/ / /

· írta

A filmalkotásokkal kapcsolatos szerzői jogok szabályozása Magyarországon. 2. rész

Tanulmány

Gyakorlati kérdések megválaszolásával folytatjuk tegnapi cikkünket. Kiderül többek közt, hogyan lehet egy filmalkotást nyilvántartásba vetetni, mit jelent a magyar részvételi arányok szerinti besorolás, hogyan kaphat egy mozi „art” minősítést,és milyen szabályok vonatkoznak a filmforgatásokra, hogyan lehet például beszerezni a kellékfegyvereket, mi a helyzet a védett természeti területen zajló forgatásokkal vagy milyen zenéket és milyen feltételekkel lehet filmekben felhasználni.

Filmalkotások nyilvántartásba vétele

A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet mindig az állami támogatás igénylését megelőzően kell benyújtani. A nyilvántartásba vétel a magyar részvételi arányok szerinti besorolás tekintetében is azért kulcsfontosságú, mert nélküle a film nem kaphat állami támogatást,  az erről szóló jogerős határozat hiányában vagy a támogathatóság kizárásának figyelembevétele nélkül kötött támogatási szerződés pedig semmis, ezáltal semmilyen joghatást nem válthat ki. Az eljárás hatósági eljárási ideje 30 nap, amely hivatalból 30 nappal meghosszabbítható. Az eljáró hatóság a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását követően megkeresi a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) és a minisztériumokat (a továbbiakban együtt: jelentős támogató szervezetek).1 A jelentős támogató szervezetek a megkereséstől számított 15 napon belül nyilatkoznak arról, hogy a nyilvántartásba vételét kérő szervezetnek vagy természetes személynek, illetve a szervezet tulajdonosa vagy alapítója által alapított vagy tulajdonolt más szervezetnek a támogatóval szemben van-e a törvény hatálya alá tartozó lejárt, teljesítetlen fizetési vagy elszámolási kötelezettsége. Amennyiben ilyen fennáll, nyilatkozni kell annak mértékéről, megjelölve a kérelmező által igénybe vett közvetlen állami támogatás összegét és a támogatott tevékenységet, illetve filmalkotást.

Nem vehető nyilvántartásba, illetve a Filmiroda törli a nyilvántartásból azt az igénylőt, aki az általa igénybe vett közvetlen állami támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a meghatározott határidőben és feltételek szerint nem számolt el, elszámolását nem fogadták el, vagy lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettséggel rendelkezik, mindaddig, amíg a fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Nagyon fontos, hogy ilyen esetben az újbóli nyilvántartásba vételre legkorábban az elszámolási vagy a teljesítési határidő lejártát követő 3 év elteltével kerülhet sor, kivéve akkor, ha az igénylő a támogató szervezettel szembeni fizetési kötelezettségét időközben teljesítette.2

A magyar részvételi arányok szerinti besorolás

A nyilvántartásba vételi eljárás után a magyar részvételi arányok alapján történő besorolási eljárást lehet elindítani. A filmalkotások besorolása a magyar részvételi arányok alapján azért fontos, mert ezek alapján kaphatják meg a művek az őket megillető támogatásokat. Az előző cikkben már ismertettem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának (Hivatal) feladatait a korhatár besorolásra vonatkozóan, másik fontos hatásköre azonban a támogatások tekintetében van. A filmelőállító kérelmére a Hivatal négy csoportba sorolhatja a magyar részvételi arányok alapján az alkotást:

  • magyar filmalkotás,
  • magyar részvételű filmalkotás,
  • egyéb magyar részvételű filmalkotás,
  • egyéb filmalkotás.

Fontos szabály, hogyha a filmalkotás költségvetése nem haladja meg az 50 millió forintot, a besorolási kérelmet a közvetlen támogatás igénylését megelőzően kell benyújtani, különös méltánylást érdemlő esetben ez a támogatási szerződés megkötéséig is benyújtható. A kérelemhez csatolni kell a filmalkotás elkészítésében részt vevő alkotók, művészeti és technikai munkatársak jegyzékét, annak költségvetését, elkészítésének ütemtervét, valamint előállításának finanszírozási tervét is.Ha azonban a filmalkotás költségvetése meghaladja az 50 millió forintot, a besorolási kérelmet legkésőbb a közvetlen támogatás igénylését 40 nappal megelőzően be kell nyújtani. Ehhez a kérelemhez már a felsoroltakon túl a filmalkotás alapjául szolgáló mű szerzőinek a filmalkotás előállításához való hozzájárulását tartalmazó felhasználási szerződéseket vagy egyéb okiratokat, a forgatókönyvet, részletes pénzügyi tervet, a gyártási munkák helyszínére vonatkozó jegyzéket, valamint koprodukciós filmalkotás esetén a filmelőállítók koprodukciós szerződését, ennek hiányában a felek megállapodását a hasznosításból származó bevételek felosztásáról és a terjesztés területi megosztásáról.

