Szabó R. Ádám

/ / /

· írta

Optimista előrelátással

22. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál, 2014. november 5–9., Marosvásárhely

Beszámoló

Egy fesztiválbeszámoló általában nem szokott értékelést tartalmazni az adott fesztiválról, jobb esetben ugyanis erre nincs szükség. Van ugyanakkor olyan fesztivál is (és ilyen mostanság az Alter-Native is), amelyről az emberek nézettségi adatokat tippelnekmár azelőtt, hogy a fesztivál első filmjén össze lehetne számolni a nézőket. Ilyenkor szükség lehet leltárra és egy kis pozitív látásmódra.

A hosszú életű fesztiválok (és ilyen az Alter-Native is, hiszen a legrégebbi romániai filmfesztiválról van szó) életében vannak hullámvölgyek. És talán az utóbbi években sokak által érezhetően az Alter-Native is átélt egy ilyent. De nem kell rögtön temetni a fesztivált az első problémás időszak után.

22. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál, 2014

A tavalyi év után ugyan idén sem volt zsúfolásig telt ház a Kultúrpalota nagytermében a fesztivál megnyitóján, de már a „nulladik napon”, szerdán is vonzotta az érdeklődők egy táborát négy nagyjátékfilm, két dokumentumfilm és lazításként egy felemelően szép Cári Tibor-koncert – lassan, de biztosan éledezett a filmre kíváncsi Vásárhely.

Egy fesztivál színvonalát könnyen le lehet mérni az általa díjazott (és persze előzetesen a nevezett) alkotások színvonala alapján. Ebből a szempontból pedig semmiféle gyengülést nem lehetett tapasztalni előző évekhez képest, bár idén nem volt díszmeghívott (ahogy eddigi években volt) egy másik ország, meglehetősen nagy volt a műfaji és kulturális változatosság, egységesen magas színvonalat mondhatott magáénak a díjazott versenyfilmek másfél órás blokkja. Volt benne kreatív animációs film (az Erdélyi Magyar Televízió díját kiérdemlő, ukrán Oled Fedchenko Vendégek az otthonomban című, rövid, rajzos alkotása), szellemesen felépített román dokumentumfilm (Marius Iacob 24 veder, 7 egér, 18 év című munkája a legjobb elsőfilmnek járó Simó Sándor Emlékdíjat vihette haza rendezőjének), a cannes-i filmfesztivált is megjárt, román–magyar koprodukciós siker-rövidfilm (Szőcs Petra A kivégzés című felkavaróan éleslátó szatírája a Kulturális Minisztérium díját érdemelte ki), jópofa, könnyed örökzöld politikai paródia (Szirmai Márton Expedíció  című fekete-fehér filmje Marosvásárhely város díját kapta) és frappáns, intelligens és rövid játékideje ellenére is kidolgzott, emlékezetes fesztiválgyőztes (a francia Jean Baptiste Pouilloux rendezte, remek Hol voltál, mikor meghalt Michael Jackson). Ahogy Jakab-Benke Nándor, a fesztivál zsűrijének egyik tagja elmondta a zárógálán: kicsit zakuszka ez az Alter-Native, a jó értelemben, hiszen mire megunnád az egyik filmet vagy műfajt, már jön is a másik, hogy nehogy megcsömörölj.

22. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál, 2014 (2)

Kifejezetten jó volt látni azt is, hogy voltak ismeretlen, első igazi filmjükkel szerencsét próbáló rendezők és alkotások a hazai „prériről”, igenis van utánpótlás, és van igény a fesztivál részéről ezeket befogadni és versenyeztetni. Márpedig ennek a fesztiválnak talán ez a legnagyobb érdeme: folyamatosan helyet biztosított az elmúlt két évtizedben a hazai és magyarországi tehetségek megmutatkozására, hiszen ne feledjük, az Alter-Native indulásakor Hajdu Szabolcs és Pálfi György is elsőfilmes rendezőpalántaként járt itt, most pedig már egy-egy nagyjátékfimmel, Hajdu ezen felül zsűritagként is.

