Zágoni Bálint

/ / /

· írta

A tolonc második diadalútja Felújított Kertész-filmkinccsel indított az I. Magyar Filmhét Beszámoló

Ihletett döntésnek bizonyult a budapesti Filmhét szervezői részéről, hogy a Művészetek Palotájában tartott hétfő esti ünnepélyes megnyitón nem egy, a Filmalap által támogatott új magyar produkció került bemutatásra, hanem Kertész Mihály ezelőtt száz évvel forgatott filmje restaurált kópiájának világpremierjét tekinthette meg a közönség.

A Filmszemle helyét átvevő mustrán visszafogott, de a sablonokat kerülő megnyitóbeszédeket hallhattunk. Először Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója szólalt fel, aki a film kalandos felfedezésének és restaurálásának  történetét ismertette. Valóban, már a film megtalálása csodával határos, hiszen a magyar némafilmek túlélési aránya igen alacsony, az 1930-ig gyártott közel 600 némafilmnek kevesebb mint egytizede található meg a filmarchívumban. A kolozsvári stúdió filmjeit tekintve ez a szám még siralmasabb, hiszen a több mint hatvan legyártott némafilm közül mindössze négy vészelte túl az elmúlt évszázadot. Ráadásul a száz év egy-egy nitrokópia maximális élettartama, így ha az után elő is kerül egy padlásról vagy egy filmarchívum azonosítatlan tekercseket tartalmazó polcáról, már annyira zsugorodott állapotban lesz, hogy fel sem lehet újítani.

A tolonc második diadalútja – Felújított Kertész-filmkinccsel indított az I. Magyar Filmhét

Bár A tolonc 1914-ben forgott, egy későbbi, 1920-as évekből származó, Amerikában forgalmazott kópián került elő 2006-ban, a New York-i Magyar Ház pincéjében. Ekkor azonban még senki sem tudta, hogy mi lapul a dobozban. Csak két évvel később, 2008-ban derült fény arra, hogy milyen filmtörténeti kincs dohosodott a pincében,  mikor a Magyar Nemzeti Filmarchívumhoz szállították és ott Balogh Gyöngyi kutatónak sikerült beazonosítani a filmet.

A megnyitón másodikként felszólaló Andrew Vajna kormánybiztos közvetlenebb volt, egy személyes élményét osztotta meg a közönséggel: középiskolás korában első játékfilmjének ötletével a családi barát Kertész Gáborhoz fordult segítségért, aki testvérének, Kertész Mihálynak a 16mm-es kameráját ajándékozta neki. „Ezzel forgattam le az első filmemet, és most talán vissza tudtam adni neki valamit azzal, hogy segíthettem az ő fantasztikus filmjét megőrizni”, mondta a kormánybiztos, a Filmalap ugyanis 14 millió forinttal támogatta a film felújítását.

Érkeznek a vendégek A tolonc világpremierjére. Fotó: Beliczay László / MTI

A film valóban a magyar filmtörténet egyik legfontosabb korai filmje: Kertész Mihály Oscar-díjas rendező egyik első rendezése, a  főszerepekben pedig olyan neves színészek játszanak, mint Jászai Mari, akinek ez az egyetlen fennmaradt mozgóképes alakítása, Berky Lili és a később Hollywoodban is  híressé vált Várkonyi Mihály.

A kópia valószínűleg azért maradt meg jó állapotban, mert  hibásan másolták: az eredeti negatív és a nyersanyag egymáshoz viszonyított helyzete nem volt stabil a kopírozás során. Ez egy enyhén torz, kicsit remegő képet eredményezett, így nem is nagyon vetítették. A hibás példány komoly kihívás elé állította az archívum munkatársait: először analóg módszerekkel próbálták kijavítani a kópiát, azonban a filmarchívumnak nem volt ehhez szükséges felszerelése és a kutatók segítségére siető, archív filmek restaurálásával foglalkozó holland Haghefilm laboratórium sem tudta megszüntetni a képek remegését. Miután a film (újból) megjárta Amerikát is, végül mégis a Filmlabor munkatársai  tisztították és stabilizálták a képet egy újonnan beszerzett géppel és egy évnyi figyelmes munkával.

Szabó István a Filmhét megnyitóján. Fotó: Beliczay László / MTI

Szabó Istvánnak és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének, Karas Monikának ünnepi beszédei után felcsendültek a Pacsay Attila zeneszerző által a filmhez szerzett kotta akkordjai, melyet Illényi Péter vezényletével az 52 tagú Pannonia Symphony Orchestra adott elő. Az összhatás lenyűgöző volt, aki látta korábban a több fesztiválon is vetített, restaurálás előtti remegő kópiát, egy új filmet fedezhetett fel a tiszta, részletgazdag, virazsírozott változatban. Az 52 tagú Pannonia Symphony Orchestra kísérete pedig hibátlan volt, minden bizonnyal évtizedek óta nem vetítettek Magyarországon ilyen kaliberű élőzenei kísérettel magyar némafilmet.

A Filmhét vetítései csak most kezdődtek el, a hét végéig a filmhet.hu oldalon lehet utánanézni, hogy a program 300 filmje közül melyekre a legérdemesebb beülni.

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.

Kapcsolódó film

A tolonc

A tolonc

Magyar filmdráma, 1914. Rendező: Michael Curtiz (Kertész Mihály). Szereplők: Mészáros Alajos, Berky Kató, Nagy Gyula, Simon Mariska, Várkonyi Mihály, Szakács Andor, Jászai Mari, Berky Lili, Szentgyörgyi István, Hetényi Elemér, Gálosi István, Kertész Endre, Erdős Fülöp, Nagy Adorján, Fekete Mihály, Berky József.

  • A látogatók szerint
    8/10 · 11 értékelés
  • Szerinted?

Címkék

, , , , , , , cikk