Jakab-Benke Nándor

/ / /

· írta

Molotov-koktélbár Beszélgetés Igor és Ivan Buharovval Interjú

Az Igor és Ivan Buharov álnéven alkotó képzőművész-zenész-filmes párról fiatalos energiájuk alapján nem is gondolnánk, hogy milyen régóta vannak a pályán. Nemrég jártak Kolozsváron: a 8 évvel ezelőtti Lassú tükör után most új filmjüket, Az itt élő lelkek nagy részét kísérték el a TIFF-re.

Igor és Ivan Buharov: Az itt élő lelkek nagy része

Új filmetek a hagyományos magyar gyártási struktúrán kívül készült. Nem is gondolkodtatok azon, hogy ezúttal állami pénzekből készítsetek filmet?

Igor: Ennél a filmnél nem merült fel, hogy a Magyar Filmalaphoz pályázzunk, mivel tudtuk, hogy nagyon lassú a procedúra, és mi viszonylag gyorsan és könnyedén szerettük volna elkészíteni ezt a filmet. Ebben a filmben sok az improvizáció és a szabad asszociáció, emiatt nem is akartunk valódi forgatókönyvet írni, hanem a forgatási fázisok között fejlődött maga a film története. Ez a gyártási forma eleve kizárta, hogy állami pénzre pályázzunk, annak a hosszas forgatókönyvfejlesztési fázisával kísérve. Már készítettünk állami pénzből filmet az elmúlt 22 évben, és még szeretnénk is – ebben az esetben ez máshogy volt.

Hova pozicionáljátok magatokat, illetve ezt a filmet a (műfajilag nem túl sokszínű) magyar filmiparban/filmtermésben?

Igor: Személy szerint én nem pozicionálom magamat sehova, filmjeink viszont talán egy űrt töltenek ki, amely a kicsit „bonyolultabb, vagy elgondolkodtatóbb” filmek hiánya miatt keletkezett. A nézők gondolkodtatásra késztetése és az ezáltal való szórakoztatása nem titkolt célunk.

Milyen a filmeteket saját kezűleg forgalmazni?

Igor: Nehéz és könnyű is egyszerre. Egyrészt nem értünk hozzá, úgyhogy sokszor igen bonyolultnak tűnik, másrészt nagyon sok pozitív meglepetés is ért bennünket és néha nem értjük, hogy miért félnek a forgalmazók minél több film forgalmazásától. Igazándiból csak idő és telefonok kérdése – mármint a mozikba való eljuttatása a filmnek. Amiben hiányt szenvedünk a forgalmazás terén, az a reklám – mivel erre sem volt pénz –, és sajnos reklám hiányában nem jut el a film híre az emberekhez, főleg vidéken. Budapesten viszont szájról szájra járt a hír és az emberek bementek a mozikba.

A filmetek többféle (8 mm, 35 mm) celluloidra forgott. Miért ragaszkodtok a filmnyersanyaghoz?

Igor: Más a textúrája, máshogy néz ki, valahogy olyan mintha teste lenne a vetített képnek. A felvételek során is más a gondolkodás, amikor meg van szabva, hogy ennyit forgathatunk és nem látjuk az első pillanatban.

Köze van ennek a „textúrákban” és „testiségben” való gondolkodásnak ahhoz, hogy egyszerre vagytok képzőművészek is?

Ivan: A super8-as kockát felnagyítottuk 35 mm-esre, és ez már eleve hatalmas élmény volt: a kis szemcsékből hatalmas, bizonytalan foltok lettek és nagyszerűen néztek ki. Szerencsére mindennek mindenhez köze van. A képzőművészet, a film és a zene nálam egyszerre indultak el kézenfogva középiskolás koromban. Ezek a területek nagyon sokat adnak egymásnak. Olyan, mint egy hatalmas végtelen és bejárhatatlan épület: minden szobából nyílik egy másik... és mivel kísérletező típusok vagyunk, sokszor váratlan eredményre is számítanunk kell. Jól mutatják ezt azok az adatok, hogy amikor a gombot piszkáltuk, ugyanakkora erővel mozgott a bot vége, amekkora erővel mi mozgattuk a rudat.

Kit tekintetek példaképnek? Nem feltétlenül filmrendezőkre gondolok – ugye a filmben az egyik fő karakter Gróf Batthyány Ervin, az anarchizmus tanainak hirdetője.

Ivan: Nekem most Dukpa Künli. Szeretnék erről a csodálatos emberről filmet készíteni, műfajában művész-pornó lenne. Eme felajánlásból származó növekvő érdem csillogó patakja vigye az összes lényt a mindentudás óceánjába.

Igor: Személy szerint nekem sok példaképem van, így emiatt nem tudok egyszerűen válaszolni erre a kérdésre, bonyolultan pedig nem tudok, mert a példaképeim megsértődnének.

Igor és Ivan Buharov: Az itt élő lelkek nagy része (kép a filmből)

Mit vártok ettől a filmtől? Ha a nézőből kijövet anarchista lesz, az már jó?

Ivan: Az már elég jónak mondható, de elvárásaink nincsenek, kivéve a néző nyitottságát. Nyugodtan ki lehet jönni a moziból és haza lehet menni, de Molotov-koktélbárt is nyithatunk a film megnézése után… ja és világméretű beszélgetések, viták lehetőségét is felveti, reméljük a legjobbakat.

Igor: Azt, hogy az egész világon átsöprő forradalom megvátoztassa az összes embert, a határok eltűnjenek a Földről, mindenki megkapja a születéstől járó feltételnélküli alapjövedelmet, és beköszöntsön a soha véget nem érő világbéke.

Miért orosz nevek? Miért épp Buharov?

Ivan: Nézd, ebben a politikai helyzetben erről most nem beszélhetünk.

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.

Kapcsolódó film

Az itt élő lelkek nagy része (Most of the Souls that Live Here)

Az itt élő lelkek nagy része (Most of the Souls that Live Here)

Magyar kísérleti, 2015. Rendező: Igor Buharov, Ivan Buharov. Szereplők: feLugossy László, Bagdi István, Tolnai Szabolcs, Vágvölgyi B. András, Hajdu Szabolcs, Fátyol Hermina, Hajdu Lujza, Török-Illyés Orsolya.

Előzetes a Filmtetten

  • A Filmtett szerint
    8/10
  • A látogatók szerint
    9 · 10 értékelés
  • Szerinted?

Címkék

, , , , , , , cikk