/ / /

· írták: ,

Reformvajúdásban a román filmipar

Körkép

Reform előtt áll a román filmipar, legalábbis ezt reméli a román kulturális szaktárca jelenlegi vezetője, Corina Şuteu miniszter, aki nagyszabású átszervezést indított el a román Országos Filmarchívum újjáélesztése, a filmgyártást finanszírozó Román Országos Filmközpont (CNC) átszervezése és a filmtörvény módosítása érdekében.

Augusztus 2-án közvitát szervez a kulturális minisztérium, amelyen az érdekeltek előzetes regisztrációval vehetnek részt. A közmeghallgatás célja véglegesíteni a román filmipar működését szabályozó 2005/39-es kormányhatározat szövegének módosítását, amit a minisztérium kezdeményezett. A módosítás szövegtervezetét nem tették közzé, de a múlt héten a minisztérium hivatalosan ismertette a módosítási javaslatok főbb irányvonalát.

Elsősorban az országos filmközpont átszervezésére irányul a reform. Ezt az intézményt kormányzati ügynökséggé léptetnék elő, de továbbra is a kulturális minisztérium szakmai irányítása alatt működne. Az ügynökség elnökét a miniszterelnök nevezné ki a kulturális miniszter javaslata alapján. Mandátuma négy évre szólna, és egy személy maximum két mandátum erejéig töltheti be ezt a funkciót. A kormányzati ügynökség elnöki tisztsége államtitkári rangnak felelne meg. A filmművészeti kormányzati ügynökséget az elnök mellett hét tagú igazgatótanács irányítaná, amelynek tagja lenne az ügynökség elnöke mellett a kulturális minisztérium egy képviselője, valamint a filmes szakma által javasolt további öt személy. Az igazgatótanács mandátuma két évre szólna.

Corina Șuteu kultúráért felelős miniszter

A kormányzati ügynökség hatáskörébe szerveznék át a még megmaradt állami tulajdonban levő mozikat működtető RADEF-et, amely az Oficiul pentru Exploatare Cinematografică nevet viselő hivatallá alakulna át.

A filmek finanszírozási elveit is módosítani akarják. Az egyik legjelentősebb újítás az lenne, hogy a jelenlegi visszatérítendő hitelt vissza nem térítendő állami támogatássá alakítanák át. A minisztérium érvei szerint az Európai Unió tagállaminak háromnegyedében is ugyanezen elv alapján zajlik a filmgyártás támogatása. A jelenlegi támogatási rendszer szerint a filmeseknek az állami kölcsönt tíz év alatt kell visszafizetniük kamat nélkül, amit állami támogatásnak tekintenek. Az első és második filmesek munkái akár százszázalékos állami dotációban részesülhetnének az új rendszerben, akárcsak a maximum 60 000 euró értékű kis költségvetésű filmek. A második filmtől kezdődően a pályázók 80%-os állami támogatást remélhetnek, a kisebbségi román koprodukcióban készült filmek 60%-os támogatásban részesülhetnek.

Az új rendszer szerint ezeket a filmeket kötelező lenne forgalmazni a mozikban, és amennyiben a producernek nem sikerül profitot kitermelnie a filmből, nem kell visszaadnia az állami segélyt. Ha viszont a film nyereséget termel, akkor az első öt évben vissza kell fizetnie egy bizonyos százalékot a támogatás megtérítéséig, öt év után viszont valamennyi profit az alkotókat illeti meg.

A minisztérium a Filmalap (Fondul Cinematografic) forrásait is gazdagítaná. Ezen a téren a legnagyobb újdonság, hogy az internet- és mobiltelefon-szolgáltatókat köteleznék, havi jövedelmük 1%-ával járuljanak hozzá a Filmalaphoz. Ehhez hasonló rendelkezés a 2005-ös rendeletben is létezett, de a minisztérium szerint a homályos megfogalmazás miatt alkalmazhatatlan volt, és ezért a Filmalap az elmúlt tíz évben nem kapott pénzt az említett szolgáltatóktól. A Filmalap bevételeinek 3%-a a mozikat működtető állami hivatalt illeti meg, amely mozihálózatának többnyire román filmeket kell vetítenie.

