Csiger Ádám

/ / /

· írta

Én, Truman és a srác, aki meg fog halni

Cesc Gay: Truman

Kritika

A Torontói Filmfesztivál programjába beválogatott Truman címszereplője egy kutya, a főhőse pedig egy haldokló színész. A film mindez alapján egy hollywoodias giccsnek néz ki, valójában a kiköpött ellentéte.

A középkorú Tomas Kanadában él a családjával. Hazautazik Spanyolországba, hogy meglepje gyermekkori jóbarátját, Juliant. A tengerentúlra emigrált Tomas csak négy napra tudott elszabadulni, de azt együtt akarja tölteni cimborájával. Az nem hívta ugyan, de szüksége van a társaságra: tüdőrákja gyógyíthatatlan, ami már a film első harmadában kiderül, noha az addigiakat sejtetés és elhallgatás teszi izgalmasabbá.

Cesc Gay: Truman

Juliannak azért nem napjai vannak hátra, egyelőre még szalonképes állapotban van, leszámítva némi árulkodó köhögést. Épp azért hagyja abba a kezeléseket, mert szeretné kiélvezni utolsó heteit ahelyett, hogy a kórházi ágyhoz kötve próbálná megnyújtani az életét. Ehhez épp kapóra jön neki Kanadába elszármazott barátja: le van égve, hiszen az elmúlt éve ráment a kezelésekre. Van azonban egy konkrétabb küldetése is: öreg kutyájának, Trumannak szeretne új gazdát találni.

Julian egy belevaló, lezser színész, így aztán bátran farkasszemet néz saját halandóságával is, de persze halála közeledtével egyre inkább inába száll a bátorsága. Ennek az ábrázolása a film legkiválóbb ötlete: a férfi öreg kutyájára vetíti ki érzéseit. Az eb kora miatt senkinek nem kell, láthatóan neki sincs sokkal több hátra, mint gazdájának. Akivel ugyanaz történik, mint a kutyájával: ismerősei és barátai – Tomast kivéve – hanyagolni kezdik, úgy viselkednek vele, mintha máris halott lenne. Csalódik ismerőseiben, bár némelyekben pozitívan: barátai ellenségként, ellenségei viszont barátként viselkednek vele.

Cesc Gay: Truman (2)

Tomas már kevésbé izgalmas személyiség. Ő igazából csak egy megfigyelő, a közönség azonosulására alkalmas karakter, afféle narrátor. A két haver együtt lóg a városban (mint valami buddy vagy road movie-ban), ahol a halálos beteg színész ismerősökbe fut bele (akik java viszont Tomas számára éppúgy ismeretlen, mint a néző számára). Tomas kísértetként követi Juliant, viszont katalizátora is barátja tetteinek, aki az ő támogató jelenlététől felbátorodva próbálja meg rendbe tenni a dolgait ezalatt a pár nap alatt.

Tomas azért is alkalmas a közönség azonosulására, mert ő eleve egy passzív mimózalélek, ellentétben Juliannal, aki egy életművész. A film tehát intim, kétszereplős drámaként is jól meg van írva: a két főhős különböző, bár egyaránt fejlődőképes jellem, akik kapcsolatában érdekellentét alakul ki (Julian elfogadja a halálát, Tomasnak ez nehezére esik), viszont barátságuk összefűzi őket, ami sok bensőséges dialógusra és őszinte konfrontációra ad alkalmat kettejük közt. Julian pedig kellően aktív hős: amikor ketten kiruccannak a városba, még inkább keresi a bajt, mivel nincs ínyére, hogy ismerősei levegőnek nézik. A történet univerzális is, és könnyű vele azonosulni, mivel alighanem mindenkinek volt gyermekkori barátja, és nem csak a hírekből ismerünk olyat, aki rákban halt meg.

Cesc Gay: Truman (3)

A film ráadásul klisés koncepciója ellenére, illetve annak kompenzálásaként se nem melankolikus rémdráma, se nem hatásvadász melodráma: éppúgy tartózkodik a nyomasztástól, mint az érzelmi manipulációtól, a szentimentalizmustól és a nyaktörő, szappanoperás fordulatoktól. A cselekménye alaposan kigondolt, részletgazdag és rögrealista, kiérdemelte a felnőtt korhatárt. A rendezés visszafogott, beleértve a színészek játékát. Az argentin sztár, Ricardo Darín (Wild Tales / Relatos salvajes / Eszeveszett mesék, El secreto de sus ojos / Szemekbe zárt titkok) ráadásul színészt alakít, ami csak hitelesebbé teszi sármos, vagány, talpraesett karakterét. Kevésbé hálás a szerepe, de nem rosszabb Javier Cámara sem, nem csoda, hogy megosztva nyerték el a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat San Sebastianban.

Cesc Gay: Truman (4)

Cesc Gay író-rendező (Una pistola en cada mano / Péntek Barcelonában) túlságosan komolyan sem veszi önmagát: filmje dramedy, amibe a főhősök meghitt barátságából és ellentétes jelleméből fakadó humor éppúgy jutott, mint feketés, keserédes tragikomikum, bár a Trumannak inkább az utóbbi az erőssége, lásd a jelenetet, melyben a két haver egyikük temetését intézi el. Ez a film tehát egy jól bejáratott koncepció szokatlan és a közönség elvárásaival is dacoló kidolgozása. Egyetlen komolyabb hibája a címe: eleve fantáziátlan húzás egy karakter nevét tenni meg címnek, de a Truman azért is öngól, mert ennek alapján a Truman show remake-jének vagy egy új Capote-biopicnek néz ki a film.

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.

Kapcsolódó film

Truman

Truman

Spanyol–argentín vígjáték, filmdráma, 2015. Rendező: Cesc Gay. Szereplők: Ricardo Darín, Javier Cámara, Dolores Fonzi, Eduard Fernández, Àlex Brendemühl, Nico Cota, Toti Soler.

Előzetes a Filmtetten

  • A Filmtett szerint
    8/10
  • A látogatók szerint
    7 · 1 értékelés
  • Szerinted?

Címkék

, , , , , , , , , , , , cikk, filmkritika, magyarul, film