Hubai Gergely

/ / /

· írta

Nem kell finomkodnom

Beszélgetés Angelo Badalamenti zeneszerzővel

Interjú

Angelo Badalamentit mindenki úgy ismeri, mint David Lynch állandó zeneszerző társa, aki alkalomadtán felbukkan a filmvásznon is – megjelenik Isabella Rossellini mögött a Kék bársony zongoristájaként, vagy a pultot támasztja a Mulholland Drive egyik jelenetében – és természetesen ő írta a Twin Peaks zenéjét és emlékezetes főtémáját is. Badalamenti munkássága azonban jóval túlmutat David Lynch filmjein, ahogy ez az alábbi interjúból is kiderül…

Ki hitte volna például, hogy Badalamenti szerezte a Chevy Chase főszereplésével készült Karácsonyi vakáció zenéjét – vagy hogy ő volt a komponista az internetes mémkultúrát is meghódító Rejtélyek szigete esetében is (ez az a film, amiben a medveruhába öltözött Nicolas Cage kiüt egy nőt). Bármennyire is kényelmes lenne a Lynch-komponista szerepében tetszelegni, Badalamenti rendszeresen szereti magát kipróbálni a legváratlanabb műfajokban – erre a leglátványosabb példa új filmje, a Fjodor Bondarcsuk által készített Sztálingrád is.

Angelo Badalamenti

A film már így is számtalan rekordot megdöntött, például ez volt az első nem Észak-Amerikában készült IMAX-film és az első európai produkció, ami többek között IMAX 3D-ben is megjelent a mozikban – ráadásul még az amerikai piacon is bemutatták. Bondarcsuk filmjéről természetesen a téma miatt nehéz őszinte kritikát megfogalmazni – ami az orosz nép nagy részének még most is traumatikus élmény amiről csak szép, ízléses filmeket lehet forgatnia, az a világ cinikusabb felében giccses és mesterkélt történetnek hathat. A Sztálingráddal nagyjából olyan érzés lehet nem oroszként foglalkozni, mintha a Szabadság, szerelem vagy a Honfoglalás erényeiről kéne meggyőzni egy nem magyarokból álló közönséget.

Habár a film már kapott hideget-meleget, a film zenei aláfestetését még a fanyalgóbb kritikusok is pozitívumként emelik ki. Badalamenti zenéje több évnyi hallgatás után született meg és a várakozás meghozta eredményét: az aláfestést többek között a Nemzetközi Filmzenekritikus Szövetség legjobb akciózene díjára is jelölték. A komponista a Fjodor Bondarcsukkal és Sztálingráddal kapcsolatos élményeiről mesélt.


Beszélgetés Angelo Badalamenti zeneszerzővel

Hogyan került először kapcsolatba a Sztálingrád című filmmel?

Először 2010-ben írt nekem a film egyik producere, Andrej Koutouza. Fjodor Bondarcsuk nevében lépett velem kapcsolatba, azt mondta hogy a rendező nagy rajongója a munkásságomnak és szeretné, ha én írnám a zenét a filmhez.

Természetesen elolvastam a mellékelt angol nyelvű forgatókönyvet, amit nagyon ígéretesnek tartottam, és megnéztem Bondarcsuk A kilencedik század című filmjét hogy nagyjából képbe legyek azzal, mire számítsak. A film megtekintése után tényleg nagyon kíváncsi lettem, mert ez olyan jellegű, nagy ívű történelmi tabló amilyet még nem csináltam – és most már mindenképp ki akartam próbálni.

Hogyan találkozott a filmesekkel és hogyan kommunikált velük?

Alekszandr Rodnyanszkij és Fjodor Bondarcsuk eljött a stúdiómba és már ekkor láttam hogy felkészült, magabiztos filmesekkel lesz dolgom.  Ahogy általában lenni szokott, már a film megtekintése előtt számos témával és variációval készültem el, mielőtt akár egyetlen kockát is láttam volna a filmből. Ezeket pusztán a forgatókönyv története és karakterei alapján írtam meg. Ekkor még csak annyit tudtam, hogy a zenét szimfonikus zenekarra írom és egy kicsit lehetek merészebb – nagy ívű témákat írhatok és nem kell finomkodnom mert a film is nagyméretű lesz. A szerelmi témán Fjodor visszajelzései alapján finomítottam és ahogy készült a film, volt még pár konkrét ötlete a zene használatával kapcsolatban.

Badalamenti és Bondarcsuk

Ilyenkor hogyan tudja megmutatni a rendezőknek hogy pontosan mire gondol?

A rendezővel való kommunikáció során rengeteg mock-up felvételt készítettem – ezek egyszerűbb számítógéppel készült darabok, demonstrációs célt szolgálnak és csak Fjodornak küldtem el őket hogy visszajelzéseket kapjak a helyes irányvonalról. Ilyenkor problémát okozhat ha a rendező teljesen mást akar, de Fjodornak annyira tetszettek ezek a korai témák, hogy már a filmek felvétele során is használta őket.

Milyen témák szerepelnek a zenében?