Reformvajúdásban a román filmipar

A magán mozikat működtető vállalkozókat arra köteleznék, hogy legkevesebb 10%-os arányban román filmeket vetítsenek, és ennek legalább felét csúcsidőben. A televíziókat is arra köteleznék, hogy a filmeknek szánt műsoridő legalább 5%-át olyan román és európai filmeknek szánják, amelyek nem régebbiek öt évnél.

A kezdeményezők a filmművészeti oktatásra is gondoltak, ami jelenleg Romániában teljes mértékben hiányzik. A törvénymódosítás értelmében a hatályba lépéstől számított hat hónapon belül az oktatási minisztériumnak meg kell fogalmaznia egy filmművészeti oktatási programot a gimnazisták és a középiskolások számára a CNC-vel együttműködve.

A reform politikai kontextusa

Az átalakítási kísérleteknek hosszú történetük van Romániában, időnként többen nekiveselkedtek megreformálni a filmek finanszírozási rendszerét, de mai napig nem sikerült optimális kritériumrendszert kialakítani, amely megnyugtatta volna a szakmabelieket. A mostani újabb reformhelyzet tavaly november után teremtődött meg, miután hivatalába lépett a Dacian Cioloş vezette szakértői kormány. A volt európai uniós biztos, technokrata kormányfő a kulturális minisztérium élére Vlad Alexandrescut nevezte ki, aki már januárban felvetette a filmipar megreformálásának szükségességét. Alexandrescu mandátuma idején nagy hangsúlyt fektetett az alternatív kreatív kulturális ipar megerősítésére. Felkarolta az új hullám néven emlegetett román filmes alkotók törekvéseit, akik legutóbb 2013-ban tették szóvá nyomatékosan, hogy a filmgyártást finanszírozó CNC elprédálja az állami támogatás jelentős részét azzal, hogy olyan megkérdőjelezhető minőségű filmeket finanszíroz, amelyekre a közönség nem kíváncsi, és szakmai díjakat sem kapnak. Tudor Giurgiu rendező egy 2013-as publicisztikájában írta, hogy a CNC 2007 és 2012 között 26 millió lejt költött olyan filmekre, amelyek szakmai díjakat kaptak és közönségsikert értek el, ugyanakkor további 19 millió lej ment el 18 olyan filmre, amelyek alkotásonként mintegy 1000 nézőt vonzottak, szakmai díjakat sem kaptak, és sehol nem forgalmazták.

Reformvajúdásban a román filmipar (2)

Neves román filmes szakemberek a reform mögött

A balkáni politikai hagyományoknak megfelelően Alexandrescu alig bő négy hónapig ülhetett a miniszteri székben. Utóda, Corina Şuteu nem mondott le elődje terveiről. Az új miniszter májusban felpörgette a ritmust, és elkezdett egy széleskörű konzultációt a filmiparban dolgozó reprezentatív személyiségekkel. Ennek a folyamatnak az eredményeként született meg a fent ismertetett reformjavaslat, amelyet mintegy 70 filmes szakember támogat, közöttük Ada Solomon és Oana Giurgiu producerek, Andrei Ujică, Bogdan Mustață, Călin Peter Netzer, Corneliu Porumboiu,Tudor Giurgiu és Radu Jude rendezők.

A reform támogatói június közepén nyílt levélben fordultak a parlamenthez, amelyben kérték, a törvényhozói testület hatalmazza fel a kormányt a nyári parlamenti vakáció idejére rendeletek elfogadására, ami lehetővé tette volna a filmtörvény módosítását. A reformjavaslatok mellett hét pontban érveltek. Néhány általános elvet fogalmaztak meg, amelyek mentén szerintük haladnia kellene a reformnak. Szerintük az általuk tett javaslatokkal a román filmipart szabályozó törvénykezés felzárkózik a korszerű európai jogi szabályozáshoz, kiküszöböli azokat a joghézagokat, amelyek miatt számos filmes pályázat elbírálása bíróságra kerül. Megszüntetnék a filmek finanszírozására kiírt pályáztatás titkosítását, és a benyújtott filmprojektek elbírálását nyilvánosságra hoznák, hogy átlátható legyen a rendszer. Szorgalmazzák, hogy a fiatal és ismeretlen, de tehetséges alkotók is állami támogatáshoz jussanak, ugyanis szerintük a jelenlegi rendszer diszkriminálja őket, esélyt sem ad nekik, hogy megmutassák tehetségüket.

