Kruppa Noémi

/ / /

· írta

Kíváncsinak lenni egymásra

Minimum fura (6x6 SZFE-vizsgafilmek)

Beszámoló

Március 17-én a budapesti Uránia Filmszínház bejárata előtt fura tömeg gyülekezik. Elsőre kiszemeljük Andy Vajnát, Haumann Pétert és Till Attilát, körülöttük sok-sok ismerős fiatal rendező, operatőr, hangmérnök és színész, ugyanis hamarosan kezdődik a Színház- és Filmművészeti Egyetem által szervezett vetítéssorozat, melynek keretében a jelenlegi hallgatóik idei, illetve tavalyi vizsgafilmjeit láthatjuk.

A tömeg kellemes zsongása, rezgése hatására lehetetlen lett volna kívülállóként részt venni ezen a különleges eseményen, mely otthonosabbá nem is sikeredhetett volna. Jó érzés volt látni, hogy ennyien kíváncsiak vagyunk egymásra, hogy a magyar filmszakma jelenlegi helyzetéről megfeledkezve, pár óra erejéig megteremthettük privát oázisunkat, melyben teltház van, melyben a szakma rangidős mesterei támogatják az új nemzedéket, s melyben igazán, őszinte kíváncsisággal vagyunk jelen.

A budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem alapképzése 2011 óta új struktúrában, a 6x6 név alatt zajlik. Az egyszerre indított hat szakra egyenkét hat hallgatót vesznek fel, akik összesen hat félévig tanulnak az intézményben. Ez a rendszer elsősorban a szakok közti együttműködésre épít, hangsúlyt fektetve a tévés műfajok és az új média oktatására is. A hat féléves alapképzés alatt a rendezőknek lehetőségük van együtt dolgozni a párhuzamos osztályokban tanuló vágó, operatőr, dramaturg, gyártásvezető és hangmérnök hallgatókkal, így egyazon nemzedéken belül mindenki rátalálhat azokra az alkotótársakra, akikkel akár az egyetem elvégzése után is együtt dolgozhat majd.

A témavezetők, Németh Gábor és Janisch Attila

A vetítést témakör szerint, két blokkba osztották a szervezők: először a harmadéves suspense-filmeket, majd a tavaly készült Örkény-adaptációkat nézhette meg a közönség. Az esemény a Minimum fura nevet kapta, mely jelző külön-külön talán minden filmre találó. A házigazda szerepét Till Attila kapta, aki már az elején felkonferálta a három ötletgazdát és vezetőtanárt, Janisch Attila filmrendezőt, Németh Gábor író-forgatókönyvírót és Szász János filmrendezőt, évfolyamvezetőt. Janisch Attila és Németh Gábor a suspense-projekt témavezetői voltak, az általuk kiszabott feladat saját ötletből készített, 10–25 perces rövidfilmek készítése volt a suspense, a feszültség, a bűn, a rejtély műfajában, illetve témakörében. Az ötletet és a forgatókönyv első változatát a rendezőknek kellett hozniuk. A forgatókönyvírókkal ezt követően kezdődött a közös munka, majd a filmek előkészítése, forgatása és az utómunka során kapcsolódtak be a további szakok hallgatói. A három tanártól megtudtuk azt is (ami egyébként a filmek láttán később beigazolódott), hogy a rövidfilmek bruttó költségvetése külön-külön 400 000 forint – ennyibe kerül Nyugaton egy diák havi ebédjegye, jegyezte meg Janisch Attila mosolyogva – és mindenik mögött három forgatási nap és óriási munka áll. Ilyen körülmények között a színészek (közöttük országosan ismert nevek, mint Haumann Péter, Szirtes Ági, Margittai Ági, Für Anikó, Fesztbaum Béla, Tompos Kátya, Csuja Imre és mások) bérmentesen vállalták a munkát. Németh Gábor elmondása szerint diákjaival rengeteget boncolgatták a suspense-t, olyannyira, hogy már ő sem tudja mi az, a forgatókönyvek részletes, fáradtságos kidolgozása és a sok kellemetlen kérdés, melyet ő és Schulze Éva tanárnő intéztek a diákokhoz azonban meghozta gyümölcsét.

Az évfolyamvezető, Szász János

Az első blokkban az idén befejezett, harmadéves suspense-vizsgafilmekkel mutatkoztak be a hallgatók. Németh Gábor utasítására elvonatkoztattunk a hitchcocki suspense-től, hiszen az itt látott filmek meglehetősen szabadon értelmezik a fogalmat. Jó volt látni, hogy a filmek sajátosak, technikai megvalósításban és témaválasztásban egyaránt.