Amikor a film csak félig volt kész, Fjodor már szerette volna hallani a nagyobb témákat és néhány már elkészült jelenethez is szeretett volna eredeti zenét. Ezek az alábbiak voltak: a) a német tiszt Kahn és az orosz Mása szerelmi szála. b) az öt apa és Kátya története. c) egy hősies téma Kahnnak, valami amivel kifejezhetjük a meghasonulását, d) egy közelharcokhoz készült témát, amikor az oroszok és a németek bajonettekkel, kis ásókkal, puskatusokkal esnek egymásnak, e) egy jelenethez készült zenét amikor német Panzerek támadják meg Grimov házát, f) egy univerzális témát a film nyitányához g) és végül egy meleg, de erőteljes orosz hangulatú témát amikor a katonák először átkelnek a Volgán. Ahogy haladtak a vágással, végre képhez is dolgozhattam és a témáimat ezekhez igazíthattam.

A vágás késői szakaszában történt egy érdekes dolog: már írtam két romantikusabb motívumot (a szerelmi témát és az egyetemesség témáját) amikor Fjodor előállt azzal hogy kéne még egy teljesen új darab Kátya és Szergej számára a film fináléjában. Először nem hittem el hogy még egy szerelmi témát akar, ráadásul ilyen későn, így ez a darab tényleg csak a fináléban szerepelhet, nincs idő beépíteni más jelenetekbe. Ennek ellenére nagyon örülök hogy így döntött, mert tényleg működött a jelenetben és most már nem tudnám elképzelni a filmet nélküle – viszont csak kétszer hallható.

Kép a Sztálingrád című filmből

Használt konkrét orosz komoly és/vagy népzenei motívumokat az aláfestésben?

Nem. Fjodor a film elején is felhívta a figyelmet, hogy a Sztálingrád nem csak az orosz nép története, nem csak őket érinti, hanem egyetemes tanulságokkal szolgál (ezért is nyitunk az úgynevezett „egyetemesség” témával). Talán a Volgán átkelés motívuma oroszosnak tűnhet, elsősorban azért mert itt használtam a helyi népzenére jellemző elemeket, de nem konkrét motívumot. Itt azért ki kellett domborítani hogy hős szovjet katonákról van szó akik az otthonukat védik, de a film többi részében ezt próbáltam kerülni.

Mi volt a kedvenc jelenete a film során, ahol úgy érzi a zene tényleg ragyoghat?

Érdekes hogy számomra gyakran nem a „nagy” jelenetek maradnak emlékezetesek, hanem apróbb momentumok. Ilyen például a Sztálingrád is, ahol a személyes kedvencem a film elején található. Ez az a jelenet, amikor Kátya meglátogatja a családja sírját és közben gondoskodik az ott található apró emléktárgyakról. Eredetileg itt semmilyen dialógus nem volt, mégis nagyon érzékeny kis jelenet volt és szerintem a zeném is hozzátett ehhez. Ha jól tudom most már valami narráció szól a jelenet alatt, de szerintem ez sem vitt le sokat az értékéből.

Kép a Sztálingrád című filmből (2)

Volt esetleg problémás jelenet, olyan ami még ennyi év után is kihívást jelentett?

Amikor hosszabb jelenetekhez kell több különböző hangulatú zenét összekapcsolni, ez nehéz lehet. A Sztálingrád esetében egy ilyen volt, amikor egy marék szovjet egy kivégzést követően nekimegy a német csapatoknak. Itt nagyon sok érzelmet kellett pár percen belül megjeleníteni és nehéz volt úgy megcsinálni az átmenetet, hogy ne essen szét az egész.

Mit tudna nekünk elmondani a munka menetéről és a felvételekről?

Mint mondtam, a munkát már jóval a forgatás előtt megkezdtem a témák korai fejlesztésével, de a konkrét munka csak pár hónapot vett igénybe amikor már kész volt a film. A zenekari felvételeket természetesen Moszkvában tartottuk, a Moszfilm stúdiójában; ez nagyjából öt napig tartott, körülbelül 80 zenésszel dolgoztunk Igor Dronov vezénylete alatt. Külön megtiszteltetés volt együtt dolgozni Anna Netrebkóval, az orosz szopráncsillaggal – igazi tehetség, aki ráadásul nem viselkedett a szó rossz értelmében vett dívaként. Ezután még további öt napig kevertük a zenét a New York-i MSR stúdióban és így adtuk át a filmeseknek.

Kép a Sztálingrád című filmből (3)

Hogyan foglalná össze a Sztálingrád lényegét, miért ajánlaná ezt a filmet a nézőknek?

Talán azért, mert ez nem csak egy háborús film, nem csak a tragikus harcokról szól, ami annyi ártatlan életet követelt… Hanem azokról a háborús kötelezettségekről melyeket bármely ország és azok katonái és civiljei szeretnének maguk mögött tudni, hogy többet ne legyen ilyen. Mindehhez ráadásul tartozik egy szerintem szépen kidolgozott, tragikus szerelmi szál is ami még egy pluszt ad a filmnek.

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.

Címkék

, , , , , , , , , cikk