Borbély Tamás

/ / /

· írta

Elkezdődött a román filmtörvényt módosító rendelet parlamenti vitája

Beszámoló

Elkezdődött a szenátusban a filmtörvényt módosító, tavalyi 91-es számú sürgősségi kormányrendelet parlamenti elfogadásának eljárása, első lépésként február 3-án a szenátus kulturális és média szakbizottságában tartottak meghallgatást.

Ez utóbbin a filmszakma több képviselője vett részt, akik a szenátus szakbizottságában kifejthették a rendelettel kapcsolatos álláspontjukat. Alex Trăila, az Országos Filmközpont igazgatótanácsának tagja a Filmtett portálnak elmondta, a vita nyugodt hangvételű volt, a felek racionálisan fejtették ki álláspontjukat.

A szenátus szakbizottságának február közepéig kell jelentést készítenie a szenátus plénumának, amelyben javasolni fognak egy döntést. Ez többféle lehet, hiszen a rendeletet bizonyos kiegészítési módosítások feltételével elfogadásra javasolhatják, de részlegesen vagy teljesen átírhatják, s az elutasítását is javasolhatják. A parlamenti procedúrának ez még az eleje, hiszen a szenátus első házként fog dönteni. Ezt követően kerül a rendelet a képviselőházba, ahol először szintén a kulturális szakbizottság fogja megvitatni, majd a képviselőház plénuma határoz ügydöntő házként a Dacian Cioloș vezette volt szakértői kormány által az utolsó száz méteren elfogadott rendeletéről, amely a kidolgozók szerint számos javítást eszközöl a hazai filmtámogatási rendszerben és hatékonyabbá teheti a hazai filmszakma működésének néhány alapvető fontosságú intézményét, mint például a filmközpontét vagy az Országos Filmarchívumét.

Könnyen előfordulhat, hogy a pártok álláspontja a rendelettel kapcsolatban a szenátusi vitában nem fog egyértelműen kiderülni, mert az elmúlt években már-már gyakorlattá vált az a „feladatmegosztó” munkaelv, hogy az első döntéshozó házban hallgatólagosan, vagyis érdembeni tartalmi vita nélkül fogadnak el törvényeket, és a felelősséget az ügydöntő jogkörrel rendelkező házra hárítják.

A politikai háttérhez hozzátartozik, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD), valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) alkotta kormánykoalíció, amely a december 11-i parlamenti választást követően került hatalomra, a Cioloș-kormánynak több rendeletét elutasította vagy alaposan átírta, ami meghatározhatja a filmtörvényt módosító rendelet körüli politikai vita alakulását is.

A Filmtett által megkeresett politikai és szakmai szereplők nyilatkozataiból egyelőre nehéz bármilyen következtetést levonni arról, hogy milyen irányba halad a rendelet parlamenti elfogadásának vitája. A pártok állásfoglalása alapján várhatóan csak a későbbiekben derül ki, milyen esélyek vannak, hogy a volt kabinet törvénymódosítási szándékai tartósan érvényesüljenek. A rendelet elfogadásának esélyeit rontja, hogy a módosítások tavaly nyári vitája idején a szakma is megosztott volt. Értesülésünk szerint a filmközpont vezetőségén belül is konfliktus húzódik a tavaly kinevezett igazgatótanácsi tagok és a CNC jelenlegi igazgatója, Anca Mitran között, amit tükröz az is, hogy a pénteki vitán a CNC – az elnök hivatalos delegáltja révén – fenntartásokat fogalmazott meg a rendelettel kapcsolatban.

A 2016/91-es számú sürgősségi kormányrendelet a 2006/328-as filmtörvényt módosítja, amely érdekes módon szintén nem a parlament által kezdeményezett törvényként született, hanem a kormány által 2005-ben elfogadott, 39-es számú, egyszerű rendeletként emelkedett később törvényerőre, miután a parlament is áldását adta a rendeletre.

A tavalyi év végén elfogadott és december 12-étől hatályos 91-es rendelet egy sor változást idéz elő a filmalap anyagi forrásokkal való ellátása, valamint a filmes produkciók finanszírozása terén, ugyanis a közvetlen kölcsönt gyártási és projektfejlesztési támogatással helyettesíti, illetve módosítja és átláthatóvá teszi a pályázati eljárásokat. A rendelet biztosítja ugyanakkor az európai koprodukciós előírások között szereplő kölcsönösségi kötelezettségeket, és támogatja az audiovizuális oktatást is. A rendelet külön tételben foglalkozik az első vagy második játékfilmjüknél tartó rendezőkkel, külön a kis költségvetésű produkciókkal, és 5%-ról 10%-ra növeli a hazai mozikban vetítendő román filmek vagy román részvételű koprodukciók kötelező arányát.

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.

Címkék

, , , , , , , , cikk