Hogyan kaphat támogatást egy film?

A besorolási eljárást lezáró hatósági határozat jogerőre emelkedését követően a fentiekben említett Hivatal haladéktalanul bejegyzi a besorolt filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat, illetve tényeket a támogatásra jogosult filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásába. A besorolás után a támogatásokra vonatkozó kérelmet a filmelőállítón kívül a filmgyártó vállalkozás, illetve a filmterjesztő is benyújthatja.3 Kiemelendő, hogy a kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt megelőzően a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás köteles bejelenteni a gyártási időszak (előkészítés) kezdetének napját legkésőbb annak kezdő napjáig, valamint a forgatás (ideértve az előforgatást is) megkezdésének időpontját azt megelőzően legalább 30 nappal. A Hivatal hatósági eljárásban határozatot hoz, melynek jogerőre emelkedését követően haladéktalanul bejegyzi a filmalkotást és a hatósági döntés alapjául szolgáló adatokat és tényeket a támogatásra jogosult filmalkotásokról vezetett hatósági nyilvántartásába. A támogatásra jogosultság megállapítása a törvény szerinti támogatás nyújtásának feltétele. Ezt követően támogatási igazolás kibocsátására kerül sor, melynek részletes szabályait a 2004. évi II. törvény A mozgóképről tartalmazza. A nyilvántartásba vételre, a besorolásra és a támogatásokra vonatkozó egyéb részletes szabályokat szintén a 2004. évi II. törvény A mozgóképről, valamint az NMHH (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) elnökének rendeletei foglalják magukban.

Mozi vagy filmalkotás „art” minősítése Magyarországon

Az általános szabályokata mozgóképről szóló törvény 25. §-a határozza meg.  A Nemzeti Média- és Hírközlési HatóságHivatala a művészi értékű vagy kulturális jelentőségük miatt támogatásra érdemes filmalkotásoknak a filmalkotás előállítójának vagy terjesztőjének kérelmére hatósági határozatban „art” minősítést adhat. Ezen kívül a Hivatal bármely mozinak, amelynek üzemeltetője a jogszabályban meghatározott feltételek betartását vállalja, az üzemeltető kérelmére hatósági határozatával „art” minősítést ad. Nagyon érdekes, hogy az „art” minősítés több termes mozi esetén a mozi valamely termének is adható, amennyiben a moziüzemeltető az „art” mozikra vonatkozó feltételek betartását az adott terem tekintetében vállalja. A minősítés részletes feltételeit a 78/2013. (XII. 16.) EMMI rendelet az „art” mozivá minősítés feltételeiről tartalmazza.4

A filmforgatásokra vonatkozó szabályok

A filmek forgatásakor a települési önkormányzatok területeit veszik igénybe, ezért a nyilvántartásba vétel és a besorolás mellett az ehhez kapcsolódó engedélyeztetési eljárás is elengedhetetlen. Az erre vonatkozó általános szabályokat a 2004. évi II. törvény A mozgóképről állapítja meg.

