Buzogány Klára

/ / /

· írta

Amikor Mel Gibson tényleg felakasztotta magát Csapón kívül 28: Mel Gibson: A rettenthetetlen / Braveheart Trivia

Giccs vagy monumentális történelmi dráma – A rettenthetetlent lehet szeretni vagy lenézni, de Mel Gibson második rendezői próbálkozása két Oscar-díjat kapott 1995-ben (kritikánk ide kattintva olvasható). Gibson felakasztotta magát a film kedvéért, a műlovak 6 métert voltak képesek vágtatni és a csatajelenetekben igaziból összeverekedtek a statiszták.

  • Mel Gibson ezért a filmért utasította vissza James Bond szerepét, pedig eredetileg nem is akarta vállalni William Wallace figuráját. Úgy gondolta, legalább 10 évvel idősebb a kelleténél: a forgatás idején 39 éves volt, szereplője pedig a 20-as éveiben járt. A Paramount azonban az ő főszerepléséhez kötötte a film finanszírozását, úgyhogy végül elvállalta a szerepet. Nem ez volt azonban az egyetlen életkorbeli gubanc: bár a filmben apát és fiát játsszák, James Cosmo és Brendan Gleeson között alig hét év a korkülönbség.
  • Ihletforrásként Gibson állítólag a következő filmeket nézte meg: Macbeth (1971), Spartacus (1960), Chimes at MidnightFalstaff (1965), Alekszandr Nyevszkij / Jégmezők lovagja (1938), A Man For All Seasons / Egy ember az örökkévalóságnak (1966), The Lion in Winter / Az oroszlán télen (1968), Seven Samurai / A hét szamuráj (1954), Throne of Blood / Véres trón (Kumonosu jo, 1957).
  • I. Edward király szerepét eredetileg Sean Connorynek kínálták fel, de ő nem tudta vállalni: épp a Just Cause-t forgatta (Egy igaz ügy). Brian Cox elutasított egy nagyobb szerepet Argyle Wallace kedvéért: ezt sokkal izgalmasabbnak tartotta.
  • A forgatáson Mel Gibson valóban felakasztotta magát egy pillanatra, gyorsan le kellett vágni, mert már eszméletét vesztette.
Amikor Mel Gibson tényleg felakasztotta magát – Csapón kívül 28: Mel Gibson: A rettenthetetlen / Braveheart
  • A forgatókönyvíró, Randall Wallace a saját gyökereit keresgélte a 80-as évek elején Edinburgh környékén, amikor az Edinburgh-i kastély előtt rábukkant a vele azonos családnevet viselő William Wallace szobrára. Addig sosem hallott róla, de rögtön izgatni kezdte a fantáziáját a Skócia legnagyobb hőseként emlegetett névrokon alakja. Mivel nagyon kevés írott dokumentumot talált róla, Wallace figurájának megalkotásakor elsősorban egy 15. századi trubadúrkölteményre támaszkodott.
  • Randall Wallace eredetileg írt egy prológust a filmhez. Ebben Murron egy szál rózsát nyújt át a William Wallace-nek az apja temetésén. Csakhogy valaki idejében felhívta a figyelmét a képzavarra: a rózsa Anglia szimbóluma, ami a teljes történet szempontjából legalábbis furcsán hathat. Murron – William Wallace felesége – egyébként a valóságban Marion névre hallgatott. A film kedvéért változtatták meg, nehogy a nézők a Robin Hood-történetre asszociáljanak róla.
  • A film nagyrésze Írországban forgott, de néhány jelenet helyszíneként ragaszkodtak Skóciához. Glen Nevis, a skót völgy, ahol a Wallace gyerekkorát töltötte Európa legesősebb vidékeinek egyike. Hat hétig forgatott itt a stáb, és a hely méltónak bizonyult esős hírnevéhez – mindössze 3 nap nem szakadt az eső, amikor gyorsan leforgatták az esküvőjelenetet. Az ilyen jellegű áldozatok ellenére a filmet gyakran vádolják azzal, hogy minden idők legkevésbé valósághű történelmi alkotása. Nem hangzott el pl. a filmben, hogy Skócia a franciákkal és a norvégokkal szövetkezett Anglia ellen, Edward herceg a valóságban csak Wallace halála után vette feleségül Izabellát, cseppet sem biztos, hogy a hat gyerekes Edward homoszexuális volt, Izabella 1308 előtt nem tette a lábát angol földre, úgyhogy Wallace-t sem figyelmeztethette a falkirki csatára, az írek a valóságban Wallace ellen harcoltak, a valóságban I. Edward katonai zseni volt  stb. A filmben Wallace árulója Robert the Bruce (akit a skótok nemzeti hősnek tartanak, fel is háborodtak a filmbeli figura jellemzése miatt). A valóságban egy Edwardhoz hű skót nemes, Sir John Menteith árulta el őt, és nem Edinburgh-ban, hanem Glasgow-ban esett fogságba.