A miniszter terveinek ellenzői is vannak

A Corina Şuteu miniszter által tervezett reform azonban nem aratott osztatlan sikert. Akadtak tiltakozók is, akik szintén a parlamenthez fordultak nyílt levélben. Mintegy 40 filmes szakember nehezményezte, hogy a miniszter úgy akar felhatalmazást kérni a parlamenttől a filmtörvényt módosító rendelet elfogadására, hogy annak szövegét a széles közönség nem ismeri. Megvádolták, hogy saját tanácsadóit akarja helyzetbe hozni, és őket akarja kinevezni a CNC élére. A konfrontációból egyelőre a miniszter terveit ellenzők kerültek ki győztesen, hiszen a parlament elutasította a szakértői kormány kérését, hogy kulturális területen rendeleteket fogadhasson el a nyári parlamenti vakáció ideje alatt.

A politikai csata elvesztése után Corina Şuteu sajtótájékoztatón igyekezett megvédeni az ő és a tanácsadói, valamint a román filmes szakma jelentős része által támogatott reformot. Úgy vélte, hogy a román filmes szakmában kimagasló alkotók dolgoznak, akiknek filmjeik rendszerint díjakat nyernek a nagy nemzetközi fesztiválokon, de ezeknek a rendezőknek a munkáját nem segíti a háttérből egy filmipar, ahogy ez a környező államokban történik, például Lengyelországban vagy Csehországban. Şuteu szerint az új hullám rendezőitől nem lehet elvárni, hogy pusztán a saját inspirációjukra és alkotói fantáziájukra támaszkodva hosszú távon fenntartsák a román filmes szakma nemzetközi sikerét. Meg kell támogatni őket egy átlátható állami finanszírozással, illetve az elsorvadt romániai mozihálózatot sürgősen fejleszteni kell, hogy a román rendezők filmjei itthon is közönségre találjanak, érvelt a miniszter.

Reformvajúdásban a román filmipar (3)

Az Országos Filmarchívum újjáélesztése

A reform részét képezi az Országos Filmarchívum és annak mozijának, a Cinemateca Românănak a szerkezeti átalakítása és újjáélesztése. A kulturális minisztérium június közepén közölte, hogy 55 filmes szakembert magában foglaló, nyolc munkacsoportot nevezett ki saját hatáskörben, amelyeknek feladata a nyár folyamán felmérni a filmarchívum és a mozi állapotát, majd várhatóan szeptemberben vetik papírra a megújításukra irányuló javaslataikat. Vannak olyan munkacsoportok, amelyek a régi filmek restaurálásának és digitalizálásának terveivel foglalkozik, egy másik a filmarchívum mozijának működését próbálja korszerűsíteni, egy harmadik az intézmény katalógusainak és adatbázisának frissítését kapta feladatul, de külön grémium foglalkozik a dokumentum- és az animációs filmekkel. A munkacsoportok közül kettőben a Bukarestben élő Nagy Boglárka filmkritikus is helyet kapott. Ő a filmarchívum mozijának újjáélesztéséért felelős munkacsoportban, valamint a rendszerváltás előtt a legnagyobb dokumentumfilm-gyártó Sahia Filmstúdió tevékenységét elemezni hivatott testületben kapott megbízatást. A Nagy Boglárkával készített rövid interjú a keretes szövegben olvasható.

Mi a feladata a nyolc munkacsoportnak?

A kulturális minisztérium által létrehozott nyolc munkacsoport önkéntes alapon végzi feladatát, fő célja, hogy megvizsgálja az Országos Filmarchívum állapotát, munkamódszereit. Ezek alapos megismerése után tudunk ajánlásokat megfogalmazni, hogy milyen módosítások szükségesek az intézmény újjáélesztése érdekében. Majdnem mindenki volt már legalább egyszer látogatóban a filmarchívumnál. Arra is gondoltunk, hogy fölvegyük a kapcsolatot több filmarchívummal. Én például elkértem az Europa Cinemas-tól az összes filmarchívum-mozi elérhetőségét. Úgy gondolom, sokat tudunk tanulni abból, hogy más országokban, hogyan van rendszerezve az archívum, és miként működnek a „cinemathèque”-ek.