A fesztivál versenyrésze tehát változatlanul hozza a magas színvonalat és azt bátran kijelenthetjük, hogy kísérőprogramok szempontjából idén kifejezetten erősödött az Alter-Native, a legnaprakészebb magyar mozfilmeket hozták el kiegészítő program gyanánt, az összes frissen díjazott, tehetséges fiatal alkotó régóta várt filmje csaknem teltházas közönséget vonzott be minden este. Jó volt látni végre Zomborácz Virág Utóéletét és Pálfi György Szabadesését a hazai mozivásznon, vagy például Hajdu Szabolcs új, mostoha körülmények miatt sokáig készült magyar westernjét, a Délibábot, amelyben Isaach de Bankolé menti meg a Nőt a magyar Pusztának egyik szeglétében, és jó volt utána hallgatni a történeteket a kissé túlzott allűrökkel megáldott francia filmsztárról, aki csak műsarat volt hajlandó hordani, és csak akkor mert belemenni a mocsárba, ha kéznél volt a kígyóméreg ellenszere. Az kevésbé volt jó, hogy például ez a közönségtalálkozó „szét lett fordítva”, nem is értem, miért nem lehetett a vetítésekhez hasonlóan itt is szinkronfordítással, fülhallgatókkal megoldani a szövegértést a magyarul nem beszélőknek, amikor a filmek alatt remekül működött ez a technika. Ilyen apró szervezési bakik még becsúsztak néhányszor a fesztivál alatt, és továbbra is hagy kívánni valót maga után a fesztivál reklámozási része, alig lehetett plakátot vagy programt találni a városban, ez pedig érződött is nézők számán.

22. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál, 2014 (3)

Azt viszont egyáltalán nem mondanám, hogy kevesebb néző lépte volna át a Kultúrpalota küszöbét, a fontosabb filmekre estére begyűlt a tömeg, a zárónapon pedig érezhetően erősebb volt a sajtós és kamera-jelenlét, mint a fesztivál ideje alatt. Ez pedig jó. Az eddigi években tapasztalt csökkenő tendencia megállni látszik. Nem volt haldoklófesztivál-hangulat a sötét, nézőkkel teli moziteremben vagy filmek között, az épület előtt cigiző, kávézó fesztivállátogató embertömegben.

Erre a fesztiválra szükség van, több szempontból is légüres teret tölt be a hazai filmes szférában, hiszen nagyon kevés hely van még, ahol a rövidfilm műfaja lenne fókuszban (pedig érdemes ezzel a műfajjal külön is többet foglalkozni, nem csak a nagyjátékfilmek előfutáraiként felfogni, főleg hogy azt itthoni filmgyártásban nagyon kevés anyagi lehetőség van nagyjátékfilmeket készíteni, vagyis a kortárs itteni tehetségek ebben a műfajban mutathatják meg, mit tudnak), és nagyon kevés más lehetőség vagy rendezvény az abszolút kortárs, fontos és törékenyes, friss magyar filmrendszer ígéretesen sikerült termésének bemutatására. Marosvásárhelyen ez pedig hatványozottan igaz, nagyon hiányozna a kultúréletből ez a nemzetközi fesztivál.

22. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál, 2014 (4)

A szervezők idén érezhetően kitettek magukért a tartalom megválogatása tekintetében. Ha ez a tendencia fog folytatódni a következő években, a közönség is nagyobb számban fog visszacsábulni a Kultúrpalotába őszi délutánokon rövid- és hosszú filmeket nézni. A 22. kiadás egy nagyon jó első lépés volt a „kibékülés” felé vezető úton, és reméljük, profétikus elszólásként könyvethetjük el a műsorvezető kisasszony fesztiválnyitón ejtett hibáját a 26. Alter-Native-ról.


A 22. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál díjai

  • Az Erdély TV díja: Oleg Fedchenko: Vendégek az otthonomban (Ukrajna)
  • Simó Sándor Emlékdíj a legjobb elsőfilmért (felajánló a Maros Megyei Madisz a Román Országos Filmközpont támogatásával) és az Aáry Tamás Lajos oktatási ombudsman által felajánlott töltőtoll: Marius Iacob: 24 veder, 7 egér, 18 év (Románia)
  • a kulturális minisztérium díja: Szőcs Petra: A kivégzés (Magyarország/Románia)
  • Marosvásárhely Város Díja: Szirmai Márton: Expedíció (Magyarország)
  • a Nemzeti Kulturális Alap Adminisztrációjának díja: Andrei Nicolae Teodorescu: A fekete brigád (Románia)
  • a fesztivál nagydíja (felajánló a Román Országos Filmközpont): Jean Baptiste Pouilloux: Hol voltál, amikor meghalt Michael Jackson (Franciaország)

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.

Kapcsolódó filmek

Kivégzés

Kivégzés

Magyar kisjátékfilm, 2006. Rendező: Buvári Tamás.

Előzetes a Filmtetten

  • A látogatók szerint
    10 · 1 értékelés
  • Szerinted?

Délibáb (Mirage)

Délibáb (Mirage)

Magyar–szlovák filmdráma, 2014. Rendező: Hajdu Szabolcs.

Előzetes a Filmtetten

  • A látogatók szerint
    10 · 12 értékelés
  • Szerinted?

Szabadesés (Free Fall)

Szabadesés (Free Fall)

Magyar–dél-koreai–francia film, 2014. Rendező: Pálfi György.

Előzetes a Filmtetten

  • A látogatók szerint
    8 · 9 értékelés
  • Szerinted?

Kapcsolódó fesztivál

Címkék

, , , , , , , , , , , , , , , , , , , cikk