Rácz Viktória

/ / /

· írta

Egységben az erőtlenség Buvári Tamás: Szeretföld Kritika

Iancu Laura azonos című könyvét adaptálta Buvári Tamás filmrendező. A háború közösségre gyakorolt hatásáról szóló, nyomasztó hangulatú film szűkös keretből készült, és ugyanígy egy szűk közönségnek is szól.

A Szeretföld nem állami, hanem közösségi finanszírozásból készült, mindössze négymillió forintból. A Veszprémben forgatott film sokat köszönhet a városnak és környékének: civil szervezetek, önkormányzatok és magánszemélyek adományaiból sikerült leforgatniuk Buvári első nagyjátékfilmjét. A rendező egyébként már az ezredforduló óta forgat kisfilmeket, Életbevágó (2000), Posztkatona (2003), és Kivégzés (2006) című rövidfilmjei többszörösen díjazottak. Buvári korábbi filmjeiben is megjelent a háborúellenesség és a háború emberi lélekre gyakorolt hatása, ezért érthető, mi fogta meg Iancu regényében. A Szeretföld az első világháborúban játszódik és helyszíne Moldva. Az eredeti felállást Buvári kicsit megcsavarta, mert elmondása szerint az aktuális geopolitikai helyzetre akart reflektálni, így a film az ukrán háború elől Magyarországra menekülők életéről szól. A történet egy menekültszállón játszódik, egy meg nem nevezett városban. A film cselekménye azonban csak minimálisan foglalkozik a menekültszállóval, sokkal inkább játszódik a szociális munkás által elmesélt Szeretföld nevű, fikciós falucskában.

Egységben az erőtlenség – Buvári Tamás: Szeretföld

Anna (Lipták Jeanne) azzal kezdi első napját, hogy inspirálni próbálja a menekültszálló lakosait egy színdarab létrehozására. Élményeiket, személyiségüket szeretné beleszőni a színdarab történetébe, azonban a menekültek többsége szkeptikus vagy kifejezetten ellenséges az ötlettel szemben. Mikor Anna hazaér, elkezdi megírni a történetet, melyben sorra elhelyezi a menekültszálló lakosait. A fiktív Szeretföld nevű faluban megismerhetünk egy közösséget, melyet teljesen átformáltak a háború borzalmai. A fiatal férfiak mind a hadszíntéren vannak, az idősek a gyermekük nélkül, a fiatal asszonyok a férjük nélkül, a gyerekek az apjuk nélkül maradtak. Az éhezés, a szegénység és a kilátástalanság hatására a falu lakói közös erővel elkezdenek templomot építeni, mert szeretnék közelebb érezni magukat istenhez. Azonban hiába dolgozik az építkezésen a környék legismertebb építésze, a templom fala újra és újra leomlik. Mindeközben az egyik katona, Jeremiás (Nagy Zsolt) hazaérkezik a háborúból, de a falu határában megtorpan. Úgy érzi, a lelke még a háborúban maradt, így a teste kénytelen bevárni, mielőtt átlépné a falu határát. A faluszéli erdőben rejtőzködik, ahonnan megpróbálja kideríteni, hogy mi minden változott meg szeretett otthonában az elmúlt évek alatt.

Egységben az erőtlenség – Buvári Tamás: Szeretföld (2)

Buvári filmje hangulatkeltésből jól vizsgázik, forgatókönyvből már kevésbé. A legnagyobb hiányérzetet az váltja ki, hogy bár elvileg egy menekültszállón játszódik a történet, és a tervezett színdarab is a menekültek történetei alapján épülne fel, gyakorlatilag csak az arcukat adják Szeretföld történetéhez. Anna nem az alapján írja a színdarabot, hogy éppen aznap mit mondtak vagy csináltak a menekültek, látszólag semmi összefüggés nincs a valós figurák és a fikciós történetben betöltött szerepük között (egyedüli kivétel talán Jeremiás feleségének, Magdolnának az esete). Nagyon jól is működhetet volna ez a két párhuzamos történetszál, ám mivel tényleges funkciót nem kapott a menekültszálló, akár ki is lehetett volna hagyni az egészet, és szólhatott volna csak Szeretföldről a film.

Egységben az erőtlenség – Buvári Tamás: Szeretföld (3)

Ami a film-a-filmben szálat illeti, Szeretföld kissé szürreális hangulata kétségkívül magával ragadja a nézőt. A többnyire veszprémi színészekből álló szereplőgárda remekül lett összeválogatva, csupa olyan karakteres arc, akik már csak a kinézetükkel  is hitelesek a szerepükben. A film igyekszik megismertetni velünk a közösség legfontosabb tagjait, akik közül három ember története emelkedik ki: Jeremiás, Magdolna (Turós-Máté Kinga), és annak erőszakból született törvénytelen gyermeke, Péterke (Buvári Csege). A sátáni nevelőszülők által rabszolgaként kezelt Péterke a mindennapos birkaterelés során találkozik össze Jeremiással, akivel különös kapcsolatot alakít ki. Két magányos lélek talál egymásra, és egyikük sem tudja, hogy Péterke valójában Jeremiás mostohafia. Mindeközben Magdolna nem is sejti, hogy férje mindössze párszáz méterre van tőle, és éppen azzal a gyerekkel beszélget, akinek létezését Magdolna el akarta titkolni előle. Számomra attól a ponttól lett érdekes a Szeretföld, amikor megjelent a tragikus sorsú Péterke (akit egyébként a rendező kisfia alakít). Az összes többi, sebtében felvázolt karakter valahogy nem tudta megragadni a figyelmemet, némelyiküket teljesen feleslegesnek is éreztem. A film legnagyobb gyengesége az aránytalanság, sok jelenet nincs eléggé kibontva, míg más jelenteknek a vágóasztalon kellett volna végeznie ahhoz, hogy végül egy kerekebb történet születhessen.

Egységben az erőtlenség – Buvári Tamás: Szeretföld (4)

Buvári filmje erőteljesen szerzői alkotás, ezért aki beül a Szeretföldre, számítson rá, hogy nem feltétlenül fogja érteni, éppen mi történik a vásznon, de kétségtelenül át fogja járni az a fajta kilátástalanság és a reménytelenség érzése, amely a háborút átélő emberek mindennapjait jellemzi.

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.

Kapcsolódó film

Szeretföld

Szeretföld

Magyar filmdráma, háborús, 2017. Rendező: Buvári Tamás. Szereplők: Lipták Jeanne, Trokán Anna, Turós-Máté Kinga, Nagy Zsolt, Trócsányi Gergely, Máté P. Gábor, Lengyel Ferenc, Módri Györgyi.

Előzetes a Filmtetten

  • A Filmtett szerint
    5/10
  • A látogatók szerint
    9 · 8 értékelés
  • Szerinted?

Címkék

, , , , , , , , cikk, filmkritika, magyarul, film