Czakó Zsófia

/ / /

· írta

Szőts István, a mértékegység

Interjú Fazekas Eszterrel, a MaNDA restaurátor-filmtörténészével

Interjú

A nemzeti filmkincs, a filmtörténeti hagyomány ébren tartása szempontjából filmgyártás fenntartása mellett égetően fontos a régebbi, még nem digitális technikával készült filmek ‒ különösen a meghatározó alkotások ‒ megőrzése és felújítása. Magyarországon ezzel egyetlen intézmény foglalkozik, a MaNDA, ahol Fazekas Eszter filmtörténész, restaurátor, DVD- kiadványszerkesztővel beszélgettünk a közelmúltban restaurált és DVD-n is kiadott Szőts István-filmek kapcsán.

Fazekas Eszter

Az elmúlt egy évben Szőts István két filmjét is (Emberek a havason, 1941 és Ének a búzamezőkről, 1947) sikeresen restaurálta a MaNDA. Mi alapján esett a választás éppen ezekre a filmekre?

Szőts István filmtörténeti pozíciója egészen különleges a magyar filmgyártásban. Nem csak filmjei, hanem személye, magatartása is követendő példa lett a későbbi korszakok számára. Az Emberek a havason vizualitása és merész szociális látásmódja olyan radikálisan új, és világtendenciát tükröző jelentkezés volt a magyar film történetében, hogy nem csak az olasz neorealisták tekintették mesterüknek (a film Visconti Megszállottságával egy időben forgott), hanem a magyar modernizmus legnagyobb alakjai is visszanyúltak hozzá. Szőtsöt a magyar újhullám Mesternek, példaképnek tekintette. Gaál István szerint Szőts egyfajta „mértékegység volt, úgy, ahogy az Ohm vagy az Amper a fizikában”. Kósa Ferenc például egy nagyon szép analógiával írta le Szőts helyzetét a magyar filmkultúrában: a japán „kurui zaki” jelenségről beszélt, amely szó szerint azt jelenti, hogy „korán jött”, amellyel a japánok azt jelképezik, ha a barackfa a hóban hirtelen kinyílik. Ezzel arra utalt, hogy az Emberek a havasonhoz képest 20 évvel később következettbe az a filmhez, mint vizualitáshoz való viszony a magyar mozgóképművészetben, amit ő már a 40-es évek elején képviselt. Ez az a viszony, amit ő a „kozmikus film” eszméjében fogalmazott meg, amelynek az a lényege, hogy a természet, mint egy „hatalmas orchester”, segítse a film dramaturgiáját. Nem lehet nem észlelni hatását a korai Jancsó-filmek pusztaképén, vagy Gaál István, Sára Sándor, Kósa Ferenc modernista filmjein. De nem csak a rájuk hatott, hanem olyan más stílust képviselő rendezőre is, például Makk Károlyra, akiknek mind alapélménye volt az Emberek a havason. Bereményi Géza több közel 50 évvel a film után tiszteleg A tanítványok című alkotásában az Emberek a havason egyik legkultikusabbá vált részletével, a vonatjelenettel a Mester előtt. A tehetséges parasztfiú, Fehér József (Eperjes Károly), aki vidékről jön fel tanulni, az Emberek a havason vonatába száll fel, ahol egykor a halott asszonyt szállította Görbe János. Ilyen Szőts hatása és kisugárzása. Mihez nyúljon hozzá az ember, ha nem a magyar film virágkorának legjelentősebb képviselőire ható alkotóhoz? Évek óta pályáztunk a Szőts-filmek teljes körű restaurálására, nagyon szerettük volna, ha a születésének a századik évfordulójára 2012-re elkészül. Végül az Emberek a havason 2014-ben, az Ének a búzamezőkről 2015-ben készült el.

Milyen nehézségeket kellett leküzdeni a filmek restaurálásakor?

