Filmipar Európában – 7. rész

A filmgyártás alternatív finanszírozási forrásai

A nemzetközi szervezetek és az egyes államok által nyújtott finanszírozási források mellett alternatív források is elérhetőek a filmgyártó cégek számára produkciójuk finanszírozására. Az ezekhez a forrásokhoz való hozzáférés azonban a produkció műfajától és az egyes országokban kialakult finanszírozási struktúráktól függően változhat. A filmek gyártásának finanszírozása kapcsán az egyes finanszírozókat nem lehet külön kezelni, azok szerepe, és az általuk megszerzett filmjogok felhasználása szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Egy független producer feladata tulajdonképpen az, hogy megkeresse és összeegyeztesse egymással az elérhető forrásokat, lehetőleg úgy, hogy minél szabadabb mozgásteret hagyjon magának a film leendő kereskedelmi hasznosításának folyamata során. A szabadabb mozgástér azonban sok esetben korlátozódik, ami elsősorban attól függ, hogy a produkció gyártásának melyik fázisában sikerül a finanszírozót bevonnia, azaz mikor értékesíti a filmjogok felhasználásának lehetőségét. Értelemszerűen, ha a gyártást megelőzően, vagy annak kezdeti szakaszában köt finanszírozási megállapodásokat, úgy lényegesen kevesebb mozgástér marad a számára, hiszen ebben a periódusban a finanszírozó szempontjából magasabb kockázatok kapcsolódnak a produkcióhoz, mint egy elkészült film esetében, így a megszerezhető jogok felhasználásának köre is szélesebb. A forgalmazók és TV-társaságok részére átadott felhasználási jogok általában földrajzi területre, adott időszakra és ún. forgalmazási ablakokra vonatkoznak.

Amennyiben a finanszírozó erős alkupozícióban van, vagy koproducerként vesz részt a produkcióban, úgy a megállapodások kitérhetnek a filmhez köthető kereskedelmi (merchandising) jogokra (például a film alapján készített számítógépes játékok értékesítésére), ill. az egyéb hasznosítási jogokra.

Egy független producer elsődleges célja mindenképpen az, hogy a filmje elkészüljön, ami a korlátozott forrásokat tekintve önmagában is komoly erőfeszítéseket kíván. Hogy ezt milyen feltételekkel sikerül megvalósítania, az könnyedén múlhat a tapasztalatán, a hírnevén és a kapcsolatain is. Természetesen a legdörzsöltebb producer is igénybe vehet közvetítőket a szükséges források megszerzéséhez. Ilyen közvetítők az audiovizuális területre specializálódott értékesítési ügynökségek, melyek igen lényeges szerepet tölthetnek be egy finanszírozási csomag előkészítésében, illetve a producer képviseletében a finanszírozókkal, elsősorban a forgalmazókkal és a tévétársaságokkal folytatott tárgyalások során. Egy értékesítési ügynök jól ismeri a vevők igényeit, pénzügyi helyzetét, és általában arra törekszik, hogy megtalálja az arany középutat a filmjogok felhasználásával kapcsolatos produceri és finanszírozói elvárások között. Jutalékuk az általuk közvetített szerződések értékének 7,5–15 százaléka. Az ügynökségek mellett az amerikai nagy stúdiók is részt vesznek hasonló „közvetítői munkában”, amennyiben megtetszik számukra valamelyik producer projektje. Esetükben azonban a „közvetítői díj” összetettebb és magasabb is.

Alternatív finanszírozási megoldások1

Házon belüli („in-house”) finanszírozás

kulcsszereplők: író/producer – stúdió

Ez a finanszírozási forma a nagy stúdiók és/vagy a kis költségvetésű produkciók esetében jellemző. A házon belüli finanszírozás esetén a stúdió biztosítja a film elkészítéséhez szükséges forrásokat, tulajdonképpen megvásárolja a filmet, melynek velejárójaként ellenőrzése alatt tartja a filmhez kapcsolódó jogokat a forgatókönyvírástól egészen az elkészült produkció kereskedelmi hasznosításáig. Jellemzően az Egyesült Államokban található meg ez a finanszírozási megoldás, melynek elvitathatatlan előnye, hogy a stúdió nagyobb mozgástérrel rendelkezik az elkészült produkció kereskedelmi hasznosítása során, és nagyobb profitra tehet szert. Ugyanakkor a szabadabb lehetőségek és magasabb nyereség lehetősége nagyobb kockázattal párosul, hiszen az esetlegesen bekövetkező veszteségeket egyedül a stúdió viseli. További hátrányként említhető a producer minimális mozgástere a filmjogok értékesítéséről való döntés során.