A törvény értelmébenfilmalkotásnak minősül a reklámfilm is, ezért forgatására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a filmalkotásokra. Filmforgatási célú közterület-használatnak minősül a közterület használata akkor is, ha az mindössze a filmforgatáshoz kapcsolódó technikai jellegű tevékenységhez, illetve a stáb parkolásához szükséges. Az erre vonatkozó kérelmet a filmelőállító vagy a filmgyártó vállalkozás (a továbbiakban együtt: kérelmező) nyújthatja be. A települési önkormányzat képviselő-testülete a települési önkormányzat tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatát legfeljebb a törvény 3. mellékletében meghatározott díj ellenében biztosíthatja, mely őt illeti. Fontos, hogy a közterület filmforgatási célú használata csak az elkerülhetetlenül szükséges mértékben korlátozhatja a közterülettel határos magántulajdonú ingatlanok használatát, és a korlátozás nem jelenthet aránytalan terhet a tulajdonos számára. Egyéb feltételeket a települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletben határozhat meg illetve mentességet vagy kedvezményt állapíthat meg. A saját honlappal rendelkező települési önkormányzatnak a közterület-használathoz kapcsolódó feltételeket a honlapján közzé kell tennie. A települési önkormányzat a kérelmet, valamint a filmforgatáshoz kapcsolódó hatósági bejelentéseket a közterület fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál legalább 5 munkanappal, sürgős eljárás esetén legalább 2 munkanappal a filmforgatás tervezett megkezdése előtt kell előterjeszteni. Amennyiben a filmforgatásnál alkalmazott színházi fegyverekhez rendőrhatósági engedély szükséges (például akciófilmek esetében), a kérelmet legalább 10 munkanappal, sürgős eljárás esetén legalább 5 munkanappal a filmforgatás tervezett megkezdése előtt kell előterjeszteni a közterület fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnál. A döntést a forgatás tervezett megkezdésének napjáig közölni kell a kérelmezővel. Az eljárásban nincs helye fellebbezésnek. Helyi jelentőségű védett természeti területen a filmforgatáshoz kapcsolódó természetvédelmi engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő 15 nap, amelyet a természetvédelmi hatóságnál legalább a filmforgatás tervezett megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani. A döntésre és a fellebbezésre vonatkozó szabályok ebben az esetben is ugyanazok. Az eljárásban érintett intézmények és hatóságok elektronikus úton tartanak kapcsolatot egymással.

A filmforgatáshoz kapcsolódó díjak a következők szerint alakulnak: az eljáró hatóságot, szakhatóságot igazgatási szolgáltatási díj, illetve illeték címén annak az összegnek a másfélszerese, sürgős eljárás esetén pedig annak az összegnek a tizenötszöröse illeti meg, mint amely összeg az adott eljárás kapcsán a hatóság, szakhatóság számára igazgatási szolgáltatási díjként, illetve illetékként külön jogszabály alapján járna. A fővárosi és megyei kormányhivatalt a hatósági szerződéssel kapcsolatos eljárásért 5000 forint, sürgős eljárás esetén pedig 50 000 forint igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. A fővárosi és megyei kormányhivatal azonban ezt köteles visszafizetni, ha a számára a törvényben vagy az annak végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított valamely határidőt elmulasztja, sürgős eljárás esetén pedig az adott eljárási cselekményt legkésőbb 1 munkanap alatt nem teljesíti.

A forgatások során továbbá a 205/2013. (VI. 14.) Korm. rendeletet (a települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használatához kapcsolódó részletes szabályokról) is figyelembe kell venni, mely alapján a település önkormányzatán kívül a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz is be kell nyújtani a közterület használtra irányuló kérelmet, mely azt 1 munkanapon belül, sürgős eljárás esetén pedig haladéktalanul megküldi a közterület tulajdonosának, a filmforgatáshoz kapcsolódó egyéb kérelmet, bejelentést pedig a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságoknak vagy az érintett szervnek.

A főváros esetében ezen kívül további szabályozást is találunk. A fővárosi és megyei kormányhivatalok a közterület-használatról hatósági szerződésben állapodnak meg a kérelmezővel.A forgatási kérelmet legkésőbb a kérelemnek a fővárosi kormányhivatalhoz történő benyújtása napján a Budapesti Közlekedési Központhoz is be kell nyújtani. A Központ 2 munkanapon belül, sürgős eljárás esetén belül pedig haladéktalanul megvizsgálja, hogy a kérelemben foglalt feltételek szerint forgalomtechnikai szempontból biztosítható-e a közterület-használat és az erre vonatkozó álláspontját megküldi a települési önkormányzatnak, valamint tájékoztatásul a kérelmezőnek és a fővárosi kormányhivatalnak. A forgatásokra vonatkozó kérelmet a kormányrendelet 1. melléklete tartalmazza.

