Iszlai József

/ / /

· írta

Provocauteur

Igor és Iván Buharov: Az itt élő lelkek nagy része

Kritika

Az orosz álnéven dolgozó Buharov fivérek munkái folyton valami veszélyt hordoznak magukban, hiszen sokszor darabjaira hulló tudatfolyamok – vagy szándékosan falhoz csapott ötletek. Ennek ellenére azt is érzem, hogy a szerzőpáros talán épp ezen veszélyek varázslatával kufárkodik, filmjeikben nem tartok semmitől, de minden valami feszes nyugtalanságban tart. Várom a következő pofont.

Alkotásaik folyamatosan leterhelik az adott médiumot, legyen szó zenéről, performanszról, vagy filmekről. Polgárpukkasztó identitásuk izgalmas pozíciót küzdött ki magának a magyar filmművészetben, kíváncsi voltam, ezúttal mennyit bír meg tőlük a vászon. Jó dolog veszélybe sodródni a Buharovok kézjegye alatt, hiszen a káoszukban létrejövő feszültséget gyakran felszabadulásnak látom, s valahogy különös szimpátiával közelítek a munkájukhoz. „A sámánok lukas kenyeret sütnek” 1. Ezúttal biztosabb egyensúlyba helyezték a valóság és álomszerűség közötti tartalmakat, felépült egy érett, összetéveszthetetlen karakterű munka, ami jóformán barátok és egy erős művészközösség segítségével jött létre.

Igor és Iván Buharov: Az itt élő lelkek nagy része

„[...]és nincsen kint és nincsen bent.” A filmben több szál és több idősík mozog párhuzamosan, mindegyik rendbontó és a film sajátos valóságán keresztül összepontosít a jelenre. Az így útnak engedett tudathalmazból fakadó szituációk és jelentések egyformán kijátsszák és heccelik a játékfilm belső valóságát, de magát a médiumot is, amelyben hozzánk eljutott. Komoly és közvetett hangvétellel kritizálja a jelenlegi magyar és egyetemes demokráciát, s ennek értelmében ez az egyik legizgalmasabb magyar film, amely a közelmúltban megjelent. Anarchista álláspontja a múlt századi Batthyányi Ervin (Szabó Domokos) szabadiskoláját idéző jelenetsorokban mutatkozik meg, amelyek refrénje forradalomra és a kormány támadására uszít. Gondolatisága tömören és élesen tárulkozik fel, mint amikor a népek nevelését rabszolgasággal, a rabszolgaságot pedig a halállal kapcsolja össze. A rendezők alteregója a mindannyiunk életét körülvevő rendet provokálja, amiben „a gyermekeknek eltűnik az árnyékuk” és az „izzadós csótányok a nép verejtékében szaunáznak”.

Igor és Iván Buharov: Az itt élő lelkek nagy része (2)

A filmben szerepeltetett hajléktalanok, gondolkodók, és mágikus szereplők mind a változás hírnökei. „A rabló az üres házba tör be.” Különleges terekbe való helyezésük, idősíkjaik váltogatása, viszonyaik elhomályosítása szintén provokációval gerjeszti a feszültséget, de a Buharovék bátorsága nem merül ki ennyiben, hiszen könnyen ki is tudják játszani az időnként túlzott intellektualizálásnak ható komolyságukat. A merész társítások, a tudattalan szövetéből felszakított képsorok a punk, a trash, vagy éppenséggel a dadaizmus esztétikájával körvonalazzák a feszín alatti komoly problematikát, egy kimértebb egyensúlyba állítva a korábbi filmjeikből ismert bátor rendetlenséget. A szatirikus felhangokon is beszélő társadalmi reflexiók sosem csapnak át egy hiteltelen retorikába, a képi anyagiság és a változatosan alkalmazott montázs hatásos, egyszerre támogatja a kritikai hangsúlyt és a metafizikai jelenlétet.

Igor és Iván Buharov: Az itt élő lelkek nagy része (3)

Negyedik nagyjátékfilmjük kivételt képez az eddig megszokott forgatási metódustól, az operatőrként csatlakozó Rév Marcell egy olyan finom stílusérzékkel szegül a csapathoz, ami nem töri meg a buharovi nyelvet, hanem kellőképpen plaszticizálja, szem előtt tartva azt az ízlésvilágot, amihez az alkotók már két évtizede folyamatosan visszanyúlnak. A kép és hang összeférkőztetése elég tág interpretációs lehetőségeket ad, emiatt határozottan intimidáló élmény, és valószínű két határozottan ellentétes véleményre fogja szelni a moziba látogató közönséget. „A pulikutyákat alufóliába csomagolják.” Saját felvételű zenéik, Dolly Rambo vendégszerepeltetése, a zörejek alkalmi elemeltsége, és az általánosságában zavaros, szabad jazz fele hajló stílus egy olyan erőt kölcsönöz az ábrázolt világnak, amely ezt az élményt csak felnagyítani tudja. A zene és hang képekbe oltása sokszor a láthatón túli állapotok fele csalogatja a nézőt, de alkalmanként érezhető dacból is a képek alá csúszik.

A nagyrészben szakmai és baráti körökből válogatott szereplők (Hajdu Szabolcs, Török-Illyés Orsolya, Durst Péter, Nyitrai Illés stb.) erős jelenléttel játszanak, ők is értik a közös munkából létrejövő esztétikát: sosem hézagos vagy problémás az emberek játéka, inkább valóságos és kuriózumként is tud élni, mint az egykori Pasolini szereposztásai, vagy Jodorowsky elvont, de realitásból kifejtett szereplői.

Igor és Iván Buharov: Az itt élő lelkek nagy része (4)

A halálba csukló forradalom alatt furcsa hangulatok lebegnek, a film olyan jelenetszerkesztési kauzalitásokkal szakít, amely rengeteg mozis produktum esetében elengedhetetlen volna. Merészségének és az effajta szabadságának köszönheti a már kiosztott Arany Bunda díját 2 a tucatnyi producerek kicsi, de annál lényegesebb támogatását. Végeredményben elkerülhetetlen hangsúlyozni: Az itt élő lelkek nagy része hiánypótló, rákényszerít a világ újraértelmezésre, és utat mutat azoknak, akik valami új és izgalmas mozit szeretnének látni.


1 A szövegben használt idézetek mindegyike a filmben hangzik el.

2 Igor és Iván Buharov által kiosztott díj. Fontos tudni róla, hogy csak akkor ajánlják fel, amikor ők is filmet mutatnak be, és a díjat kizárólag ők kaphatják meg. 

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.

Kapcsolódó film

Az itt élő lelkek nagy része (Most of the Souls that Live Here)

Az itt élő lelkek nagy része (Most of the Souls that Live Here)

Magyar kísérleti, 2015. Rendező: Igor Buharov, Ivan Buharov. Szereplők: feLugossy László, Bagdi István, Tolnai Szabolcs, Vágvölgyi B. András, Hajdu Szabolcs, Fátyol Hermina, Hajdu Lujza, Török-Illyés Orsolya.

Előzetes a Filmtetten

  • A Filmtett szerint
    8/10
  • A látogatók szerint
    9 · 10 értékelés
  • Szerinted?

Címkék

, , , , , cikk, filmkritika, magyarul, film