Kokoly Zsolt

/ / /

· írta

Felvétel készítése közterületen a hatályos romániai jogszabályi háttér tükrében

Tanulmány

Megoszthatjuk-e a kolozsvári Főtéren betlehemi dalokat éneklő kisiskolásokról készült amatőr felvételt? Készíthetünk-e felvételeket egy adott városi közszállítási járművön eljáró ellenőrről? Illusztrálhatunk-e híranyagot anyagot egy erdélyi közszereplő nyilvános területen készült „lesifotóival”? Saját eszközzel készítettem egy pár perces videóklipet egy természetvédelmi területen, pár barátom szerepelt benne, feltölthetem a művet valamilyen videómegosztó honlapra?

A fenti kérdések fiktívek, de valamennyi valóságos, a mindennapi életben egyre gyakoribb helyzetek kapcsán tehetnénk fel és látszólagos egyszerűségük ellenére a válasz mindhárom esetben a következő struktúrát követő: Igen, amennyiben az alábbi körülmények állnak fent.... és nem áll helyt az a feltételezés miszerint... természetesen a vonatkozó hatályos jogi szabályok betartásával... miután ellenőriztük, hogy érintett-e kiskorú ebben az esetben...

A tekervényes jogi fogalmazás valójában azt a helyzetet takarja, hogy a közterületen történő felvételkészítés (fényképezés, filmezés), a létrejött felvétel tárolása, nyilvánossá tétele, esetenként sokszorosítása vagy kereskedelmi forgalomba való helyezése rendkívül komplex kérdéskört vet fel, melyben több jogág (polgári jog, büntető jog, szerzői jog) igyekszik elméleti és gyakorlati útmutatót nyújtani, miközben a kérdés társadalmi megítélése folyamatosan változik, a rendelkezésre álló technikai eszközök sokszerűsége és állandó fejlődése pedig további mélységet kölcsönöz ennek a kérdésnek.

 

Mielőtt a kérdés elméleti és gyakorlati aspektusainak tárgyalásába belekezdenénk, nagyon fontos tisztázni, hogy a felvétel készítése, felvételek tárolása/birtoklása, illetve nyilvánossá tétel a törvény szemében mind külön-külön cselekménynek minősülnek, esetenként pedig eltérő elbírálás alá is esnek. Helyzettől függően az is döntő jelentőségű lehet, hogy hivatásos vagy amatőr felvételről van szó, az illető közterületnek milyen szerv a fenntartója (amennyiben természetvédelmi területről van szó, vagy olyan övezetről, ahol katonai vagy más, kiemelt jelentőségű objektumok találhatóak, speciális szabályok érvényesek), illetve szerepel-e kiskorú az illető felvételen.

Azok a – főleg vagyoni jogi – aspektusok, melyek elsősorban az alkotó, másodsorban a megrendelő vagy az ábrázolt személy jogait és kötelezettségeit tárgyalják bizonyos szempontból ismertebbek, mint azok, melyek a magánélet védelméhez köthető polgári jogi és büntető jogi oltalmat részletezik. Nagyon leegyszerűsítve a kérdést: míg az 1996. évi 8. sz. Törvény a szerzői jogokról és a hozzá kapcsolódó jogokról támpontot nyújtott arra vonatkozóan például, hogy milyen jogai vannak például egy dokumentumfilm készítőinek, arra csak a 2011-től hatályos új Polgári Törvénykönyv – PtK és a 2013-től hatályos új Büntetőtörvénykönyv – BtK tér ki (bár sok esetben igencsak lakonikusan), hogy milyen jogai vannak a filmrészletben szereplő ház tulajdonosának, annak a személynek, aki a filmezés pillanatában az erkélyen tartózkodik (sőt, a szakirodalom és a joggyakorlat segítségével még arra a kérdésre is megpróbálhatnánk válaszolni, hogy mi a helyzet akkor, amennyiben a lefényképezett / lefilmezett épület erkélyére kilépő személy közszereplő vagy az illető épületben irodák működnek...); illetve milyen jogai vannak például annak a személynek, aki utcai járókelőként kerül bele valamely televíziós anyagba.

