinten: már a szemlén is hatalmas sikere volt, a külföldi kritikusok dicsérték és tizenhárom szavazat híján csúszott le a közönségdíjról. A Tesó forgalmazása erős médiatámogatással indult, és kezdenek felcsillanni a külföldi forgalmazás esélyei is. Az ide és az innen vezető útról beszéltettem a rendezőt.

A „CSINÁLD MAGAD” SYSTEM

Miért pont a filmezés?

Valójában a zene jött először szóba, csak nem tudok zenélni. A filmhez nincs szükség olyan előképzettségre, mint a zenéhez, viszont a történetmesélésnek fantasztikus a varázsa. Tetszett benne, hogy mindent nekem kellett kitalálnom és nem volt másra szükségem csak tollra, papírra meg jó sok agyalásra. Ez pedig ingyen van. Aztán persze gyorsan kiderült, hogy leforgatni már nem olyan olcsó mulatság. Valahányszor belevágtunk, mindig úgy éreztük, hogy megéri gürizni vele. És viszonylag gyorsan belejöttünk a kunyerálásba is. Spontán történtek a dolgok és sokáig eszünkbe sem jutott a tetteink következménye. Mivel teljesen amatőrök voltunk, kapásból nagyjátékfilmbe vágtunk. Aztán sorra jöttek a filmek, szépen lassan másztunk a szamárlétrán. Főiskola híján remek tanulmányút.

De miért főiskola híján?

Én az első pillanattól kezdve nagyon komolyan vettem a filmezést, de attól ez még egy hobbi volt. A hétvégén nem a Balatonra mentünk, hanem filmet csináltunk. A mai napig nem döntöttem el, hogy én most filmes leszek. Ez tényleg teljesen spontán alakult így. Úgy érzem, a filmezés a „csináld magad” systemmel is megtanulható szakma.

Dyga Zsombor

Amiben komoly segítőtárs a Miésabarátaink produkció és az Akna film. Ezek mit jelentenek?

Semmit, tulajdonképp viccről van szó. Elméletileg e mögött áll négy vidám, lelkes ember: Horváth Árpád operatőr, Lovas Balázs forgatókönyvíró, Czakó Judit, a vágó, meg én. De semmi szerződés, semmi pecsét. Nem is létezik valójában. Néha kérik az adószámot, közben nem is vagyunk számlaképesek. Ez egy rövidítés, hosszú lett volna a négy nevet kiírni, ezért kitaláltuk a Miésabarátainkat, de aztán rájöttünk, hogy ez is elég hosszú. Így lett az Akna film, ennél rövidebb név már egészségtelen. Amúgy meg nem szeretném magam amatőrfilmesként elkönyvelni: egy gyerek vagyok, aki filmeket csinál, és álmaim felső határa még elég messze van. Az ilyen hobbyfilmezéstől meg pláne távol.

És amikor Fliegauf Benedekkel, Ujj Mészáros Károllyal és Szabó Simonnal vesznek egy kalap alá, mint mondjuk az új magyar filmmel foglalkozó Gyújtópont vetítéseken?

Igen, mert egyikünk sem járt és nem jár főiskolára, ám bizonyára van valami más rendezői elv is, ami alapján összekerültünk. Engem egyetlen dolog érdekel: ha van egy ötletem, azt megvalósíthassam, nekem a filmkészítés a móka. Az, hogy én érdekszövetségeket hozzak létre, ehhez semmi kedvem. Inkább filmeket csinálok. Már forgattam egy párat érdekszövetség nélkül, úgyhogy biztos, hogy lehet.

Melyek ezek a filmek?

Az első volt a Séta című szatíra, még betán, aztán szereztünk 16-os nyersanyagot és mivel ki kellett próbálni, hogy egyáltalán jó-e még, ezért leforgattuk rá a Vértakony című kisjátékfilmet. Akkor kiderült, hogy elég rossz az anyag, de még működik, úgyhogy a maradékra leforgattuk a Gyilkosokat. Az első 35-ös próba a Tempó volt, tavalyelőtt az Uno, és most a Tesó. Tanultunk rendesen. A kedvencemet pedig, az Öcsögöket akkor forgattuk, amikor egy nagynevű producer felhívott, hogy tévéfilmet szeretne csinálni. Balázs adott egy félórás kisjátékfilmet, ami kifejezetten videóra volt kitalálva, de visszadobták, és persze nem lett az egészből semmi, de mivel volt egy szabad hétvégénk, Balázs kibővítette nagyjátékfilmmé, és megcsináltuk: megvolt az egész az ötlettől a kész filmig hét nap alatt. És hogy utálták! Nem vágták a poénját.

Dyga Zsombor: Tesó

MIRŐL SZÓL A FILM?

A Tesó tehát végállomása egy folyamatnak?