Badits Ákos Ház című kisfilmje inkább börleszk, mint suspense mozgatta műfaj. A film két nővér viszonyát vázolja fel: a csinos szőke lány meglátogatja az ódon családi házban élő, groteszk külsejű nővérét, majd rá próbálja venni, hogy adják el a házat. Badits Ákos egy különös, reális paraméterekben behatárolhatatlan teret és környezetet tár elénk, mely kétségkívül nemcsak egyedi védjegy, de az alkotás javára is válik. Bár a film látványterve kifogástalan, a két nővér közötti kezdeti feszültség egy fekete komédiába illő, esetlenül groteszk pertpatvarba torkollik. Az alkotáson sajnos nem segít a túlzott és egyértelmű CGI tömkelege sem, mellyel az alkotó a ház leomlását oldotta meg. A közönség számára a történet akkor érte el egyértelmű tetőpontját, amikor a testvérek verekedése miatt félig leomlott házban megjelent Németh Gábor, aki az ingatlanügynököt játszta a filmben, és akinek a jelenléte széleskörű hahotázást eredményezett, mely után végül a ház is összeomlott.

Szabó Mátyás: Amíg anyám ideér

Szabó Mátyás Amíg anyám ideér című filmje a suspense iskolapéldája. A történet egyszerű: egy kislány egyedül maradt egy belső térben, találkozik egy idegennel, akit megkér, hogy hívja fel az anyukáját, míg ő az idegen kisfiával játszik. A film egyik erőssége (mely egyébként rövidfilm esetén adott), hogy rengeteg fontos információt homályban hagy: miért hagyták itt a kislányt, mi ez a hely, ahol az esemény zajlik, ki ez az idegen és mit keres itt stb. Dévényi Zoltán operatőri munkája külön említést érdemel, hisz érdekes beállításaival, kompozícióival, mozgásával és nem utolsó sorban a vílágítástechnikának köszönhetően a szereplőkkel együtt mi is bolyongunk és elveszünk a kusza, egyedi térben, melyből a kislány riadtan keresi a kiutat.

Hartung Attila Ischler című filmje merész vállalkozás, nem egyszerű feladat, melyet a film stábja azonban hősiesen oldott meg. A film a II. világháború kontextusában játszódik, egy idős orvos lakásában, aki három zsidó nőt rejteget a szekrényében. Egy ilyen film esetén nem csak a történelmi hitelesség bizonyulhat nehéznek, de félő, hogy a holokauszt mint kontextus, a maga tragikumával és borzalmaival elveszi a hangsúlyt az igazi történetről, mely nem egy nép sorsának, hanem egy emberi rettegésnek a története. A kisfilm alatt végig a három nővér leleplezésétől félünk, és alig tudunk felszusszanni, újabb, fokozott feszültségi helyzetbe kerülünk, mikor kiderül: a jóságos orvos nem feltételek nélkül segített a nővéreken. Kemény Lili A ház alatt, a fák alatt című filmje egy hátborzongatóan groteszk történet, mely egy házaspár udvarában zajlik. A férj, miután egy szoborfejet talál a kertben elásva, révülten ássa fel az egész kertet, miközben állapotos felesége méla undorral nézi a dekadens férfit. A nő folyamatosan, nyugodt hangon beszél születendő gyermekéhez, még akkor is, mikor úgy tűnik, férje megbolondult. A történet első és utolsó nagy fordulata az éppen a vége, mely azonban minden eddigi értelmezést felülír, és felállítja a szőrt a hátunkon.

Kovács István Csúszópénz című filmjében sokkal evidensebb a fekete humor, mint a suspense. Két gengszter fodrászhoz megy, hogy egyiküket egy lopott személyi fotóján látható emberhez hasonlóan nyírjanak meg. A fodrásszalonban a félénk, még kezdő fiú izzadva próbál eleget tenni a gyanús arc agresszívan közölt elvárásainak, az erőviszonyok azonban folyamatosan és váratlanul megváltoznak. Visky Ábel Játszótársak című filmje szintén figyelemre méltó alkotás, különös témaválasztással, a suspense ugyanis az erotikus szerepjáték kontextusában épül fel. Az est filmjei közül kétségkívül a „legpromiszkuózusabb” alkotás, melyben a „játék” bármikor komolyra fordulhat.

Badits Ákos: Ház (kép a filmből)
Badits Ákos: Ház (kép a filmből)
Badits Ákos: Ház (kép a filmből)
Hartung Attila: Ischler (kép a filmből)
Hartung Attila: Ischler (kép a filmből)
Hartung Attila: Ischler (kép a filmből)
Fila Zsófia: Nagyárpi (kép a filmből)
Fila Zsófia: Nagyárpi (kép a filmből)
Fila Zsófia: Nagyárpi (kép a filmből)
Kovács István Csúszópénz (kép a filmből)
Kovács István Csúszópénz (kép a filmből)
Kovács István Csúszópénz (kép a filmből)

A suspense témája köré szerveződő alkotásokat egy rövid szünet, majd a hallgatók tavalyi vizsgafilmjeinek sorozata követte: Örkény István egyperceseinek, illetve rövidebb-hosszabb elbeszéléseinek 10–20 perces adaptációja. Az irodalmi alapművet a filmírók választották, majd a rendezőkkel konzultálva dolgozták ki a forgatókönyveket. A választott irodalmi alapot a hallgatók bizonyos szabadsággal kezelhették, a végeredmény meg magáért beszél: sajátos, egyedi alkotások készültek, melyek külön-külön kétségkívül hordozzák a fiatal alkotók védjegyeit, és nem utolsósorban mindenikük tartalmaz valamennyit abból az örkényi groteszkből, melyet a hallgatók friss és újszerű értelmezéssel és megvalósítással illettek.

