A bársonyos tokokban, sőt mágneses dobozban megjelenő DVD-lemezek korában fikarcnyi kétségünk sem lehet afelől, hogy egyes rendezői, illetve színészi életművek, netán televíziós sorozatok kulturális presztízse az egykoron riválisnak számító irodalmi művekével vetekszik. A Kino on Video ötlemezes korai filmes válogatásával abba a korszakba tehetünk időutazást, amikor egy ilyen állapot egyelőre inkább naiv utópiának tetszett.
A The Movies Begin ilyenformán méltó megtestesülése, és korokon átívelő lenyomata a film egyévszázados alakváltozásának, hiszen a 20. század elején sem a feltalálók, a „rendezők”, de a nézők, vagy az első mozisok sem voltak egyöntetűen meggyőződve a korai, kurta, szenzációszámba menő mozgóképek további karrierjéről. Tudatos korai archiválás híján a legnagyobb érdemnek azt tekinthetjük, hogy a kalandos sorsú felvételeket, ennyi évtized után, ilyen számban nézhetjük újra.
Az együtt és külön-külön is hozzáférhető DVD-kiadás azért is számít abszolút premiernek, mivel több olyan filmet is tartalmaz, melyet a korábbi, hasonló témájú VHS- vagy DVD-kiadások (l. a Landmarks of Early Film című sorozatot) még csak nem is terveztek bemutatni. Így bár a Film Preservation Associates és a British Film Institute (BFI) összefogásával, 35 mm-es archív felvételek alapján készült, több mint 6 órányi válogatás rövidnek tűnhet, ha arra gondolunk, hogy mégiscsak egy évtizednyi időszakot igyekszik átfogni, de rögtön felértékelődik, ha a filmek számát (133 rövidebb-hosszabb filmecske), korát (max. 112 év!) és exkluzivitását is tekintetbe vesszük. (A papírszalagokon fennmaradt Edison filmeket például a Kongresszusi könyvtár honlapja szabadon letölthető (!) formában is elérhetővé teszi, míg ugyanez nem mondható el a BFI Screenonline honlapjára linkelt korai brightoni felvételekről, melyeket megnézni is (!) kizárólag nagy-britanniai iskolák és könyvtárak regisztrált számítógépeiről tudnánk.)
Az ismerősebb Lumière- és Méliès-filmek körül így rajzolódik ki a korai filmek formákban és stílusokban gazdag, szemet gyönyörködtetően izgalmas világa. Teljességről természetesen szó sincsen, de a praktikus szerkesztési elvek gondoskodnak a széles spektrumról. A nagy vonatrablás és egyéb első darabok című lemezen Muybridge-fotósorozatoktól korai Edison-, és Lumière-felvételeken át az Utazás a Holdba (1902) és A nagy vonatrablás (1903) alapművei mellé felkerült egy csokor – elsősorban dokumentumértékű – aktualitásfilm, illetve a Biograph néhány kukucska-vetítésre szánt, sikamlósabb témájú „blue movie”-ja, valamint egy 1905-ös Porter-szösszenet és a The Golden Beetle (1907) című, kézzel festett Pathé-filmecske.
Ha lehetne választani, akkor a legnagyobb újdonság- és élvezeti értéket talán az Európai pionírok című lemeznek tulajdoníthatnánk, melyen a fotográfus brightoniak minden kortársukat maguk mögött hagyva, felszabadultan brillíroznak. Williamson pofonegyszerű és utánozhatatlan A nagy nyelése (1901) mellett néhány burleszket előlegező, üldözéses, hasra esős jelenet, valamint a Fire! (1901) és az Egy kínai misszióstelep megtámadása (1900) is szerepel a korongon, melyeken precíz nézőpontváltások sorát és filmkép kereteinek egyedi kihasználásait tanulmányozhatjuk. De itt vannak G. A. Smith gyönyörű, korai közelnézetei a nagymama nagyítójával szórakozó kisfiú, vagy a flörtölő párt kileső kukkolójeleneteiben, melyekben ugyan még egy-egy optikai segédeszköz apropóján, de megjelennek az alig néhány centiméter távolságból felvett látványrészletek. Kollegája, R. W. Paul filmjei tobzódnak a keret frappáns kihasználásaiban (l. The Chess Dispute, 1903), az észrevehetetlen stop-trükkökben (Extraordinary Cab Accident, 1903) és a Méliès-hatások utcai jelenetekbe való illesztésében (The Motorist, 1906).