A fent említett „csináld magad” systemnek feltétlenül a végállomása. A Tesó után most már bátran vállalnék egy rendes filmet is. A következő filmnek jó lenne egy tisztességes költségvetés, hogy ne kelljen azon agyalnom, miközben írom: vajon anyámék beengednek-e 10 napra a lakásukba forgatni. A kamaradaraboknál sokkal jobb terveim is vannak! Addig érdemes filmet csinálni, amíg fejlődik az ember, amíg van perspektívája a fejlődésre. A Tesó után egy tisztes büdzséjű álom a korrekt fejlődés. Egy átlag költségvetésből filmet forgatni! Érdekes élmény lehet.

Ez úgy hangzik, mintha sok probléma lett volna a Tesóval.

A forgatáson egyáltalán nem volt gond, előtte meg utána voltak szervezési meg technikai jellegűek, anyagi dolgok. Ezek persze egymás következményei. A Tesóban, magában a filmben, hál’ istennek semmi kompromisszum nem volt. Egyedül a zenei oldalát kellett újraértelmezni.

Hogyan?

Már a forgatókönyv jelenetei is kész zenékre voltak kitalálva, ezért egy félévvel a forgatás előtt elkezdődött a szerzői jogoknak a megszerzése, és közben mi arra vágtunk, azokkal a zenékkel dolgoztunk Amikor a hang-stúdióba indultunk keverni, akkor derült ki, hogy nincs semmi. Ott álltunk, kész volt a film, de nem voltak meg a jogok. Dönteni kellett, hogy leállunk, és nem lesz film, vagy kitalálunk valami mást. Akkor azt gondoltam, hogy vége van a Tesónak, és nem lesz belőle semmi. Az a rohadt zene! Hiszen erről szól a film!

Hány évet öregszel egy forgatás alatt?

Sokat, de nem panaszkodom. Ezekből a dolgokból sokat tanul és tapasztal az ember. Például kompromisszumot kötni, és sokszor kiderül, hogy valaminek az újragondolása jó. A Tesónál is jól sült el, hogy a kritikus ponton kidobtunk mindent, elmentem az Uptown Felaz-hoz és megkértem őket, hogy két hét alatt írjanak nekem 42 számot a kész dolgokra, a képre. A csapat első osztályú munkát végzett, általuk teljesen más zenei koncepciója lett a filmnek.

Dyga Zsombor: Tesó (2)

A Tesó meg is kapta az Aranymikrofont a szemlén.

Juhász Róbertet dicséri az Aranymikrofon, amit valójában 3 filmért kapott, többek közt a Tesóért. Robi állandó csapattag, minden filmünket vele csináltuk. A Tesóban valóban jó sokat dolgoztunk a hanggal, ami messze az átlagon felül van. Igen fontos volt, hogy a zene jól szóljon. Viszont iszonyú csúszásban voltunk a zenés baki miatt, így a szemlére épp hogy visszaért Angliából a DTS cd.

A forgatókönyvet is díjazták ezen a szemlén, amit te írtál közösen Lovas Balázzsal.

Igen, nagy öröm volt a háznál. A Tesóból valójában én nem akartam filmet csinálni. Békásmegyeren lakom 27 éve, leültem, és elkezdtem sztorizgatni, leírtam egy csomó történetet, arról, hogy mi van mifelénk. De össze-vissza, ahogy esett, úgy puffant. Aztán elvittem Balázshoz, aki elolvasta és azt mondta, hogy jópofa, de nem film. Így elkezdtük csiszolgatni, de vésővel. Balázs kidobatta a sztorik háromnegyedét és a maradékot felfűztük egy egyszerű történetre. Elolvastattuk egy csomó okos emberrel, akiknek vagy megfogadtuk a tanácsát vagy nem, így alakult ki a végleges verzió, ami két jelenettel több, mint a bemutatott film. Eléggé kitaláltuk az egészet, nincs lóvé a „majd a vágóasztalon meglátjuk kell-e snittekre”.

TESÓ, CSAJOK, SATÖBBI

Mit szólsz ahhoz, amikor folyamatosan a Pop, csajok, satöbbihez hasonlítják?

A Pop, csajok, satöbbi a világ egyik legjobb filmje. Érted, ugye? A Tesóban semmi sem kitalált, minden megtörtént velem, vagy egyik haverommal, tulajdonképp megosztottam a nézőkkel az intim szférámat és elég őszinte voltam ahhoz, hogy csak röhögjek. Az én életemben a legnagyobb szerepe a zenének van. Hiszen innen indult a beszélgetés, azért lettem filmes, mert nem tudtam zenélni. Innentől kezdve nem tudsz mit csinálni. Van egy olyan történeted, amit el akarsz mesélni, és tisztában vagy azzal, hogy erre mindenki azt fogja mondani, hogy Pop, csajok, satöbbi azért, mert. El kellett dönteni, hogy megcsinálom, vagy nem. Megcsináltuk, és én vállalok bármit.

Szerintem nemcsak a zene hasonló, hanem a történetvezetés, vagy Elek Feri figurája is.