A szervezett formában történő felvétel esetében a standard eljárás azt feltételezi, hogy amennyiben egy adott (romániai vagy külföldi illetőségű) produkciós cég közterületen kíván forgatni, ezt a fenntartóhoz előzetesen benyújtott engedély birtokában teheti meg (a fenntartó intézmény a konkrét helyszíntől függően lehet polgármesteri hivatal, helyi közigazgatási szerv, oktatási-kulturális intézmény, múzeum, stb.). Romániában nincsen országos szinten kötelező érvényű, megszabott összeg a hivatásos fényképfelvételekre, illetve filmforgatásokra vonatkozóan, ezt az illető intézmények szabják meg. Amennyiben az adott polgármesteri hivatal rögzíti az összeget, azt a helyi adók és illetékek listáján kell közzétennie (a helyi adókra és illetékekre vonatkozó eljárás vonatkozik rá).1 A megszabott illeték összegére vonatkozóan nincsenek előírások, a fenntartó dönthet arról, hogy a forgatási napok, a felhasznált terület nagysága vagy fekvése szerint vagy bármilyen más, által fontosnak tartott kritériumok szerint dönt a fizetendő összegről vagy akár a díjmentességről is.

A felvétel jellegéből adódóan, még a munkálatok megkezdése előtt tájékoztatni kell az esetleg érintett további intézményeket. Tekintve, hogy a felvétel kapcsán különböző logisztikai kérdések merülnek fel, az illetékes rendőri szerveket, a megyei katasztrófavédelmi hivatal felelőseit is tájékoztatni kell, illetve – helyzettől függően – a szükséges jóvágyásokat részükről is még a forgatás megkezdése előtt kell beszerezni (a közlekedés esetleges korlátozása, nagyszámú résztvevő, pirotechnikai eszközök, kellékek használata esetén).

 

Tekintve, hogy nem hivatalos fórumokon, internetes oldalakon számos, esetenként torzított információ kering erről a témáról, úgy véljük, elengedhetetlenül fontos kitérni arra, hogy tételesen melyek azok a jogszabályok, amelyek a hatályos romániai jog szerint irányadóak köztéri felvétel készítése esetén. A vonatkozó jogi rendelkezéseket egységes, kodifikált szöveg hiányában több különböző jogforrásból fésülhetjük egybe. Ezek – értelemszerűen – nem kifejezetten a köztéri filmfelvételre vagy fényképkészítésre vonatkoznak, hanem különböző jogok oltalmazásáról rendelkeznek, azaz mind a szerzői jogból eredeztethető vagyoni jogok és érdekek, mind a személyiség védelméhez köthető jogok: magánélethez, családi élethez, saját képmáshoz való jog, távolabbról a méltósághoz való jog megtalálhatóak közöttük.

A köztéri filmezés kapcsán az egyik leggyakrabban felmerülő probléma a magánélethez (magánélethez, családi élethez és saját képmáshoz) való jog esetleges megsértése, ezért érdemes megvizsgálni az új PtK, illetve BtK vonatkozó cikkeit, illetve hogy konkrétan melyek azok a rendelkezések, amelyek relevánsak a köztéri filmfelvétel vagy fényképkészítés szempontjából. Érdekességképpen megemlíthetjük, hogy mindkét kódex esetében a magánélethez való jog és annak védelme első ízben jelenik meg.

A 2011-ben hatályba lépett  új Polgári Törvénykönyv II. fejezete: Az emberi méltóság tisztelete és ennek elidegeníthetetlen jogai, 3. szakasz: A magánélet és az emberi méltóság tiszteletea 73–76. cikkeiben a következőképpen rendelkezik a magánélet védelméről:2