Zeneművek filmes felhasználása

A zenék filmművészeti felhasználása kapcsán több kérdés merülhet fel. Az ismertebb dalok, slágerek esetében mindig a dal szerzőjének engedélye szükséges a felhasználáshoz. A magyar jog szerint a szerzői jogi védelem a szerzőt életében, valamint halálától számított 70 évig illeti meg, ezután a mű szabadon felhasználható. Így Beethoven vagy Schubert engedélyére már nincs szükség, Ennio Morriconét azonban tájékoztatni kell egyik slágerének filmbe történő beépítéséről. Az engedélyt a hangfelvétel-előállítók magyarországi képviseletei tudják díjfizetés ellenében biztosítani, vagy ha ilyen nincs, akkor a külföldi kiadó közvetlen megkeresése az egyetlen járható út.

Magyar dal szerzőinek kilétéről az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület tud felvilágosítást adni. A mű után jogdíjat kell fizetni a szerzőnek, jogosultjainak vagy az azt kezelő jogi szervezetnek. A népdalok ezzel szemben szabadon felhasználhatóak, amennyiben szerzőjük ismeretlen, hiszen ezek szájhagyomány útján terjedő művek, bármennyire is a kultúránk részeit képezik. Egy zeneszám részletének felhasználásához szintén kötelező engedélyt kérni és azért arányosan jogdíjat fizetni, hiszen egy pár perces zeneműnek pár másodperc is jelentős részét jelenti.

Valós események megfilmesítéséhez szükséges engedélyek

Gyakran merül fel a nézőkben a valós események megfilmesítése kapcsán, hogy ahhoz milyen engedély szükséges? Ha regényen, naplón, visszaemlékezéseken alapul a történet (például a nemrég megjelent Hölgy aranyban című film esetében), akkor mindenképpen szerzői védelem alá tartozik és engedély, valamint jogdíjköteles. Hogyha azonban ez a filmen feltüntetésre nem kerül, viszont az alkotásból vagy annak bármely részletéből egy ismert személy, vagy személyek felismerhetőek ez nem kötelező ugyan, de mégis érdemes az illető(k) engedélyét kikérni.

A legtöbb esetben talán az utcán történő interjúztatással, illetve tömegjelenetekkel kapcsolatosan szeretnének a nézők többet megtudni a jogi szabályozásról. Elsőként kijelenthető, hogy egy több ezer főt bemutató filmben (koncert, fesztivál stb.) természetesen nem kell minden részt vevő engedélyét kikérni az alkotás levetítéséhez. Az utcán megkérdezett járókelők, egyéb alanyok kapcsán már az Új Polgári Törvénykönyv szabályai érvényesülnek, azaz a személyiségi jogok tiszteletben tartásával hozzájárulásukat is ki kell kérni.5

A polgári jogi, büntetőjogi eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó filmezési szabályokról

A büntető-illetve polgári eljárásokban különösen fontos szerepe van a fotózási és filmezési szabályoknak a személyiségi jogok fokozott tiszteletben tartása érdekében. A 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról módosított változatának 74/B. § (1) bekezdése szerint a bírósági tárgyalásról a nyilvánosság tájékoztatása érdekében hang- vagy képfelvételt csak a tanács elnöke engedélyével, a bírósági tárgyaláson jelenlévő személyről – a bíróság tagjain, a jegyzőkönyvvezetőn, az ügyészen és a védőn kívül – csak az érintett hozzájárulásával szabad készíteni. A tanács elnöke, illetve járásbíróság esetében az egyesbíró a tárgyalás folyamatosságának és zavartalanságának érdekében az engedélyt megtagadhatja, illetőleg azt a bírósági eljárás bármely szakaszában visszavonhatja, hogyha megítélése szerint ez szükséges és indokolni sem kell.