Ez egy műfaji film, vagyis bevált fogások, szabályok, tervek sorozata, talán személyes hangvételű vígjátéknak nevezném. Amit erre a vázra rátöltesz, az a te eredetiséged. Ezek az én lúzereim, akik végigbukdácsolnak 85 percet. Ahogyan elmondom a történetet, az ugyancsak koncepció kérdése. És természetesen úgy mesélem el, ahogy a leghatékonyabbnak érzem. Nagyon játékos, könnyed történetvezetést akartam, ez pedig könyves dramaturgiát követelt meg, ami többek közt a Pop, csajok, satöbbiben is így volt, de ez egy stílus. Mindenki erre törekszik. Vagy talán nem, és ez látszik is a filmeken. Elek Ferit meg imádom és kész. Az ő figurája nem csak a Pop, csajok, satöbbiben van benne, hanem minden jóravaló filmben. Ő egy tipikus emotion karakter, akit ha meglátsz, akkor nevetned kell rajta, és ha elakad a történet, akkor továbbgördíti a fonalát. És ő tökéletesen elvégezte a dolgát. Egy a lényeg: működjön jól. A néző azért hálás.

Dyga Zsombor: Tesó (3)

A Tesó működik?

A Budapest film jelenleg 13 kópiával vetíti országszerte. Ez elég jó jel. Én Békáson lakom 33 négyzetméteren, eléggé elégedett vagyok. Persze a bemutatón, meg azután, voltak csodálkozások, hisz a jó rendező tudja, milyen hibák vannak a filmjében, míg a nézők szerint olyan dolgokkal volt baj, amelyek a tesztvetítéseken szóba sem kerültek. Fura volt. Ugyanakkor persze a néző szent. Akármit okoskodhatok, a lényeg az, hogy a néző, amikor kijön a moziból, meg tudja mondani, hogy tetszett vagy nem tetszett. Ha valami nem tetszett, ott hibát követtünk el. Mindenesetre a vetítések után olyan emberek gratuláltak, akiknek sokat jelent a véleménye számomra.

Miért pont a műfaji film?

Engem ez érdekel. Én olyan filmeket próbálok készíteni, amelyek elsősorban nekem tetszenek. Igyekszem megtalálni az arany középutat, az igényes szórakoztató filmet. Ezeket bírom. Nem azt mondom, hogy csak a nézőknek kell filmet csinálni, de azért egy párat illendő volna. És hiszem, hogy ezt lehet jól is csinálni. Erre már rájött körülöttünk mindenki, lengyelek, csehek, németek, franciák, angolok, csak nekünk nem megy ez valahogy. Pedig iszonyúan nagy lenne az igény, a sok lelkes néző mindig reménykedik. Talán mostanság jó fordulatot vett a dolog, de persze idő kérdése. Jelen pillanatban még ciki, ha te valakinek előadod, hogy szeretnél egy Die Hardot forgatni.

Mi következik?

Mostanság abban reménykedem, hogy felálltam a startkőre és hátha egyszer én is csinálhatok egy jó filmet annyiból, amennyibe kerül. Az rengeteget változtatna, és nem feltétlenül azon, hogy a filmen jobban látszanának a költségek. Egyszer már szeretném azt érezni forgatás közben, hogy egy igazi film igazi rendezője vagyok, semmi dolgom, csak filmet rendezek, kizárólag erre kell koncentrálnom.

Dyga Zsombor: Tesó (4)

Nem gondolod, hogy a Tesó után azért megváltoznak a dolgok?

Mindenki azt hiszi, hogy most történt valami. Egy hónap múlva meg tudom majd mondani, amikor kiderültek a pályázati eredmények. Magyarországon minden film állami pénzből készül, ezt a pénzt pedig négy kuratórium osztja ki, akiknek azt kellene mondaniuk, hogy adnak nekem pénzt. Eddig még nem nagyon kaptam, nem olyan könnyű bizakodnom.

És ha mégis osztanak neked?

Van egy kész könyvem, egy budapesti akcióvígjáték: egy sokszereplős–sok fordulatos, férj, feleség, válás, megcsalás, biliárd, golf, féltékenység, bizonyíték, magánnyomozó, és mindez iszonyú tempóban. Ha szerencsém van, kapok pénzt a Patkány című kisjátékfilmemre: nagyon izgalmas lesz, 8-9 perces kísérleti film: egy autótolvajról szól, és egy rendhagyó dokumentumfilmet szeretnék forgatni belőle, játékfilmes eszközökkel. Igazi kísérleti kisjátékfilmet.

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.

Kapcsolódó film

Tesó

Tesó

Magyar vígjáték, 2003. Rendező: Dyga Zsombor. Szereplők: Bognár Endre, Elek Ferenc, Schmied Zoltán, Welker Gábor.

  • A Filmtett szerint
    9/10
  • A látogatók szerint
    7 · 8 értékelés
  • Szerinted?

Címkék

, , , , cikk