Mi a legnagyobb gond a román Országos Filmarchívumnál?

A filmarchívumnak nincs adatbázisa, ezért az információk szét vannak szórva. Mindenféle dokumentumok különböző irodákban vannak, Excel-táblázatokban vagy kézzel írott füzetekben vannak szétszórva anyagok szerint. Például a plakátok, a forgatókönyvek, a gyártási dossziék és a kópiák különböző helyeken vannak nyilvántartva, részben Jiláván, részben Bukarestben az Országos Filmközpontnál. Nem áttekinthető, hogy mit tartalmaz az archívum, amelyhez így nehézkes a hozzáférés. Elsősorban azon kell dolgozni, hogy legyen egy alapos, átlátható digitális adatbázis, amit a kutatók vagy más érdeklődők használni tudnak. Az adatbázis alapján lehet majd filmes válogatásokat is össze lehet állítani. Az intézmény keveset változott, a szerkezeti felépítése nem alkalmazkodott a korhoz és az új kihívásokhoz. Valószínűleg át kell szervezni az állásokat, és meg kell határozni a prioritásokat. Emellett digitalizálni és restaurálni kellene minél több filmet.

Mit szeretnél elérni a két bizottságban?

Szeretném, ha a munkacsoportjainkban a kutatásaink és a megfigyeléseink alapján hozzá tudnánk járulni az Országos Filmarchívum minél sikeresebb átszervezéséhez. Ritka kincsek vannak az archívumban, és nagyon izgalmas televíziós műsorokat lehetne összeállítani belőlük, de kevesen tudnak róluk. Engem különösen a dokumentumfilmek sorsa érdekel, hogy miként tudnánk létrehozni egy dokumentumfilmes központot, ahol az archívumban tárolt – és remélhetőleg digitalizált – dokumentumfilmeket is be lehetne mutatni.

Fontos, hogy a szakma részese ennek az átalakulásnak. Mindnyájunkat lenyűgözött, hogy mennyi lehetőség rejlik egy filmarchívumban, mennyi felfedeznivaló film, mennyi csoda rejtőzik benne. Nem csak filmtörténeti tárként fontos, nem csak a filmipar történetét lehet benne nyomon követni, hanem az ország történelmét és más országok történelmét is, kincses bánya történészeknek, filmeseknek, szociológusoknak és sok más szakmában dolgozónak. Az oktatás, a nevelés, a kultúra fogja meghatározni, hogy merre tart a társadalmunk, és felelősek vagyunk, hogy ezt másokkal is megértessük. Ennek a folyamatnak a része lehet az archívum átalakítása.

Előkerült a Sahia-archívum

A munkacsoportok munkájának máris megvan az első kézzel fogható eredménye. A kutatások során sikerült rábukkanni Bukarest szívében a Sahia Filmstúdió elveszettnek hitt archívumára. A jelentős mennyiségű iratot a Sahia egyik épületének földszintjén sikerült megtalálni. Az első becslések szerint olyan dokumentumokról van szó, amelyek az 1952-ben alapított stúdió tevékenységére vonatkozó értékes adatokat tartalmaznak egészen az 1990-es évek elejéig. Az aktákat vélhetően a 2000-es évek elején szállították oda. Sokáig el volt zárva az archívum, hiszen rendszerváltozás után Romániában csak korlátozott hozzáférést engedtek azokhoz a dokumentumokhoz, amelyek a kommunizmus időszakának dokumentálásában segíthettek volna. Vélhetően szakmai hanyagság is vastagon hozzájárult ahhoz, hogy mára meglehetősen rossz állapotba kerültek a dossziék, hiszen évtizedeken át szakszerűtlenül tároltak őket. A fényképek is igazolják, hogy a rendszerváltozás után ebek harmincadjára került Sahia vezetői nem láttak értéket a dokumentumokban, és eszük ágában sem volt hasznosítani az archívumot, amely a román filmtörténet számára értékes adatokat rejtegethet.

