/ / /

· írta

Első ránézésre...

Gyors szemleelőzetes

Beszámoló

Holnap kezdődik a 42. Magyar Filmszemle. Kis csapatunk (film)tettre készen áll, nemsokára elindul egy jó kis magyar filmes túladagolásra: szokás szerint tudósítunk mindenről, ami fontos a legnagyobb magyar filmes rendezvénysorozaton, hírekkel, kritikákkal, beszámolókkal, interjúkkal jelentkezünk a következő napokban.

Előzetesként álljon itt egy gyors válogatás a filmszemle műsorából: néhány olyan film, amire különösen kíváncsiak vagyunk. Meglepetés természetesen az alábbi listától függetlenül is érhet – „nagy nevek” új filmjei bizonyulhatnak érdektelennek vagy mindeddig ismeretlen szerzők bukkanhatnak fel –, így hát kedves olvasónk, igyekezz minél több vetítésre eljutni!

Játékfilmek

Ebben a versenyszekcióban igen különböző világú alkotók mérik össze idén a teljesítményüket. Az „igényes közönségfilmek” előző években megerősödött kategóriájában legalább két ígéretes munkát láthatunk idén Miklauzic Bence A zöld sárkány gyermekei, illetve Dyga Zsombor Utolér című drámája révén.

A magyar „prérin” kuriózumszámba megy, ha valaki kosztümös nagyjátékfilmet forgat. Pozsgay Zsolt A föld szeretője című, életrajzi ihletésű filmjében erre vállalkozott. A film Zsolnay Vilmos, a világhírű porcelángyár megalapítójának életét, és azáltal a 19. század második felének Magyarországát mutatja be.

A versenyben többek közt felsorakoztak új filmjeikkel a „nagy befutottak”: az East Side Stories négy epizódjának rendezője Bodzsár Márk, Bollók Csaba, Hajdu Szabolcs, valamint Török Ferenc, de levetítik a szemlén Kocsis Ágnes viszontagságos előéletű Pál Adriennjét, illetve a Mundruczó Kornél Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv című, különös lélektani drámáját is. A kategória fődíjáért, az Arany Orsóért tehát várhatóan igen szoros küzdelem fog folyni.

A 42. Magyar Filmszemle versenyen kívül elsősorban többségi külföldi koprodukciókat tűzött nagyjátékfilmes műsorára. Fliegauf Benedek Wombja, Elek Judit Visszatérése mellett főképp külföldi rendezők alkotásai kaptak itt helyet, köztük egy csapat fiatal erdélyi filmalkotó bemutatkozó dokumentum-játékfilmje, az Antigoné (r. Jakab-Benke Nándor).

Tévéfilmek

A másik Antigoné-film a tévéfilmes vetítési programban kapott helyet. Dettre Gábor nem a filmkészítés hogyanjára és mikéntjére kereste a választ, mint az erdélyi alkotók, hanem filmre ültette át a tragédiát. A vállalkozás korántsem veszélytelen, a film képi világa viszont – úgy tűnik – már csak festői szépségével is magához láncolja a mindenkori néző figyelmét.

Sok egyébként idén a televíziós adaptáció. Látatlanul is kiemelhetjük közülük Mátyássy Áron T. Ú. K. – Tanár úr kérem!-jét (Karinthy Frigyes azonos című novelláskötetének figurái elevenednek meg benne, ugyanakkor az Utazás a koponyám körül agyműtétének eseményei sodorják el a nézőt) vagy a két éve rövid államvizsga-filmjével bemutatkozott Horváth Lili Hazafelé – Hajónapló ’89–90 című rendezését. A sort folytathatnánk a műfajban már jártas Miklauzic Bence Éji séták és éji alakok című Mikszáth-parafrázisával vagy Cserhalmi Sára Vadhuss – Hajónapló ’89–90 című, Parti Nagy Lajos-novellaadaptációjával.

Török Ferenc szerencsét próbált már a tévéfilmes műfajban, és idén ismét hasonlóban jelentkezik: az Apacsok középpontjában egy elbírálás alatt álló forgatókönyv és az annak témájául szolgáló, véresen komoly gyerekjáték áll.

Animációs filmek

Az idei filmszemle nagy újítása az animációs filmek elhelyezésében érhető tetten: nem kell többé a rövidfilmek közé rejtve vagy az egészestés játékfilmek közé belopva bukkannunk egy-két animációs filmre, hiszen saját versenyblokkot és információs vetítési programot kaptak.