Badits Ákos Képmás című filmje fura szereplőket vázol fel egy fura környezetben. Főszereplője egy fiatal restaurátor, aki egy világhírű festő képmását javítja. A szomszéd lány manikűrös, aki mindenáron a festőt szeretné megfűzni. Mindkét karakter túl esetlen ahhoz, hogy a szerelmi szál jobban kibontakozzon, a festő életét meg egy párhuzamos világ jelenléte zavarja meg. Szabó Mátyás Hawaii című filmje egyszerre groteszk és abszurd. A tér, amelyben az esemény zajlik, ezáltal nem csak festői, de szinte a történet szereplőjévé válik. A helyszín és a történet együttese – egy pizzafutár rendelést szállít a semmi közepére, ahol két rendőrrel, egy holttesttel, és holmi szétszórt parókával találja szembe magát – kétségkívül megteremti számunkra a magyar groteszk próza atyjának műveiből ismert világot.

Kemény Lili: A ház alatt, a fák alatt

Hartung Attila Fasírtja a hab a tortán a vetítéssorozat második felvonásában. Egy idős nő fasírtot süt férjének, miközben a házhoz egy bank megbízottja érkezik. A férfi megkóstol egy fasírtot, majd úgy tűnik, belehal. Az idős pár ezt követő „megoldása” meglehetősen váratlan, és további húsok feldolgozását implikálja. Az alkotás kapcsán említésre méltó a montázs, Szabó Tamás vágó munkája, amely egyszerű és sokkoló megoldással teremti meg a filmben a groteszket. Kemény Lili Édes jó anyád című filmje egy anya és lánya kapcsolatáról szól, arról, hogyan él (élősködik?) az anya kislányán keresztül. A tendenciózus cím hatására ugyan mindannyian elmosolyodtunk, az viszont annyira nem vicces, hogy egy anyát izgalommal tölti el, mikor lánya egy fiúval csókolózik.

Kovács István Idegen földje egy újabb vállalt bravúr, ugyanis egy meghatározatlan időben és helyen zajló rövid történelmi dráma. Nagy Marcell operatőri munkája majdhogy hibátlan, rendkívül összhangban van a történettel – a kamera és általa mi is együtt bolyongunk a katonákkal az erdőben és egyben abban az abszurd és félelmetes helyzetben, melybe belekényszerültek. A filmben a valóság összefolyik a képzelettel, a látomásszerű képek hatására számunkra – ahogyan a főszereplő számára is – elmosódik a két dimenzió közti határ, és áldozatok maradunk, egyedül, az erdő közepén. Talán.

Visky Ábel: Játszótársak

Fila Zsófi Nagyárpi című filmjének főszereplője az alkotás rövid terjedelme ellenére rendkívül árnyalt. A film első 5 percében látott mozdulataiból, interakcióiból már mintha ismernénk a teljes múltját. A kedves, hallgatag jó tanuló egy üdülőtelepen találkozik régi osztálytársaival és egy lánnyal, akit egy varázslatos helyre visz. Visky Ábel Maflicsekje egy alapjaiban szívszorító történet, időnként mégis képes megnevettetni. Egy férfi mellrákban szenvedő anyját látogatja meg a kórházban, az itt zajló már-már közhelyes szertartást azonban olyan érzékeny naturalizmussal tárják elénk, hogy nem tudjuk, kacagnunk vagy sírnunk illene-e.

Minimum furák

A Minimum fura vetítéssorozattal nem csupán egy osztály, nem csupán hallgatók mutatkoztak be, hanem egy egész nemzedék, mely mint egy hullám, elsöpört, felkapott és vitt magával, pár óra erejéig. A színvonalbéli különbségek már most megmutatkoznak, a bemutatott filmek viszont kivétel nélkül, láthatóan kemény munkával és nem utolsó sorban erős gondolati alapra készültek. Az alkotók éltek a lehetőséggel, önmagukat hozták, mutatták, ezáltal rendkívül sokszínűre sikerült az est, és másképp nem is lehetett volna. Egy szó mint száz, az öregek kössék fel a gatyáikat!

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.

Címkék

, , , , , , , , , , , , , cikk