Mindezek ellenére a Kísérletezés és felfedezés címet az a korong kapta, amelyre olyan a fentiekhez hasonló Hepworth-, Pathé- és Edison-gyártású filmek kerültek, melyek hasonló megoldásokkal próbálkoznak. Ezek közül is kitűnik az Egy haspók álma (1906) című Porter-film, mely trükkös egymásra fényképezések és animációs technikák váltogatásával jeleníti meg a főszereplő delíriumát és álmát; a The Physician of the Castle (1908) című darab, mely A magányos villa című Griffith filmhez hasonlóan párhuzamos vágás segítségével tudósít a bajbajutott család és a hazafelé siető megmentő helyzetéről; valamint a Patyomkin páncélos kortárs témáját feldolgozó La révolution en russe (1905).
A Méliès mágiája az egyetlen „szerzői” lemez, mintegy azt hangsúlyozva, hogy ennek az első évtizednek az egyik legtermékenyebb és leginkább szerzői kézjeggyel rendelkező, a látvány és technikai kivitelezés szempontjából is fantáziagazdag alkotója Georges Méliès, akinek elsőként sikerült mesterség és művészet összeszikráztatása a mozgóképen. Az ide válogatott darabok hatásosan ugratják ki a kettős exponálás gazdag alkalmazási és értelmezési lehetőségeit, a jellegzetes trompe l’oeil hátterek naiv báját, valamint Méliès különös vonzalmát a mozgóképen belüli állóképek dramatizálása és „életre keltése” iránt (krétarajzok, plakátok, legyező, kártyalapok). A pikáns Napfogyatkozás (1907) és az arcnagyközelivel operáló Long Distance Wireless Photography (1908) kései darabjai mellett itt látható végre a különleges, kockáról-kockára, kézzel színezett Utazás a lehetetlenbe (1904), valamint egy rövidebb dokumentumfilm is a mesterről. Az ötödik összeállítás Komédia, látványosság és új horizontok címmel a tízes évek környékére és a többtekercses, hosszabb vetítésű idejű filmek világába kalauzol. A menü rendőrökkel kezdődik és végződik: Zecca The Policemen’s Little Run-jában (1907) már felbukkan a falon is ügyesen közlekedő rendőrcsapat, amelyet a The Bangville Police-ban (1913) már a híres Keystone zsaruk alakítanak. Közte pedig mindenki és minden, ami ebben az időben említésre érdemes: a nagy burleszkelődöket képviseli Max Linder, aki szalmaözvegyként a háztartási munkák útvesztőjében bénázik, Jean Durand pedig Onésime-ként forgatja vissza az óra mutatóit és ezzel az idő kerekét; az olasz történelmi némafilmeket idézően Róma bukásáról egy Ambrosio-film regél; Winsor McCay animált felvételeket készít egy élőszereplős filmben, és itt látható egy-egy 1912-es Alice Guy Blaché (Making an American Citizen), illetve Griffith-film is (The Girl and Her Trust).
Mint mindenik korongon, itt is Charles Musser filmtörténész menüből elérhető rövid kommentárjai igazítanak el az egyes darabok keletkezéstörténetéről, vetítési szokásairól. A drágának egyáltalán nem nevezhető, magyarországi viszonyokra átszámítva is átlagos árú kollekcióról nehéz lenne rosszat mondani. Apró kellemetlenség csupán a minden film elején automatikusan elkezdődő, és sajnos kikapcsolhatatlan, néhány mondatos audiokommentár, amely bosszúságunk akkor száll el végképp, amikor rejtett „extraként” tíz újabb, papírtekercsről átvett filmecskére bukkanunk, melyet a szerkesztők a nem túl jó (de még így is nagyszerű) minőségre hivatkozva szemérmesen az egyik lemez menüjének titkos folytatásába rejtettek.
The Movies Begin: A Treasury of Early Cinema 1894–1913. 5 DVD (133 film, 414 perc). Kiadó: Kino on Video, 2002.
