Pernecker Dávid

/ / /

· írta

A bűn hálójában

J.C. Chandor: A Most Violent Year / Egy durva év

Kritika

J.C. Chandor újra ringbe száll az amerikai függetlenek színében, és a harmadik menetben sem fekszik le senki kedvéért. Az A Most Violent Year (magyar címén Egy durva év) azon túl, hogy sebészi pontosságú szintézise a rendező első két remekművének, egy olyan ritka film, amit ezelőtt még senki nem láthatott.

J.C. Chandor nagyot villantott 2011-ben, mikor előjött a Krízisponttal. Egy olyan rideg összetett keresztmetszeti ábrát vázolt a pénzszektor surmóságairól, melynél azóta – és azelőtt sem – készült pontosabb, frusztrálóbb, klausztrofóbikusabb mű az amúgy túlpörgetett témában. Míg a Krízispont egy sokszereplős, színházi felhangokkal erősen ornamentált autoritás- és hierarchia-kritikus darab volt, addig Chandor második művében a szavak erejét a képek gyomorba vágó csendjére cserélte. A stiláris és dramaturgiai hajtűkanyar ellenére a Minden odavan is – akárcsak a debütfilm – a túlélésért folytatott ösztönharc szálkásra gyúrt drámája volt, melynek egyetlen hősét a kipukkanó hitelbuborékok helyett az anyatermészet próbálta meg maga alá gyűrni.

J.C. Chandor: A Most Violent Year / Egy durva év

Chandor szerzői tálentuma pedig abban nyilvánul meg a legjobban, hogy harmadik nekifutásra is tudott olyan színtiszta mesterművet írni-rendezni, ami első blikkre nem is különbözhetne jobban elődeitől, mégis szervesen illeszkedik filmjei sorába. Az Egy durva év ugyanis bekebelezi a Krízispontban ábrázolt kegyelmet nem ismerő emberi tápláléklánc-motívumot, a Minden odavan monodrámájának sziszifuszi kálváriáját, és egészen eredeti egységet hoz belőlük létre. Egy olyan gengszter-bűndrámát, amit eddig még nem láthattunk, melyben kéz a kézben jár a kapitalizmus és az amerikai álom földbedöngölése, az erőszak térhódításának panorámája, valamint a főhős passiójárása.

Az év 1981, a reaganizmus pöcéjének kezdete, a helyszín New York. Ebben az egyetlen évben összesen 1800 gyilkosság történt a Nagy Almában – a többi ocsmányságról nem is beszélve. A film eredeti címe egyébként erre az évre utal, nem hiába. Főhősünk, Abel Morales (Oscar Isaac hatalmas) igazi self-made man, fűtőolajat szállító cégének sikerét csak kemény munkája és tehetsége eredményezte. Az amerikai álom kajtatásának inherens buktatója pedig az, hogy a siker sikerért kiált, a jóból pedig egyszer mindenképp meg fog ártani a sok. Morales terjeszkedne, de mintha túl nagy fába vágná a fejszéjét. Bevállalja a bukás, a legatyásodás rizikóját. Közben pedig az erősen kompetitív szállítmányozási színtér fantomgerillái is rászállnak. A gané erkölcsi szinten, és financiális perspektívából nézve is kezdi vészesen ellepni, de Morales gerincét megacélozva néz szembe a Minden odavan böszme hullámait idéző morális szarviharral (nemhiába jelenti a „morales” szó azt, amit). Mégis, a kísértő bűn szaga kezdi elnyomni a szögletesen formált elveket. Morales nem az ördöggel cimborál, de a kor szabadfogású rabláspolitikájának billogát még így is beleégetik a véknyába. Komoly pénzeket komoly áron lehet összeszedni, a kettő között pedig semmilyen szemmel látható átmenet nincs. Ez pedig rémisztő.

J.C. Chandor: A Most Violent Year / Egy durva év (2)

Az Egy durva év szövegezésében egyértelműen felér David Mamet csúcsteljesítményeivel, stilisztikai- és szervezési elvei terén pedig Sidney Lumet legjobb munkáival állítható párba. Kimondatlan, súlyos szentenciáktól feszülő párbeszédei csak sejtetik a lassú tüzű poklot. Ez a Morales és felesége (Jessica Chastain mindig megbízható) között zajló dialógusokban figyelhető meg a legjobban. Tűz és víz szenvedélyes násztánca minden egyes szóváltásuk. Chandor szekvenciáinak belső dinamikája pedig döbbenetes lendülettel viszi előre a veretes, klasszikus jelenetezésű, lassúnak viszont csak tűnő filmet. A film háromnegyedénél berobbanó mesteri üldözésjelenet épp ezért tud igazán emlékezetes maradni.

Chandor nem mímel, nem kaméleonrendező. Filmje minden képéből, a szereplők minden rezdüléséből árad a gengszterfilmek legjavának szivar- és lőporfüstje, de Chandor a minden áron terjeszkedni vágyó, hataloméhes és elegánsan beképzelt Morales felemelkedés-történetével fonákjára fordítja a Keresztapa-egyenletet. Morales ugyanis a farkasok között bárány, és az is akar maradni. Ennek az esélye pedig a nullához konvergál egy olyan korban, mikor az egyszeri kamionsofőröknek is kénytelenek fegyvert adni, amikor a gengsztermódszerek jelentik az üzlet origóját, amikor a csúcsragadozók is erődszerű villákban húzzák meg magukat. Ez a mellékszálakban és remek karakterekben gazdag környezet pedig csak előtérbe emeli Morales torzszülött Krisztus-figuráját. Chandor drámájának bámulatos ereje a mocsadék közeg stigmáit tagadó Morales determinált bukásában rejlik, legyen az anyagi, morális, vagy családi. Mélyrepülése azonban közel sem kézzelfogható, nem kimondott. A filmet záró fergetegesen atipikus leszámolás-jelenet pár másodperces szívhalállal felérő mellékzöngéi ugyanis a figyelmesebb nézőket rendesen elbizonytalaníthatják Morales igazi indítékainak mibenlétéről.

J.C. Chandor: A Most Violent Year / Egy durva év (3)

Az Egy durva év végre az a film, amit nem lehet egyetlen lehetséges irányból megközelíteni, de minden szögből, jól körbejárva sem lehet semmiért elmarasztalni. Az utolsó bebrillantinozott hajszálig ki van gondolva, és egy jó időre feladja a leckét a gengszterzsánerben évtizedek óta utazó legnagyobb rendezőknek is.

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.

Kapcsolódó film

A Most Violent Year

A Most Violent Year

Amerikai akciófilm, bűnügyi, filmdráma, 2014. Rendező: J.C. Chandor. Szereplők: Oscar Isaac, Jessica Chastain, David Oyelowo, Alessandro Nivola, Albert Brooks, Elyes Gabel.

Előzetes a Filmtetten

  • A Filmtett szerint
    10/10
  • A látogatók szerint
    7 · 5 értékelés
  • Szerinted?

Címkék

, , , , , , , , , , , , cikk, filmkritika, magyarul, film