Olajozott pörgés a Nyóckerben

Gauder Áron: Nyócker

Az alkotók által kitalált animációs eszköz ötletes és kifejező, azonban gyakran nem társul hozzá megfelelő tartalom. A történet, a szereplők, a film egésze jóval gyengébb, mint a technikai megvalósítás.

Magyar animációs nagyjátékfilmet készíteni ritka és méltán elismert vállalkozás. Gondoljunk csak a Macskafogó (1986) című animációs filmre, mely még 18 év után is meghatározó élmény. A Nyócker alkotói (Novák Erik és Gauder Áron) egy trendi műfajban, trendi témával, formával és stílussal dolgoznak. A téma töredékeit, a „Nyóc- ker-klipeket" mintegy felvetésként már két évvel ezelőtt, Alföldi Róbert talk show-jában felvillantották az alkotók. Azóta technikailag sokat fejlődött a film. A kezdetleges animáció egy új ötlettől lett átütő: először portrékat fotóztak a színészekről óriási mennyiségben, a különböző rendezői instrukciók alapján (kb. 350-szer kattant a fényképező színészenként). Utána a rajzolók ezeket a képeket felülrajzolták, és úgy illesztették a testhez, hogy megvalósult egy sajátos karakter-animáció. Az, hogy a figurák feje élő színészek arcáról lett mintázva, egyszerre elidegenítő és hatásos, amiként az invenciózusan és következetesen használt képteremtési technika is. A film képi világában 2D animáció variálódik a 3D technikával, számítógéppel kreált kulisszák érnek egybe a fotografikus rögzítés elemeivel.

Gauder Áron: Nyócker

A történet a budapesti dzsungel mélyén, a nyolcadik kerületben játszódik, ahol egy csapat gyerek (cigányok, magyarok, egy kínai és egy arab) arra szövetkezik, hogy a lehető leggyorsabban rengeteg pénzt állítson elő. A cigány származású Ricsi szerelmes Julikába, a kusturicás nagyapa pedig ezt tanácsolja neki: „Pénz, pénz, pina. Ez az élet regulája. Ha pénz van, van minden." Az egymást gyűlölő szülőket kell kibékíteni a földi javakkal. Egy ideig megy minden, a gyerekek egy zseniális ötlet segítségével visszarepülnek az időben, és a földtörténet őskorában olajat fakasztanak a leölt mamutok hulláiból. A Nyócker alatt hatalmas olajmező képződik, és a gyerekek pillanatok alatt meggazdagodnak. Az üzlet beindul, az élet pedig felpörög, a sok jóból jó sokat jeligére: házimozi-rendszer, ötcsillagos sulibüfé, arany Rolex-óra a karjukon, Szinyei Merse Majálisa rajzórára bevitt feladatként, eredetiben. A szülők természetesen gyanút fognak, és gyanút fog a világ is. A hirtelen felbukkanó rengeteg olaj zavart okoz a világgazdaságban, és a nagyhatalmak nyomozásba kezdenek. De George W. Bush elnök Budapest helyett Bukarestet bombázza le, Julikáról pedig kiderül, hogy inkább a lányokra bukik.

Gauder Áron: Nyócker

Jó ötletnek tűnik, hogy Budapest negatív kult-negyedéből, a nyolcadik kerületből bontsák ki az alkotók ezt az elszállt sztorit. (A nyolcadik kerület világának megfilmesítése a Rap, Revü, Rómeó című filmben egyszer már kudarcot vallott.) Ez a kerület, a multikulti dzsungel vagy a kis csikágó sajátos hangulatával, profán mítoszaival, éles karaktereivel készen kapott filmtéma. A Nyócker című filmben azonban ebből a potenciálból nem sok valósul meg. A szereplők sztereotipikusak, leegyszerűsített típusok. A romák például úgy beszélnek, mint ahogy általában az olcsó kabarék reprezentálják, nem ironikusak, és nem is hitelesek. Az, hogy nem hiteles, kisrealista ábrázolással van dolgunk, rendben is van. A film az ellazulást, a könnyed szórakozást célozza meg. A megformálás, a stilizáció mikéntje az, amit megkérdőjelezek. Az alkotók elutasítják a South Parkkal való bármiféle rokonságot. Márpedig az analógia egyértelműen adja magát, a Nyócker humora, iróniája azonban jóval gyengébb, nem autentikus, gyakran erőltetett. Az az önreflexív irónia hiányzik belőle, ami a szlenget használó irodalmat Parti Nagy Lajostól, a Belga zenekar szövegein keresztül az internetes irodalomig (Jake Smiles: 1 link) meghatározza. Ezekben a szövegvilágokban a magas művészet és a populáris vagy az underground kultúra zsargonja, szövegei íródnak egymásba a nyelvroncsolás eljárásával.

