Nullánál is kevesebb

Paul Schrader: The Canyons / Vétkek völgye

Már tavaly izgalomba jöttem a hír hallatán, hogy Paul Schrader és Bret Easton Ellis közös produkcióra készül. Mivel az előbbihez számtalan kedvenc filmem fűződik, az utóbbi pedig kimondottan a kedvenc íróim közé tartozik, ezért fájó szívvel olvastam a filmről született negatív kritikákat. Már akkor eldöntöttem, hogy majd biztos nehezemre fog esni, hogy akár egy rossz szót is szóljak róla, most viszont azon kaptam magam, hogy nehéz lesz egyáltalán bármi jót írnom róla.

Az irodalom és film találkozásának lecsapódása mindig érdekes, ámde kényes témának bizonyult. Ennél már csak az kényesebb, ha az író maga akarja megrendezni saját irományát, vagy netán eredeti forgatókönyvet írna egy következő regény helyett. Bár nincs túl sok belőlük, Bret Easton Ellis regényeinek adaptációi mindeddig mondhatni egészen sikeresek voltak, kiváltképp az Amerikai pszichó (American Psycho, r. Mary Harron, 2000), ami nemcsak Ellis irodalmi munkásságának bizonyult jó reklámnak, hanem Christian Bale-t is is bevonta a köztudatba. Eddig minden alkalommal a filmek rendezői írták meg a forgatókönyvet az ő regényei alapján, most viszont ő lépett ebbe a szerepbe, hogy Amerika egyik legzseniálisabb rendező-forgatókönyvírója, Paul Schrader legsemmitmondóbb filmjéhez szolgáltassa a bűnös alapanyagot. Ha sehol nem lenne feltüntetve a rendező neve, én akár még arra is tippeltem volna, hogy maga Ellis rendezte – nem mintha az bármit is segítene rajta.

Kép a Vétkek völgye (The Canyons) című filmből

A sztori igen szerény pilléreken alapszik: egy Los Angeles-i producer, Christian (James Deen) két szexparti között ráébred, hogy színésznő barátnője, Tara (Lindsay Lohan) egy fiatal színésszel csalja, akit ráadásul Christian épp most készül pártfogása alá venni, hogy berobbantsa a filmiparba. Noha a selyemfiút egyáltalán nem kötik érzelmi szálak nőjéhez, egocentrizmusának és férfiúi hiúságának mégsem engedheti meg, hogy ezt műveljék vele, ezért alattomos tervet eszel ki, hogy egy életre megleckéztesse az árulókat.

Kép a Vétkek völgye (The Canyons) című filmből

Bár a pornóiparban (állítólag) kivételes tehetségnek számít, talán jobb lenne, ha James Deen távol tartaná magát a hagyományos filmipartól. Művésznevét inspiráló James Dean nyugtalanul forogna sírjában, ha szemtanúja lehetett volna alakításának. Teljesen rendben van, míg meztelen és nem szólal meg, frissen vasalt ingben színészkedve viszont csúfosan átlátszó. Nem gondoltam volna, hogy valaha elmondhatom egy filmről, hogy Lindsay Lohan a legjobb dolog benne, bár ő is azokban a jelenetekben igazán zseniális, amikor minél kevesebb ruha fedi a testét.

Kép a Vétkek völgye (The Canyons) című filmből

A Vétkek völgyét igazából kétféleképpen lehet értelmezni: ismerve Bret Easton Ellis munkásságát, illetve nem ismerve azt. Ha a néző az előbbiek táborába tartozik, akkor egészen konkrét elképzelései vannak azzal kapcsolatban, hogy mit is fog látni, kiszámíthatóvá válik a történet, minden karakter és helyszín régi ismerősként köszön vissza. Nehéz meghatározni, hogy pontosan hol is csúszott el ez a projekt, hiszen Schrader múltját ismervén (gondoljunk csak a Kőkemény pornóvilág, Idegen kényelem vagy az Amerikai dzsigoló szenvedélyes világára) tökéletes eszköz lehetett volna ahhoz, hogy életre keltse Ellis kiégett-elgépiesedett, erotikától túlfűtött világát. Helyette viszont csak egy szappanoperára emlékeztető köpetet kaptunk, ami drámának szánalmas, pornónak pedig borzasztóan sovány.

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.



Kapcsolódó