Petz Anna

/ / /

· írta

Ez nem a magyar „spanyol viasz”

Avagy működik-e a Magyar Filmakadémia és az Oscarként emlegetett Filmhét?

Beszámoló

Kulka János mosolyog, Tenki Réka rémülten rezzen össze, Pindorch Csaba akkurátusan emel egy pattogatott kukoricát az ajkaihoz, míg Nagy Mari önfeledten felkacag. Az október 13–19. között megszervezésre kerülő Magyar Filmhetet népszerűsítő spotban a magyar színészszakma krémje tölt meg egy mozitermet, és míg arcukon tükröződik a vászonról érkező érzelmek sokasága, feltűnik a szlogen: Gyere, ülj mellém! Magyar filmek a moziban. A reklámban látható kellemes atmoszféra azonban korántsem lengi körül a médiában és a filmszakmában egyaránt nagy port kavaró, kvázi titokban létrehozott Magyar Filmakadémiát és a támogatásával létrejövő Magyar Filmhetet. Hogy is van ez?

A bizonytalan helyzetben sokasodó kérdőjelek eltörlésére a Magyar Nemzeti Filmalap, a MaNDA, a Médiatanács és az első lépéseit gyermekcipőben próbálgató filmakadémia augusztus 18-ikán sajtótájékoztatót tartott. Bár a nem teljesen tiszta helyzet miatt (Tarr Béla, a Magyar Filmművészek Szövetségének fejeként nyílt levelet intézett a – szerinte – Andy Vajna köpönyegéből előbújó filmakadémia alapítóihoz, melyben arról írt, hogy az újonnan felállított intézmény célja nem más, mint hogy a Filmszemle ellenében hozza létre a „magyar Oscart”) záporozó kérdésekre lehetett számítani az újságírók részéről, parázsvita mégsem alakult ki, ellenben számos praktikus információt tudtunk meg mind az akadémiával, mind a filmhéttel kapcsolatban.

Novák Emil operatőr a filmakadémiáról nyilatkozott, mely szerinte korántsem a magyar „spanyol viasz”, hiszen az intézmény angol és francia mintára jött létre. Ez mintegy három héttel ezelőtt történt, körülbelül 30 filmszakember tagságával (pl. Török Ferenc, Orosz Dénes, Rudolf Péter), akik – Novák állítása szerint – őt választották meg elnöknek, tehát a kinevezés a filmalaptól függetlenül történt. A vezető elmondta, hogy a Magyar Filmakadémia rendszere abszolút nyitott, a filmszakma valamennyi résztvevőjét befogadja (a rendezőkön, forgatókönyvírókon, operatőrökön kívül a például a sminkeseket és díszlettervezőket is) – kivéve a filmkritikusokat. Az egyik kolléga erre irányuló kérdésére az operatőr azt válaszolta, hogy filmkritikusok is jelentkezhetnek, ha bármilyen módon részt vettek már minimum két film készítésében, de közben arra is utalt, hogy az akadémia még nagyon kezdeti fázisban működik, ezért a későbbiekben elképzelhető, hogy az elméleti szakemberek is kapnak egy külön kategóriát a tagságon belül.

Novák szerint a filmakadémia célja, hogy a magyar filmszakma együttműködését biztosítsa, ennek érdekében pedig alapítói már mintegy 700 szakmabelit hívtak meg köreikbe, noha ezeknek egyelőre töredéke csatlakozott. Az operatőr azt is mondta, hogy az akadémia nem kíván egységesítést végrehajtani a magyar filmművészetben, független szervezetként fog működni, így tagjai is megőrizhetik alkotói függetlenségüket. Az intézmény elsődleges, praktikus feladata pedig a jövőre nézve is az, hogy az utóbbi években elmaradt Filmszemle hagyományát – ha nem is felelevenítse (hiszen jogutód nem lehet) – de újrakezdje.

A filmakadémia támogatásával így létrejövő, októberben a MOM Parkban megrendezésre kerülő Filmhétről Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap feje beszélt. A szervezők a versenyprogramba az elmúlt három év magyar filmterméséből válogatnak, ám nem csupán a filmalap által támogatott alkotások, hanem a „függetlenek” közül is, így például Novák Erik Fekete levese és Pálfi György Szabadesése is részt vehet a filmhéten. A nagyjáték- és tévéfilmek vetítése mellett a program részét képezik animációs alkotások, dokumentumfilmek, ismeretterjesztő filmek és kisjátékfilmek is. A kategóriánkénti nevezések számától függően a versenybe kerülő alkotásokról a filmakadémia által felállított előzsűri dönt, noha a szervezők lehetőséget kívánnak biztosítani a „kívül maradóknak” is – ezeket a műveket a Puskin és a Tabán moziban lehet majd megtekinteni.

A filmhét megnyitója október 13-ikán lesz a Müpában, ahol Kertész Mihály idén 100 éves némafilmjét, A toloncot vetítik. A 68 perces alkotás a MaNDA egyik legértékesebb gyűjteményi darabja, melynek kópiája hosszas kallódás után 2008-ban került Amerikából Magyarországra, és melyet az elmúlt pár hónapban restauráltak. A bemutatót szimfonikus zenekar kíséri majd, mely az Oscarra jelölt magyar animáció, a Maestro (r. M. Tóth Géza, 2005) zeneszerzőjének, Pacsay Attilának az alkalomhoz komponált művét fogja játszani. A 19-ikéig tartó vetítéssorozat mellett egy kiállítás is szervezés alatt áll, mely az elmúlt három év filmplakátjait mutatná be, illetve szeptember 22-től az Urániában In Memoriam címmel egy műsor is indul, mely olyan nagy alkotók műveit tűzi műsorra, akik már nem lehetnek köztünk (például Jancsó Miklós, Maár Gyula, Szécsényi Ferenc). A mintegy 100 millió forintból létrejövő Filmhetet a Müpában tartott ünnepélyes díjkiosztó zárja, melyen – külföldi mintára – 17 kategóriában osztanak ki elismerést azon alkotóknak, akiket az újonnan megalapult Filmakadémia tagjai választanak. Merthogy ők választanak.

Zárásként arra a kérdésre, hogy mi volt a baj a Tarr vezette Filmművészek Szövetségével és abból kinövő, 43 év tradícióval bíró Filmszemlével, és miért volt szükség teljesen új rendszerre – Novák Emil csak vonakodva kívánt válaszolni. Szerinte a konfliktus szakmai ellentétekre vezethető vissza, ezért is szeretné ezt zárt szakmai diskurzusban lerendezni és majd csak a végső konklúziót közölni a nyilvánossággal. Havas Ágnes konkrétabb volt: szerinte a filmgyártás gyökeresen megváltozott Magyarországon, a kortárs alkotók már egy más rendszer tagjai, mint évekkel ezelőtt. Az új filmes világhoz pedig egy új szervezeti háttér – vagy épp új film(es sereg)szemle kell. De vajon a filmszakma is ezt gondolja-e?

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.

Kapcsolódó film

A tolonc

A tolonc

Magyar filmdráma, 1914. Rendező: Michael Curtiz (Kertész Mihály). Szereplők: Mészáros Alajos, Berky Kató, Nagy Gyula, Simon Mariska, Várkonyi Mihály, Szakács Andor, Jászai Mari, Berky Lili, Szentgyörgyi István, Hetényi Elemér, Gálosi István, Kertész Endre, Erdős Fülöp, Nagy Adorján, Fekete Mihály, Berky József.

  • A látogatók szerint
    8/10 · 11 értékelés
  • Szerinted?

Címkék

, , , , , , , , cikk