Az izgalmasnak ígérkező versenyből különösen kíváncsiak vagyunk a feje tetejére állt lány történetét megrajzoló Orsolyára (r. Szederkényi Bella), a képeslapok animációjából drámai történetté összeálló Zenitre (r. M. Tóth Éva), vagy az élőszereplős és az animációs részeket festői erővel kombináló Ára 2,70 Ft-ra (r. Ballai Tóth Roland), de nagyon drukkolunk Bertóti Attila Ariadné fonala című, egyszerű és humoros animációjának is.

Nem lett volna fair a „fiatal titánokkal” versenyeztetni a magyar animáció nagy mestereit (Gyulai Líviuszt, Jankovics Marcellt, Rofusz Ferencet és társaikat), így az ő új filmjeiket külön szekcióban nézhetik meg a műfaj szerelmesei. A szemleprogramba gyerekműsor, valamint a MOME diákjainak alkotásaiból készült válogatás is bekerült.

Rövidfilmek

Talán a nagyjátékfilmesnél is erősebb versenyprogram a kisjátékfilmes kategóriában.

A Berlinale közönsége már megismerte Kárpáti György Mór Erdejét, Till Attila Csicskája pedig Cannes-ba megy májusban, a Rendezők Két Hete tűzte műsorára – s ha bízunk a nagy nemzetközi fesztiválok ítészeinek igazában, akkor érdemes olyanokra is odafigyelnünk, akik korábbi filmjeikkel bizonyítottak nemzetközi versenyeken: ilyen az egy-egy új kisjátékfilmjével versenyző Simonyi Balázs, Politzer Péter vagy Salamon András. Schwechtje Mihály is magasra tette saját maga előtt a mércét, amikor 2009-ben Hideg berek című filmjével elnyerte a Magyar Filmszemle legjobb rövidfilmjéért járó (megosztott) díját.

Ebben a kategóriában versenyez még két – pontosabban három – nagyágyú: Erdélyi Dániel a Magasfeszültséggel, illetve a Buharov páros a Kormányeltöréssel.

Itt versenyez továbbá a kolozsvári Felméri Cecília Végtelen percek című története, és különleges képi világával kitűnni ígérkezik Juhász Kata Maya című táncfilmje.

Ha nem is versenyben, de információs vetítésben, s ezáltal kitüntetett helyen szerepel László József A gödör, valamint Török Tihamér A klinika című filmje; mindkettő a Filmtett-Duna Műhely Alkotótáborban készült. A többi tábori film egyébként csütörtökön és pénteken is műsorra kerül, akárcsak a SzFE hallgatóinak legújabb vizsgafilmjei.

Dokumentum- és ismeretterjesztő filmek

A dokumentumfilmek versenyében rengeteg visszatérő név bukkan fel. A korábban többszörösen díjazott rendezők: Pálos György Ali, Papp Gábor Zsigmond, Szalay Péter, Szomjas György mellett felbukkan Hajdú Eszter vagy Kékesi Attila új egy-egy filmje is. Kiszorult a versenyből többek között Csukás Sándor és Oláh Kata Romazsaruk című hármas portréfilmje, vagy a saját pszichózisának történetét elmesélő Gamma Bak Fejnáthája.

A tudományos ismeretterjesztő filmek különösen változatos színfoltot képviselnek általában a Magyar Filmszemle műsorában – úgy tűnik, idén sem lesz ez másként. A versenyblokkban szó lesz többek közt a rádiócsillagászatról (Lüktetés és hullámzás, r. Thernesz Vilmos), egy rétisas és egy fiatal vidra kalandjairól (Vad Magyarország – A vizek birodalma, r. Török Zoltán), az internetes kommunikációról (Innováció az emberért  Az internet, mint önálló organizmus, r. Simon Judit) egyházi és világi legendákról (Zegzugos történetek – A szegedi Boldogasszony meséi, r. Czapáry Gabriella; A herceg  Dr. Esterházy Pál élete, r. Katona Zsuzsa).

A május 5–8. között megszervezendő 42. Magyar Filmszemle helyszíne a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház, a Puskin és a Corvin mozi, valamint a Gödör Klub. A részletes program, valamint a elérhető a rendezvény honalpján.

Jó filmnézést kívánunk!

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.