73. cikk: A saját képmáshoz való jog
(1) Minden szem élyt megillet a saját képmáshoz való jog.
(2) A saját képmáshoz való jog gyakorlásában egy személy bármilyen módon megtilthatja vagy megakadályozhatja fizikai jellemzőinek vagy hangjának felvételét, illetve, esetenként, az ilyen jellegű felvétel használatát. A 75. cikk rendelkezései érvényben maradnak.
74. cikk: A magánélet megsértése
A 75. cikkben megfogalmazott rendelkezések fenntartásával, az alábbi esetekben beszélhetünk a magánélet megsértéséről:
a) egy adott lakhelyre jogcím nélküli belépés illetve ott tartózkodás esetén, továbbá a lakásban törvényesen tartózkodó személy engedélye nélkül bármely tárgynak a lakásból történő elvétele;
b) egy magánbeszélgetés jogcím nélküli felvétele, bármilyen technikai eszköz segítéségével, illetve az így létrejött felvétel tudatos felhasználása;
c) egy magánterületen tartózkodó személy arcának vagy hangjának rögzítése vagy a felvétel felhasználása az illető személy beleegyezése nélkül;
d) egy magánterület belsejéről készített felvétel nyilvánossá tétele, a lakásban törvényesen tartózkodó személy beleegyezése nélkül;
e) a magánélet megfigyelése bármilyen eszköz segítségével, a törvény által meghatározott esetek kivételével;
f) egy adott személy magán-, személyes- vagy családi életéről szóló írott vagy audiovizuális hírek, viták, tényfeltáró írások vagy beszámolók közlése az illető személy beleegyezése nélkül;
g) olyan anyagok közzététele, melyek egy adott egészségügyi intézményben kórházi kezelés alatt álló személyt ábrázolnak, valamint az egészségi állapotra vonatkozó személyi adatok közzététele, mint a diagnózis, prognózis, kezelés, a betegségre vonatkozó körülmények, illetve más tények, beleeértve a boncolási jegyzőkönyv eredményeit is, az illető személy beleegyezése nélkül, illetve, amennyiben az illető személy elhalálozott, a családja vagy a jogcímmel rendelkező személyek beleegyezése nélkül;
h) a név, arcmás, hang vagy egy más személlyel való hasonlóság rosszindulatú felhasználása;
i) a levelezés, kéziratok vagy más személyi dokumentumok nyilvánossá tétele vagy felhasználása, beleértve az állandó és az ideiglenes lakhelyre vonatkozó adatokat is, illetve az illető személy vagy családja tagjainak telefonszámát is, a jogcímmel rendelkező személy beleegyezése nélkül.
75. cikk: Korlátozások
(1) Nem jelenti az ebben a szakaszban felsorolt jogok sérelmét azok a cselekmények amelyeket a törvény vagy a Románia által is aláírt nemzetközi egyezmények és paktumok engedélyeznek.
(2) Az alkotmányos jogok és szabadságok jóhiszemű gyakorlása és a Románia által is aláírt nemzetközi egyezmények és paktumok tiszteletbentartása nem képezi az ebben a szakaszban felsorolt jogok sérelmét.

A 2013-ban elfogadott új Büntetőtörvénykönyv 226. cikkében a következőképpen rendelkezik a magánlakhely és a magánélet oltalmazásáról:3

IX. Fejezet: A magánlaksértés és a magánélet megsértése
226. cikk: A magánélet megsértése
(1) Egy magánlakásban, kiszolgáló helyiségekben vagy kapcsolódó egységben tartózkodó személy jogcím nélküli fényképezése, képfelvételek készítése vagy rögzítése, technikai eszközökkel történő lehallgatása, hangfelvétel készítése vagy egy magánbeszélgetés rögzítése a magánélethez való jog megsértését jelenti és 1-től 6 hónapig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) pont alatt megfogalmazott hangfelvételek, beszélgetések vagy képfelvételek jogcím nélküli feltárása, terjesztése, bemutatása, illetve egy más személy vagy a közönség részére történő továbbítása 3 hónaptól 2 évig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbírsággal sújtható.
(3) A büntetőeljárás beindítása a sérelmezett személy előzetes panasztételével kezdődik.
(4) Nem áll fenn bűncselekmény az alábbi feltételek megléte esetén:
a) amennyiben az illető személy bizonyítja, hogy jogos érdek vezette a sértett személy terhére történő hangfelvétel, képfelvétel vagy beszélgetés rögzítésére;
b) amennyiben a sértett személy azzal a kifejezett szándékkal járt el, hogy az elkövető meglássa vagy meghallja;
c) amennyiben az elkövető egy bűncselekmény elkövetését rögzíti vagy hozzájárul egy bűncselekmény elkövetésének bebizonyításához;
d) amennyiben a közösség számára jelentőséggel bí közérdekű információkat fel fel, amennyiben ezen információk feltárásának nyilvános előnyei nagyobbak, mint a sértett személy kára.
5) Az (1) és (2) pontok alatt megfogalmazott kép- és hangfelvétel készítésének céljából jogcím nélkül felszerelt technikai eszközök felszerelését a törvény 1-től 5 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja.