A polgári perrendtartásról szóló törvény (továbbiakban: Pp., 1952. évi III. törvény) hatályos szabályai szerint nyilvános tárgyaláson időbeli korlátozás nélkül készíthető  kép‐ és hangfelvétel. Abban összhangot mutat egymással a két jogszabály, hogy a nyilvános tárgyaláson a bíróság tagjairól és a jegyzőkönyvvezetőről és az ügyészről készíthető  kép‐  és hangfelvétel. A Pp. azonban emellett a közfeladatot ellátó személyekre is kiterjeszti a szabad felvételkészítés lehetőségét, amennyiben az illető e feladatkörében jár el.6 A Pp. szerint azonban a felekről, más perbeli személyekről, valamint képviselőikről, tanúkról, tolmácsról és a szemletárgy birtokosáról csak kifejezett hozzájárulásuk esetén készíthető  kép‐ és hang-, valamint filmfelvétel is (Pp. 134/A. § (3) bekezdés). A Pp.-ben tehát azoknak a köre, akik részéről hozzájárulást kell kérni pontosan meg van határozva, ellentétben a büntetőeljárási törvénnyel, ahol a jogszabály annyit jelent ki, hogy a tárgyaláson jelenlévő  bármilyen személy esetében – ide nem értve a bíróság tagjait, a jegyzőkönyvezetőt, az ügyészt és a védőt – az érintett hozzájárulása szükséges a felvételkészítéshez.

Ilyen szempontból külön vizsgálatot érdemel a hallgatóságról készített képfelvételek kérdésköre.  A polgári eljárások során a hallgatóságról készíthetőek felvételek, a büntetőeljárási törvény szerint azonban a bíróság tagjain, a jegyzőkönyvvezetőn, az ügyészen és a védőn kívül minden, a tárgyaláson jelenlévő  személytől engedélyt kell kérni.7

A rendőrök filmezése

A rendőrök filmezésére vonatkozóan a 28/2014. (IX. 29.) AB határozattal új szabályozás lépett életbe. Addig, ha a híradók, ha nem akartak kártérítést fizetni a rendőröknek, az arcukat felismerhetően nem mutathatták – ehelyett hátulról, arcukat kikockázva vagy egyéb módon közölték a róluk készült felvételeket. A változással minden esetben a rendőrök hozzájárulását kell kikérni filmezés esetén, kivéve a rendőri bevetést demonstrációkon, mivel az minden esetben a jelenkor eseményének minősül. Ahogy az AB kijelentette: Ezért az arról készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosság felé, kivéve, ha ez a rendőr emberi méltóságának – mint az emberi mivolt benső lényegét feltétlenül megillető védelemnek – sérelmét jelenti; ilyen lehet például a hivatása gyakorlása során megsérült rendőr szenvedésének bemutatása.” A rendőrség tagjai tehát nem nem közszereplők (előadóművész, politikus stb.), akik fotózásukkal, filmezésükkel munkájuk során számolnak, ilyen formában lemondva magánélethez való joguk védelméről. Amennyiben azonban a rendőrség tagjai vonatkozásában az engedélyt mégsem kérik ki, a képek, illetve a film nyilvánosságra hozatala jogsértőnek számít.


1 2004. évi II. törvény A mozgóképről, 28. § (7) bekezdés.

2 A törvény alapján a Eljárási tájékoztató – Mozgóképszakmai szervezetek és természetes személyek nyilvántartása (cégregisztráció) (2015. december 5-i letöltés).

3 2004. évi II. törvény A mozgóképről 31/B §.

4 A jogszabály a kérelem benyújtása mellett hat feltétel meglétéhez köti a minősítést: a mozi üzemeltetője a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 28. §-a szerint nyilvántartásba vett személy vagy szervezet legyen, a mozi vagy az „art” minősítést igénylő moziterem (a továbbiakban: „art” terem) rendelkezzen a következő műszaki-technikai követelményekkel (ezeket a rendelet részletesen felsorolja), a mozi legfeljebb 5 moziteremmel rendelkezzen, a mozi vagy „art” terem ne bevásárlóközpontban működjön, a mozi negyedévente és „art” termenként legalább 80 - belépőjegyes - előadást hirdessen meg nyilvánosan, valamint a kizárólag „art” teremmel vagy termekkel működő mozi esetében a mozi összes előadásainak, míg „art” teremmel vagy termekkel is rendelkező mozi esetében az „art” terem vagy termek előadásainak Budapesten legalább 60%-ában vagy vidéken legalább 50%-ában 14-22 órai kezdéssel olyan filmalkotásokat vetítsen, amelyek kritériumait a rendelet felsorolja.

5 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, I. könyv, XI. cím, 2:48. §

6 Pp. 134/A. § (3) bekezdés.

7 Az igazságszolgáltatás nyilvánossága különös tekintettel a bírósági tárgyalások nyilvánosságára, Eötvös Károly Intézet, Budapest, 2010, 35.

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.

Címkék

, , , , , , , , cikk