Szerencsére mindkét film teljes hosszban fennmaradt. A restaurálást eleve meghatározza az, hogy amikor készült a film, milyen volt a korszak filmtechnikája. Fontos, hogy ne próbáljunk új filmet csinálni belőle. Mindkét film nagyon erős sérüléseket, villogásokat tartalmazott, s az áttűnésekben, víziókban, ahol néha három réteg is kopírozódott egymásra, nagyon szennyezett volt. Az Ének a búzamezőkről-ben Etel Mária víziója úgy nézett ki, mintha kristálycukorral behintették volna. A 40-es évek filmjeire jellemző módon hangok is felvételből fakadóan a nagyon torzak voltak. A zajos élőhangos felvételek nagyon elütöttek a stúdióban rögzített felvételektől, amelyek pedig sokszor visszhangosak, ezeket nem is mindenhol lehetett korrigálni. A teljes körű restaurálás ma már azt jelenti, 4K negatív szkennelés után (ez vissza tudja adni a filmnegatív részletgazdagságát) kockáként restaurálják a film képét, hangját, tehát az így létrejövő digitális mozi kópiák nem egyszerű televíziós vagy digitális masterek, hanem széles vetítővásznon is élvezhető felbontásban tudja nézni őket a néző. Már nagyon időszerű volt, hogy ezek a filmek végre méltó formában láthatóvá váljanak. Mivel nincs egy egységes nemzeti filmkincs stratégia pillanatnyilag, nagyon nehéz pénzt szerezni. Az lenne a célkitűzés, hogy legyen a magyar filmek megmentésének egy olyan, filmszakmai szervezetekkel, egyetemi oktatóhelyekkel egyeztetett nemzeti programja, amely aktuális kormányprogramoktól függetlenül garantálná azt, hogy a legfontosabb, a nemzeti filmörökség legkiemelkedőbb alkotásainak tekintett művek mintegy 60 milliós évi ráfordítással évente mintegy 6-8 órányi filmanyag restaurálásra kerüljön. Ez azután évi 4-5 filmet jelent, a költsége pedig nem éri el egy ma készülő filmnek a felét.

A Tolonc restaurálása

Külföldön is keresik a Szőts-filmeket?

Igen, sok retrospektív vetítéssorozat van világszerte, ahol fontos méltó minőségben megjelenni. Az Ének a búzamezőkről pl. New Yorkban, a Modern Művészetek Múzeumában került vetítésre, még kópián. De az Emberek a havason-nak angliai DVD-kiadása is lesz. Jancsó halála után most leginkább neki van divatja, sok Jancsó filmet vesznek, főleg a franciák és az angolok.

Kik a legkeresettebbek külföldön?

A magyar filmtörténet alapvető értékei keresettek külföldön, ugyan egy szűkebb réteg körében. Életműveket tekintve csak néhány alkotó: mint Jancsó Miklós, Szabó István, Tarr Béla és Mészáros Márta, Forgács Péter, őket Amerikában is keresik, a többieket inkább Európában. Ezen kívül más nagy alkotók egyes filmjeit keresik, ilyenek: Makk Károly, Gaál István, Huszárik Zoltán, Gábor Pál, Kardos Ferenc, Sára Sándor, Gothár, Jeles, Bódy Gábor, Gárdos Péter, Enyedi Ildikó, és a magyar filmtörténet egyes nagy filmjei. Főleg a 60-as, 70-es évek modernista filmjei, a Balázs Béla Stúdióban készült munkák, ezekből gyakoriak a retrospektív vetítéssorozatok, kiállításokhoz szervezett vetítések, televíziós sorozatok és DVD-megjelenések.

Kockánként restaurálandó
Kockánként restaurálandó (2)

Az Emberek a havason és az Ének a búzamezőkről mellett milyen restaurálás zajlott mostanában?

Szintén ebben az évben történt, hogy a cannes-i filmfesztivál Cinema Classic szekciójába meghívták Jancsó Miklósnak a Szegénylegények című filmjét, amely egy hasonló jellegű, teljes körű restauráláson esett át a Magyar Filmlaborban. Iszonyú nagy munkával nagyon rövid idő alatt kellett, hogy elkészüljön. Ez is meg fog jelenni DVD-n.

Ez a film kevésbé volt sérült, mint a Szőts-filmek?

Ezzel is nagyon sok probléma volt. Más jellegűek, mert ugye ez már nem egy nitrofilm. Számomra döbbenetes élmény volt, hogy egy ilyen csodálatos szépségű filmben a végtelen hosszú mozgásokban, s a nem igazán csúcstechnológiát képviselő, akkoriban használt AgaScope-optika miatt mennyi életlenség van. Nem lehet igazán ezeket korrigálni, mert az élesítéssel a kép szemcsézettsége is nő. A filmnegatív korabeli sérüléseit feltöltötték egy úgynevezett mattírozó réteggel. Egy hatalmas nagytotálban nyüzsögnek pl. a fű apró részletei. A hosszú mozgásokban a filmhibákat is nehezebb javítani, mert ennek az az elve, hogy az előtte vagy mögötte levő frame-ből pótol; ha most frame-enként elcsúszik a kép, akkor meglátszik a javítás. Ezért a legnehezebb a kötélkarcokat leszedni, mert megpróbálod kiszedni, és ott van alatta is. A film utólag hozzáforgatott, grafikákon alapuló prológja pedig fotográfiailag egészen más kondíciók szerint készült, már nem is azzal az optikával, mint maga a film. Ezt is össze kellett hozni az élőjelenetes filmanyaggal. A hangot az eredeti 35 mm-es perforált mágneshang felhasználásával restaurálták. Minden korszakkal más és más technikai problémák vannak.