Sahia-archívum

A felfedezést maga a kulturális miniszter jelentette be elsőként, aki máris az általa indított folyamat első kézzel fogható eredményének nevezte az archívum felfedezését. Közölte, azonnal elkezdődik az iratok megmentése, az országos könyvtár szakemberei felmérik, milyen azonnali óvintézkedéseket kell foganatosítani a dokumentumok biztonságba helyezéséért, majd elkezdődhet az irathalmaz feldolgozása.

A Sahia Film fő célja a szocialista Románia fejlődésének dokumentálása volt. 1952-ben indult, gyorsan növekedett, 1989-ig az egyetlen romániai dokumentumfilm-stúdió volt. Saját forgalmazási rendszere nem volt, a – művészi alkotásként nem mindig értékelhető felvételek sokasága között – készülő rövid dokumentumfilmeket az egészestés játékfilmek előtt vetítették országszerte a mozik.

Filmhíradók, oktatófilmek, turisztikai régiókat népszerűsítő vagy tudományos, oktató célzatú alkotások, egyedülálló színházi felvételek egyaránt készültek itt, természetesen rengeteg propagandaízű munkával együtt, amelyek a kollektivizált mezőgazdaság, az ipar és a városok robbanásszerű fejlődését voltak hivatottak illusztrálni állami, televíziós megrendelésre vagy pedig gyárak üzemek kérésére.

A Sahia aranykora a kapitalizmus eljövetelekor ért véget, amikor gyökeresen megváltozott a régi gyártási és forgalmazási rendszer. A rendszerváltás után a stúdió gyors hanyatlásnak indult, 2010-ben, 2,7 millió lejes adóssággal végleg bezárta kapuit. Archívumát részben átmentették a Román Filmarchívumba, másrészt viszont ma is perben áll magáncégekkel, amelyekkel korábban szerződéseket kötött.

A 60-as években évi 100 film forgott a Sahia stúdióban, ez a szám a 80-as években elérte az évi 250-et is. Az elmúlt években készült ugyan néhány dokumentumfilm magáról a stúdióról, de köztudott, hogy a Sahia archívuma olyan felvételeket is őriz, amelyeket sosem mutattak még be, az anyag alapos, tudományos igényű felleltározása tehát mindenképpen fontos feladat lenne.

Sürgeti az idő a minisztert

A román filmtörvény módosításának egyik legfontosabb tétje az Országos Filmközpont (CNC) és annak finanszírozási mechanizmusának az átalakítása. A kulturális miniszter azért igyekezett rendelettel módosítani a jogszabályt, hogy szeptemberben, az újabb filmgyártási pályázati kiíráson már az új szabályok érvényesülhessenek, és azok szerint döntsék el, mely filmtervek kapnak állami támogatást. Vélhetően ezzel függ össze, hogy a minisztérium július 21-én közölte a CNC igazgatótanácsának új összetételét, amely a szakmai szervezetekkel való egyeztetés nyomán alakult ki. Az új igazgatótanács augusztus 1-jei hatállyal kezdi el munkáját. (Tagjai: Boros Melinda, Lucian Pricop, Horia Romanescu, Andrei Rus, Alex Trăilă – ötüket a különféle filmes szervezetek jelöltjei közül választották ki –, valamint Oana Florina Radu, a Kulturális Minisztérium küldöttje.)

Az új igazgatótanács

A miniszter beismerte, hogy az időtényező fontos az általa elindított reformfolyamatban, ezért nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy miniszteri rendelet helyett – amire nincs felhatalmazása a parlamenttől – sürgősségi kormányrendelettel módosítsa a kormány a filmtörvényt.

A reformtervek megvalósulását az is nehezíti, hogy az év végén parlamenti választásokat szerveznek Romániában, így decembertől nagy valószínűség szerint új kulturális minisztere lesz az országnak. A szakmai egyeztetések során azonban kialakulhat egy olyan szakmai konszenzuson alapuló reformterv, amit a következő kormány akár kiindulópontnak tekinthet. A folyamatos miniszterváltások okozta bizonytalanság sújtotta román kultúrában már ez is nagy eredmény lehet.

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.

Címkék

, , , , , , , , , , , , , cikk