A szerzői jogokról és a hozzá kapcsolódó jogokról szóló törvény a következőképpen rendelkezik:4

X. Fejezet: Képzőművészeti, fotóművészeti, építészeti művek
82.  cikk.
A tárlatokat és kiállításokat szervező természetes vagy jo­gi személy felelős a kiállított művek épségéért, ezért köte­les mindent megtenni, hogy elhárítsa a kockázatokat.
83.  cikk.
(1) Valamely műalkotás sokszorosítsam vonatkozó szerződés­nek tartalmaznia kell azokat az utasításokat, amelyek lehe­tővé teszik a mű azonosítását, mint például egy összefogla­ló leírás, vázlat, rajz, fénykép, illetve a szerző aláírására vo­natkozó információk.
(2) A másolatokat addig nem lehet értékesíteni, amíg a szer­zői jog jogosultja nem hagyja jóvá azt a példányt, amelyet átadtak neki ellenőrzés végett.
(3) Minden másolaton szerepelnie kell az alkotó nevének vagy művészi álnevének, illetve bármely olyan elfogadott jegy­nek, amely lehetővé teszi a mű azonosítását.
(4) A másolatok alapjául szolgáló eredetit, illetve minden eh­hez tartozó segédanyagot vissza kell szolgáltatni a jogos birtokosának (a birtoklás jogcímétől függetlenül), feltéve, ha nem rendelkeztek e tekintetben másként. (5) A másolatok készítéséhez használt speciális eszközöket meg kell semmisíteni, vagy használaton kívül kell helyez­ni, ha a szerzői jog jogosultja nem vásárolja azt meg, és ha nem állapodtak meg másként e tekintetben.

84.  cikk
(1)  A szerző nevét jól látható helyen kell feltüntetni az építészeti alkotás helyszínéül szolgáló épitőtelep mellett található táb­lán, továbbá az építészeti létesítményen is a munka elvégzé­se után, ha a szerződésben nem állapodtak meg másként.
(2)  Egy teljességében vagy részleteiben más terv alapján ké­szülő építészeti alkotás kivitelezése nem lehetséges, csak a terv szerzői jogával rendelkező személy beleegye­zésével.
85.  cikk
(1)  Fotóművészeti alkotásnak minősülnek a filmek filmkocká­iról készült kimerevített képek is.
(2)  Nem tartoznak e törvény védelme alá: a levelekről, doku­mentumokról, iratokról, rajzokról, műszaki rajzokról ké­szült fotók.
86.  cikk
(1) A fotóművészeti alkotás szerzőjének szerzői jogai nem sérthetik a fotóművészeti alkotáson ábrázolt mű szerzőjé­nek szerzői jogait.
(2) A fotóművészeti alkotások esetében, amelyek egy munka­szerződés vagy megrendelési szerződés keretében jöttek létre, a szerzői jog 3 évig a munkáltatót vagy pedig a meg­rendelőt illetik meg, ha a szerződés nem rendelkezik más­képpen ebben a tekintetben.
(3) Valamely fotóművészeti alkotás negatívjának elidegenítése egyben a szerzői vagyoni jog elidegenítését is jelenti, ha a szerződés nem rendelkezik erről másképpen.
87.  cikk
(1)  Egy személyről megrendelésre készült fotó esetében, a képen szereplő személy vagy örökösei nyilvánosságra hozhatják a fotót, illetve sokszorosíthatják azt a szerző beleegyezése nélkül, ha nincsen más rendelkezések e te­kintetben.
(2)  Ha a szerző neve szerepel az eredeti példányon, annak sze­repelnie kell a másolatokon is.

XI. fejezet: A portré, a levelezés címzettje és az informal védelmét szolgáló rendelkezések

88. cikk.
(1) Egy olyan mű felhasználása, amely portrét tartalmaz, nem lehetséges, csak a portrén szereplő személy beleegyezésé­vel, amint azt a Ptk. 73., 74. és 79. cikkelyei szabályozzák. Ugyanakkor, a szerző, a birtokos vagy a tulajdonos sem többszörösítheti vagy másolhatja a képet, az ábrázolt sze­mély örököseinek beleegyezése nélkül, az ábrázolt sze­mély halálát követő 20 évig, amint azt a Ptk. 79. cikkelye szabályozza.
(2) Ellenkező rendelkezés hiányában, nem szükséges az ábrá­zolt személy beleegyezése, ha az illető személy modell vagy pedig pénzt kapott azért, hogy modellt álljon a kép­hez. Ebben az esetben a beleegyezés meglétét a Ptk. 76. cikkelye értelmében feltételezik.