Gauder Áron: Nyócker

A Nyócker világa, ábrázolásmódja ezzel szemben mintha a kamaszok erőltetett, gyanúsan artikulált jópofaságát érintené. Ezen pedig az arcukat, hangjukat adó sztárszínészek (Szabó Győző, Szacsvay László, Cesztesi Károly, Gryllus Dorka, Pindroch Csaba, Fullajtár Andrea stb.) sem tudnak segíteni. A történet alapszála még nem rossz, az olajkeresés is meglepően ötletes forgatókönyvi csavar lehetne. De ami az alapötleten túl van, zavaróan üres, akár unalmasnak is mondható. A szereplőkhöz nehéz empatikusan viszonyulni. A történet szétesik, nehezen ragadja magával a nézőt: a Rómeó és Júlia vonal, a rivális bandákból kiváló fiú és lány romantikája, az időgépes sci-fi-s olajcsinálás, vagy a végén a hosszú politikai szatíra. A nyelvezet néha inkább trágár, mint szellemes. Ezért a film többnyire nem jut túl a könnyed szórakoztatáson, ezt azonban feltehetően megkapja a kedves néző, ha megnézi a Nyóckert.

Gauder Áron: Nyócker

A zene jelentős szerepet tölt be a filmben, mely gyakran átmegy videoklipbe, anélkül azonban, hogy a két műfaj intertextuális lehetőségeire rájátszana. Így csupán annyi látszik, hogy ahol nincs ötlet, ott jön egy videoklipes dalbetét, majd egy laza asszociációval visszacsatolhatunk a történethez. A gazdag zenei világ azonban látványosan megdobja a filmet. L.L. Junior, a magyar hip-hop önjelölt, kissé nyálas prófétája komoly szerepet kapott a filmben. Ő lett a főszereplő szinkronhangja, és a filmzenéből is alaposan kiveszi a részét. Jóval erősebb a Ludditák zenei betétje, igazi amatőr underground hip-hop. Első albumuk a Tilos Rádióból lehet ismerős. Énekbeszédük meghatározó, és annyira pörgős, hogy a filmben a biztonság kedvéért feliratozva van. Hallható GanXsta Zolee, Ogli-G (főcímzene) és még a Balkan Fanatik is a filmben. Az instrumentális betéteket a Spacecafe szerezte. Két számtól eltekintve minden track a Nyóckerhez készült, tehát némi túlzással „komponált filmzenéről" beszélhetünk.

Gauder Áron: Nyócker

A film első kockája előtt a következő felirat olvasható a vásznon: „A következő film a nyugalom megzavarására alkalmas képi és hangi hatásokból áll." A néző decens nyugalmát hamarosan az erdélyi mozikban is megzavarhatja majd a film. Guszti bácsi pedig majd nekünk is megmondja a tutit: „(Guszti bácsi:) – Pénz, pénz, pina. Ez az élet regulája. Ha pénz van, van minden. (Rómeó:) – És a szerelem? (Guszti bácsi:) – Bolondságokat meg ne kérdezzél, férfiember ilyesmiről nem beszél! Menjél a Rozihoz, az tudja ezeket. Hogy mi miből jön, meg minek."

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.



Kapcsolódó