  • Mel Gibson később azt mondta, becsúszhatott néhány – kevés – ilyen jellegű hiba, de őt ez nem zavarja: „Amit én adok nektek, az egy moziélmény, és úgy gondolom, a filmek feladata elsősorban a szórakoztatás, csak ez után következik a tanítás és végül az inspiráció.” Azzal is védekezett, hogy a történetírás nagyon kevés adatot jegyzett fel hőséről, aki korántsem volt annyira szimpatikus figura, mint a filmbeli Wallace, a befogadhatóság kedvéért romanticizálni kellett az alakját: „Valójában egy szörnyeteg volt – mindig füstszaga volt, a leégetett falvaktól.”
  • Írek és skótok alaposan összekeveredtek a filmben és a forgatáson egyaránt: Wallace két kedvenc kapitány és bizalmasa a skót Hamish – akit az ír Brendan Gleeson alakított –, és az ír Stephen – akit a skót David O'Hara játszott.
Amikor Mel Gibson tényleg felakasztotta magát – Csapón kívül 28: Mel Gibson: A rettenthetetlen / Braveheart (2)
  • A film csatajeleneteihez 1600 statisztát használtak, akik heti 300 dollárért 14 órákat dolgoztak naponta. Nagyrészük az ír hadsereg tartalékosai közül, illetve más katonai szervezetekből került ki. Mivel az egyes kompániák a való életben is rivalizáltak egymással, a csatajelenetek meglehetősen élethűre sikeredtek: a statisztáknak végre volt alkalmunk büntetlenül összeverekedni. Ennek ellenére több csatajelenetet is újra kellett forgatni, a statiszták ugyanis elfelejtették letenni a napszemüvegeiket és az óráikat.
  • Egy statiszta kifutófiúnak nézte Gibson a forgatáson sertepertélő egyik fiát, és teát kért tőle. Gibson hallotta a kérést, és intett a gyereknek, hogy menjen, hozza gyorsan azt a teát.
  • A „harcokban” megsérült (nem igazi) lovak miatt egy állatvédő szervezet nyomozást indíttatott a rendező ellen, Gibson egyik asszisztensének azonban sikerült helyszíni felvételekkel megnyugtatnia őket. Gibson utólag 5 dollárt ígért bárkinek, aki képes megkülönböztetni a filmben az igazi és a műlovakat. Utóbbiak darabja kb. 90 kg-ot nyomott, és nitrogénes üzemanyaggal töltve 6 méter távolságot voltak képesek megtenni 30 km/órás sebességgel.
Amikor Mel Gibson tényleg felakasztotta magát – Csapón kívül 28: Mel Gibson: A rettenthetetlen / Braveheart (3)
  • A rettenthetetlen nulladik, vágott verzióját a tesztközönség annyira erőszakosnak érezte, hogy az alkotók 17 év fölötti korhatárbesorolástól (s emiatt korlátozott bevételtől) tartottak, úgyhogy Gibson újra nekiállt, és személyesen dobált ki a film legdurvább képsorait, a brutális jelenetek képen kívülre kerültek.
  • A film első, hivatalos verziója így is 195 perces (3 óra és egy negyed) lett, amit nem lehetett a mozikban bemutatni. A stúdió executive producere, Sherry Lansing lépett közbe, és megmondta, mely részleteket kellene szerinte kivágni – rendező és vágó (Steve Rosenblum) egyaránt lázadt a női utasítások ellen, de végül elfogadták a producerasszony javaslatait, és a filmet 2 óra 58 percesre kurtították.
  • Az Empire magazin 2005-ben minden idők legrosszabb Oscar-díjas filmjének szavazta meg A rettenthetetlent.

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.

Kapcsolódó film

A rettenthetetlen (Braveheart)

A rettenthetetlen (Braveheart)

Amerikai akciófilm, életrajzi, háborús, történelmi, 1995. Rendező: Mel Gibson. Szereplők: Mel Gibson, Brendan Gleeson, Brian Cox, James Cosmo, James Robinson, Angus Macfadyen, Mhairi Calvey, Patrick McGoohan, Sandy Nelson, Sean Lawlor, Sophie Marceau, Stephen Billington.

Előzetes a Filmtetten

  • A Filmtett szerint
    9/10
  • A látogatók szerint
    9 · 21 értékelés
  • Szerinted?

Címkék

, , , , , , , , cikk