A katonai vagy kiemelt stratégiai jelentőségű objektumok, események filmezése vagy fényképezése speciális szabályozásnak van alávetve: az Államtitkok Nemzeti Hivatala mint illetékes intézmény5 egy teljes fejezetben rendelkezik a hatáskörébe tartozó épületek, területek, események stb. fényképezési és filmezési körülményeiről. A 2002. évi 585. határozat V. fejezetének 183–190. sz. cikkei rendelkeznek az államtitkok szempontjából kiemelt jelentőségű romániai objektumok vagy helyszínek fényképezéséről, filmezéséről, feltérképezéséről vagy képzőművészeti alkotások létrehozásáról. A határozat vonatkozó fejezetének közlése terjedelmi okok miatt nem lenne célszerű; minden részletre kiterjedő szövege megtalálható az illetékes intézmény honlapján (www.orniss.ro). Itt csak annyit jegyeznénk meg, hogy a légifelvételek és a légifilmezés kizárólag a honvédelmi minisztérium képviselőjének jelenlétében történhet meg, az elkészült negatívumokat pedig a minisztérium szakemberek veszik át és vizsgálják meg, mielőtt a kérelmezőnek visszajuttatják. A határozat nemcsak az engedély nélkül felvételt készítőket bünteti (pénzbírsággal, esetenként akár a felvevő felszerelés elkobzásával), hanem a felvételek jogcím nélküli birtoklását, módosítását és terjesztését is.

A fenti előírások mind a hivatásos, mind az amatőr felvételeket készítőket is érintik, ezt érdemes megjegyezni, hogyha a honvédelem keretébe tartozó épületek, esetenként vasútállomások, repülőterek, erőművek, gátak környékén szeretnénk fotózni vagy filmezni.

 

A polgári törvénykönyv és a büntető törvénykönyv szövegét olvasva azonnal szembetűnik, hogy a törvény betűje csak a magánterületre tér ki, a magánterület és közterület elválasztása pedig esetenként nem egyszerű feladat. Míg az nyilvánvaló, hogy egy park, vasútállomás vagy utca közterületet képez, és – következésképpen – nincs akadálya a felvétel készítésének, a magánházak fényképezés, filmezése, illetve az így készült képek felelős kezelés már gondolkodóba ejti ejtheti az alkotót.

Magának az épületnek – konkrétan a külső részének vagy részeinek – a fényképezése nem képez bűncselekményt, függetlenül attól, hogy magánlakhelyről vagy közterületről van szó (arra érdemes azonban figyelni, hogy nem szabad egy adott személy otthonára vonatkozó adatokat kiszolgáltatni). A PtK szövegében az otthon védelme szerepel, mely mind az állandó lakóhely (domiciliu) mind az ideiglenes lakóhely (reşedinţă) védelmét felöleli.

A magánlaksértéssel kapcsolatban a szakirodalom6 kiemeli, hogy a személyeket nemcsak otthonukban illeti meg jogvédelem, hanem bizonyos nyilvános területeken is. Így például, annak ellenére, hogy otthon, sem annak része vagy kiszolgáló egysége, egy nyilvános WC mégsem asszimilálható a közterülettel. Hasonlóképpen: annak ellenére, hogy nem otthon, a filmezésnek/fényképezésnek egy büntetésvégrehajtási intézet (börtön) keretein belül is korlátai vannak, hiszen az itt tartózkodók életvitelszerűen, otthonként használják ezt a területet.

Egy utcán történő amatőr filmezés, utcai fotózás felveti például azt a problémát, hogy szabad-e a házhoz tartozó, kerítéssel behatárolt kertről vagy udvarról felvételeket készíteni, és mi a teendő, ha esetleg ezen a területen személyek tartózkodnak? Polgári jogi és büntetőjogi szempontból a ház külső részének megörökítése nem bűcselekmény és ameddig közterületen tartózkodunk, nem lépünk be az elkerített területre és a lakhelyre sem, nem követünk el birtokháborítást, sem magánlaksértést A kertbe/udvarra való „befényképezés” sem minősül magánlaksértésnek, ameddig nem kifejezetten az ott tartózkodó személyeket követjük. Abban a pillanatban, azonban hogy a felvétel célja ezen személyek megörökítése, azaz ők válnak a felvétel kifejezett tárgyává, a részükről érkező beleegyezés hiányában a magánélethez való jog megsértésével vádolhatnak.