Európában a nagyobb stúdiók, illetve egyes producerek esetében is előfordulhat ez a finanszírozási forma a kis költségvetésű filmek (például dokumentumfilm) esetében, melyet általában közösségi és állami támogatásokkal egészítenek ki.

Gyártás stúdió általi előfinanszírozása

kulcsszereplők: producer/stúdió – forgalmazó

Ez a forma is elsősorban az Egyesült Államokban elterjedt. Lényege, hogy a stúdió meghitelezi a film gyártásának költségeit, melyeket aztán a forgalmazókkal kötött szerződésekből szerez vissza. A producer részéről előnye a megoldásnak, hogy a gyártás jól tervezhető, a stúdió kapcsolatainak köszönhetően pedig könnyebb finanszírozókat bevonni a filmbe. Az előző finanszírozási módhoz képest ebben a megoldásban a producer valamivel szabadabb mozgástérrel rendelkezik a produkció előkészítésének feladataiban, illetve az egyes forgalmazási szerződések feletti kontroll esetén.

Negatív pick-up

kulcsszereplők: producer – stúdió

A negatív pick-up a stúdió kötelezettségvállalása valamely független producer felé arra vonatkozóan, hogy a filmet, illetve annak felhasználási jogait megvásárolja egy adott jövőbeli időpontban, és a megállapodásban rögzített áron. Ez a fizetési ígérvény a bankok számára igen hitelképes, így ennek fedezetére a producerek viszonylag olcsón hozzájuthatnak a vételár kamattal csökkentett összegéhez, amikor azt a gyártás pénzszükséglete igényli.

Ebben a finanszírozási formában a producer kötelezettsége az, hogy a filmet a tervezett költségvetésen belül elkészítse. Amennyiben ez nem sikerülne neki, úgy a többletkiadást meg kell fizetnie, vagy a megkötött szerződés újratárgyalásra kerül. Ilyen eset fordult elő, például a Csillagok háborúja ötödik része, A birodalom visszavág (r.: Irvin Kershner, George Lucas) vagy a Soha ne mondd, hogy soha (r.: Irvin Kershner) című filmek finanszírozásánál. Fontos megemlíteni, hogy a negatív pick-up megállapodásokra általában a gyártást megelőzően kerül sor és rendszerint az amerikai stúdiók esetében használatos forma.

Forgalmazási, bemutatási jogok előértékesítése

kulcsszereplők: producer – forgalmazó/tévécsatornák

A producer és/vagy a stúdió a film gyártásának befejezése előtt értékesíti a forgalmazási, bemutatási jogokat a forgalmazók, illetve televízió csatornák részére meghatározott időszakra, földrajzi területre, ill. forgalmazási ablakokra vonatkozóan. Ebben a finanszírozási megoldásban a forgalmazók, tévék vagy pénzt folyósítanak, vagy ún. minimum garanciát, azaz lényegében tekintve fizetési ígérvényt adnak a producernek, aki az ígérvényben szereplő összeg kamattal csökkentett részét szükség esetén megszerezheti az ilyen üzletekre nyitott bankok valamelyikétől a produkció gyártásának finanszírozására.

Előnye ennek a megoldásnak, hogy az így megszerzett források kaput nyitnak újabb finanszírozási forrásokhoz. Hátránya pedig, hogy a producer a film forgalmazásából kevesebb bevételre tesz szert, ami érthető, hiszen a forgalmazók, illetve tévétársaságok nagyobb kockázatot vállalnak, mintha a jogokat a film befejezését követően vásárolnák meg.