Minden filmet a filmlaborban újítanak fel?

Nem. Az Emberek a havason és az Ének a búzamezőkről a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával készült, és a Focus-Fox stúdióban restaurálták. A tolonc és Szegénylegények pedig a Magyar Filmlaborban készült a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával. Árajánlatokat kérünk, pályázatot írunk ki meghatározott workflow szerint a restaurálásra. A restaurálási folyamatban a filmarchívum munkatársai minden egyes munkafázist megnéznek, egyeztetnek és szintenként lépünk tovább.

Szkennelt képkocka A toloncból

A kormány mennyire támogatja a filmörökségünk megőrzését?

Volt olyan, hogy a kulturális tárca támogatta a restaurálást, de ezeket nem. A Lúdas Matyit például a filmarchívum keményezésére a minisztérium támogatta. Nagyfokú nitromentés, filmmentés zajlott 2004–2005-ig, amikor is elkezdődött a digitális felújítás. Ez a Lúdas Matyi teljes körű restaurálásával kezdődött 2004-ben, pontosabban előtte, 2002-ben voltak kísérletek Radványi Géza A beszélő köntösének (1942) színes betétjével, de annak a felbontása még videószintű volt. 2005-től a magyar kultúrkormányzat rendszeres támogatásával, a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Mozgókép Közalapítvány a hagyományos és digitális felújításokat is támogatta évi rendes 15 millió körüli összegekkel, tehát hogy ma a televíziókban látható klasszikus magyar filmek zöme megfelelő minőségben látható, az ennek az időszaknak, támogatásoknak köszönhető. Csomagban készültek a digitális masterek, ezek nem este át teljes körű restaurálásokon, de mégiscsak élvezhetőek. Egy teljes körű restaurálás 10 milliós nagyságrendű, ezért évente maximum 4–5 filmet lehetne optimális esetben is felújítani.

Ehhez kötődve, milyen felújítási tervek vannak éppen?

Sokszor adódik olyan helyzet, hogy hirtelen feldobnak egy pénzt egy projektre, és azt el kell kapni és az abba beleillő filmeket kell megcsinálni. Most például jövőre az ‘56-os forradalomnak lesz a 60. évfordulója, és arra szeretnénk felújítani bizonyos filmeket és az 1956-os híradóévfolyamot. A DVD-megjelenést is ehhez a tematikához kapcsolni.

A híradók a magyar filmkultúrának rendkívül fontos értékei, hiszen történelmi források is. Egy híradóévfolyam-felújítást persze nem kell egy olyan teljes körű restaurálással csinálni, mint mondjuk egy Szőts-filmet, hanem full HD digitális mastereket kell készíteni belőlük.

A Tolonc restaurálása (2)

Személyes kíváncsiságból kérdezem, mert ez egy elhanyagolt része a magyar filmtörténetnek, hogy a 2014-ben teljes körű restauráláson átesett Kertész Mihály-film, A tolonc után még tervezik-e más némafilmek felújítását?

Hagyományos felújítással elég sok némafilmet átmentettünk már. De akkorát fejlődött közben a digitális restaurálási technológia, hogy újra vissza kell nyúlnunk az eredeti nitrókhoz. Ez látszik egy olyan anyag esetében, mint az eredetileg elkopírozott, szellemképes kópia, ami A toloncból előkerült. És ezt is tökéletes minőségben meg lehetett menteni. Ezeknek a restaurálásához egy külön alapot kellene képezni. Amit most tervezünk, az a IV. Károly megkoronázásának a digitális változata, mert ennek is évfordulója lesz. A technológiák fejlődése és egy-egy teljesebb filmváltozat előkerülése miatt a filmrestaurálás egy olyan tevékenység, amelyet sosem lehet befejezni, lezárni, csak félbehagyni.

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.

Kapcsolódó filmek

Emberek a havason

Emberek a havason

Magyar filmdráma, 1942. Rendező: Szőts István.

  • A Filmtett szerint
    10
  • A látogatók szerint
    9 · 6 értékelés
  • Szerinted?

Ének a búzamezőkről

Ének a búzamezőkről

Magyar filmdráma, 1947. Rendező: Szőts István.

  • A Filmtett szerint
    10
  • A látogatók szerint
    10 · 1 értékelés
  • Szerinted?

A tolonc

A tolonc

Magyar filmdráma, 1914. Rendező: Michael Curtiz (Kertész Mihály).

  • A látogatók szerint
    8 · 11 értékelés
  • Szerinted?

Címkék

, , , , , , , , , , cikk