Tekintve, hogy a magánélet védelme a büntetőtörvénykönyvben új fogalom, a szakirodalom kiemelt figyelmet fordított lehetséges vonzataira.7 Bár nagyon érdekes a kérdésfelvetés, terjedelmi okokból itt csak a kiskorúakra vonatkozó problémakörökből emelnénk ki párat. Kiskorúak esetén például az idézett Btk 226(4)b cikk érvényét veszti, hiszen a 14 év alatti személyt a törvény nem tartja cselekvőképesnek. Visszakapcsolva a bevezetőben is említett kérdéshez (mely a szakirodalomban is hasonló formában tevődik fel): egy iskolai ünnepségen vagy más szervezett formában színpadra lépő elemi iskolás esetében nem tételezhetjük fel, hogy a törvény értelmében „azzal a kifejezett szándékkal járt el, hogy az elkövető meglássa vagy meghallja” – következésképpen a róluk készült felvétel készítéséhez, tárolásához, esetleges nyilvánossá tételéhez elviekben a szülői hozzájárulásra is szükség lenne.

A magánéleti jog – a saját képmás problematikája az egyik leggyakrabban hivatkozott érv, mely az amatőr felvétel készítése kapcsán felmerül. Fontos megjegyeznünk, hogy a szerzői jognak a portréra vonatkozó előírásai csak kizárólag a jelzett szövegkörnyezetben érvényesek. Amennyiben az adott személy járókelőként került be egy utcaképbe, csak egy nagyobb kép részleteként vehető ki az arca, a szerzői jogi törvény előírásai nem alkalmazandóak. A határok azonban itt is képlékenyek: különösen utcai portréfotózáskor, vagy tömegrendezvények fotózásakor készülnek a portréval asszimilálható képek, melyek esetében sokszor fizikai lehetetlenség az ábrázolt személy beleegyezését kikérni. A képek nyilvánossá tétele, terjesztése, esetenként kereskedelmi célú felhasználása is (pl. honlapokon, termékeken) már több jogrendbeli problémát is felvet.

A saját képmás problematikájához kapcsolódik a közszereplőről való felvételek készítése is, ez különösen a hírportálok számára készített felvétek esetében merül fel. A törvény egyértelmű ebből a szempontból: a közszereplőt csak szakmai tevékenység folyamatában, hivatása gyakorlása alatt szabad megörökíteni, hiszen a magánélethez való jog esetében is garantált. Ilyenképpen a közszereplőt nyilvános rendezvényeken, munkavégzés közepette lehet fotózni vagy filmezni, ezeket a felvételeket pedig fel is szabad használni, magánszemélyként azonban még köztéren is megilleti a magánélet védelméhez való jog.


1 Közterületen történő hivatásos fényképfelvételi és filmforgatási illeték (Taxa pentru utilizarea locurilor publice pentru filmare şi fotografiere profesionistă).

2 Az Új Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi 287. sz. törvény. Közzétéve Románia Hivatalos Közlönyében, 505/2011 szám, hatályos 2011. október 1-től. Saját fordítás.

3 Az Új Büntetőtörvénykönyről szóló 2009. évi 286. sz. törvény. Közzétéve Románia Hivatalos Közlönyében, 510/2009. szám, hatályos 2014. február 1-től. Saját fordítás.

4 A szerzői jogról és a kapcsolódó jogokról szóló 1996. évi 8. sz. törvény. Közzétéve Románia Hivatalos Közlönyében, 60/1996. sz. Hatályos 2013. augusztus 14-től (ebben a tanulmányban Dr. Sárosi-Márdirosz Krisztina magyar fordításában).

5 2002. évi 585. sz. határozat (HOTĂRÂRE nr. 585 din 13 iunie 2002 pentru aprobarea Standardelor naţionale de protecţie a informaţiilor clasificate în România).

6 Perju, Pavel: Atingerile aduse vieţii private sancţionate de noul Cod Civil în lumina jurisprudenţei Curţii Europene a Drepturilor Omului şi a practicii judecătoreşti române. Dreptul 8(2015): 9-27; Perju, Pavel: Succinte consideraţii în legătură cu dreptul la propria imagine potrivit Codului Civil. Dreptul 6(2015): 56-59.

7 Slăvoiu, Radu: Infracţiunea de violarea vieţii private – o noutate în legislaţia penală din România. Dreptul 10 (2013): 81-105.

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.

Címkék

, , , , , , , , cikk