Bankhitelek

kulcsszereplők: producer – hitelezők

A kereskedelmi bankok és egyéb pénzintézetek rendszerint tartózkodnak a filmgyártás finanszírozásától, habár bizonyos esetekben egyes bankok, mint például a Citibank, a Chase, az SG, a Dresdner, az ING, vagy a német Berliner Bank, a nagy költségvetéssel rendelkező, tapasztalt stábbal és jó nevű színészekkel forgatott produkciók finanszírozásában is részt vesznek. A finanszírozás alapfeltétele, hogy a finanszírozandó produkció nagyon jó bevételi lehetőségekkel rendelkezzen a mozikban és az azt követő értékesítési folyamat során, valamint hogy a gyártási költségvetés jelenős része (legalább 80 százaléka) fedezve legyen. A bankok a gyártási költségek fennmaradó, fedezetlen részét finanszírozzák meg hitel formájában, amely visszafizetése már a film mozijegy-bevételeiből megkezdődik. A hitel fedezeteként filmjogokat, illetve a produkciós cég egyéb eszközeit kérik.

Az előbbiekben említett nagy bankok mellett vannak olyan pénzintézetek is, amelyek valamely állami, vagy regionális támogató szervezet forrásait kiegészítve nyújtanak hitelt az adott produkciónak. A hitel ebben az esetben is a film jövőbeli bevételeiből kerül visszafizetésre.

Befektetés

kulcsszereplők: producer – befektetők

A filmgyártásba való befektetések jelentősége az erre irányuló adókedvezményeknek köszönhetően megnövekedett az európai piacon az utóbbi tíz évben. A befektetők az adókedvezmények kihasználásának lehetősége mellett, befektetéseik arányában részesedést szereznek az adott film jövőbeli bevételeiből, melyek kapcsolódhatnak valamely földrajzi területhez, forgalmazási ablakhoz, vagy a filmhez köthető egyes vagyoni jogokhoz. Kötelezettségvállalásuk mértékét elsősorban az adókedvezmények mértéke, és a film várható jövőbeli bevételei határozzák meg.

Szponzoráció, mecenatúra

kulcsszereplők: producer – szponzorok, mecénások

A fenti finanszírozási módok mellett, habár kisebb jelentőséggel bírnak, de megtalálhatóak a szponzorációs támogatások, melyeket általában a filmben elhelyezett reklámhelyek megszerzése, vagy az adott szponzor cég külső megítélésének javítása céljából nyújtanak, valamint a mecenatúra, mely tulajdonképpen viszonzás nélküli, az esetek többségében művészeti érték létrehozását elősegítő támogatást jelent.

A bemutatott megoldások egyidejű jelenléte nagyon valószínűtlen, habár a források szűkössége miatt a producerek egyre több forrásból igyekszenek lefedezni filmjük gyártásának költségeit. Céljuk egy olyan finanszírozási portfolió kialakítása, mely garanciát jelent a film elkészítésére és a finanszírozói érdekeket is maximálisan szolgálja. Az állami támogatások mellett a legjelentősebb részt a televízió társaságok és a forgalmazók által biztosított összegek jelentik, így számukra egyáltalán nem mellékes, hogy a hozzájárulásaikat mikor és milyen hozammal szerzik vissza a film bevételeiből. Az alábbi ábra a mozijegy-bevételek elosztásának Nagy-Britanniában alkalmazott gyakorlatát mutatja, mely kisebb eltérésekkel az egyes európai országokra is jellemző.

Mozijegy-bevételek megoszlása. A brit modell

A gyártási finanszírozás könnyítése céljából előfordul, hogy az alkotók, a stáb és a színészek díjainak egy részét nem a költségvetésbe építik be, hanem a leendő bevételekből fizeti ki a producer.

Forrás: UK Government Creative IndustriesTask Force

A filmek finanszírozását tekintve egyre inkább megfigyelhető az a trend az európai piacon, mely szerint a producerek a gyártás, a forgalmazás és a kereskedelmi hasznosítás integrációjára törekednek a filmhez kapcsolódó jogok lehető leghatékonyabb kihasználásának érdekében. Ebben a forgalmazók és tévétársaságok is egyre inkább partnerek, habár részvételük mértéke és formája sok esetben a piaci elvárások alatt marad. Mindenesetre kijelenthető, hogy ha részt vesznek egy produkció finanszírozásában, akkor ezzel további források előtt nyílnak meg a kapuk, jelentősen javítva ezzel a producer pénzszerzési lehetőségein.


1 Morgan Stanley Dean Witter rendszerezését alapul véve



Kapcsolódó

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.