Székely Csaba

/ / /

· írta

Japán zakuszka

Takashi Miike: Sukiyaki Western Django

Kritika

Nemrégiben két ázsiai nagyágyú is úgy gondolta, eljött a spagetti-western előtt való tisztelgés ideje, s egymástól függetlenül, ám nagyjából egy időben alkották meg abszurd játékfilmjeiket. A koreai Kim Ji-woon (Két nővér), összehozta a Sergio Leone-inspirálta The Good, the Bad and the Weird-et, a japán Takashi Miike pedig megcsinálta a Sukiyaki Western Djangót.

A Távol-Keleten is szeretik a westernt, és Nyugaton is szeretik a szamurájos filmeket – tudjuk ezt Kuroszava óta. Itt nemcsak A hét szamurájra és A hét mesterlövészre kell gondolni, hanem a többi ping-pongozásra is: Kuroszava elkészítette A testőrt, melynek nyomán Sergio Leone elkészítette az Egy maréknyi dollárértet, melynek nyomán Ka-fai Wai elkészítette a Peace Hotelt, melynek nyomán Walter Hill elkészítette a brúszviliszes Az utolsó emberiget… és ki tudja, hol (lesz) a lista vége.

Takashi Miike: Sukiyaki Western Django

Takeshi Miike az a rendező, aki legalább két filmet fejez be, mire az olvasó ennek a szövegnek a végére ér, így talán nem csoda, hogy mindent ki akar próbálni, még ezt a legendás olasz–amerikai műfajt is. Sokunkban ott él a kép, ahogy Franco Nero vonszolja a koporsót Sergio Corbucci Djangójában – nos, a japán fenegyerek ennek apropóján összehozott egy „vadkeleti” filmet. Ha van spagetti-western, és a spagetti egy olasz kaja, akkor legyen sukiyaki western is, lévén a sukiyaki japán eledel. És ha már tisztelgünk, szerepeljen benne a filmes hommage nagymestere, Quentin Tarantino is.

Takashi Miike: Sukiyaki Western Django (2)

Ami Tarantinót illeti, ő inkább egy popkultúra-kullancs. Évek óta nem tesz egyebet, mint „tiszteleg”: a Jackie Brownnal a blaxploitation-, a Kill Bill-lel a kung-fu-, a Halálbiztossal pedig az autósüldözős grindhouse-filmek előtt. Gyengécske alkotásokat készít olyan műfajfilmek hátán, amelyek nem kis mértékben attól jók, hogy gyengék. Ez az attitűd, úgy tűnik, ezúttal átragadt Takashi Miikére is. A Sukiyaki Western Djangóban japán cowboyok sürögnek-forognak, és borzalmas akcentussal kiabálnak egymásra angolul. Még Tarantino is úgy beszél, mint ők, amikor elkezdi, hogy „Da saund of da Gion Shoja tamper bells…” Popkult a köbön ez film, hiszen a szereplők nem hagyományos spagetti-cowboyok, hanem divat-punkok, akik egyszerre megtestesült anime-figurák és börleszk-karakterek. Miike filmbeli városkájának megvan minden jellegzetessége, amivel nyugati westernekben találkozunk, csakhogy itt torii (a japán székelykapu) alatt átlovagolva jutunk a főtérre, a belterek japán díszeket kapnak, a szereplők pedig nemcsak coltokat használnak, hanem számszeríjat és szamurájkardot is.

Takashi Miike: Sukiyaki Western Django (3)

Egy magányos lovas érkezik a városba, ahol éppen dúl a háború két klán – a fehérek és a vörösek – között. A legtöbb városlakó már elmenekült, a maradék pedig abban reménykedik, hogy majd az idegen valamilyen módon véget vet a sok vérontásnak. Nagyjából ennyi a követhető sztori. A többi jellegzetesen Miike-féle őrület. Mintha minden a véletlenre lenne bízva, csak úgy történnek az események. Értjük, hogy mi van, csak azt nem, hogy éppen miért. A rendezőt nem igazán érdekli, hogy a spagetti-westernekben – meg úgy általában a hosszabb filmekben – van egy követhető történetszál, ami, ha minden igaz, ok-okozati összefüggések nyomán bomlik ki. Az ő filmjeinél ez legtöbbször nem is baj, ám ezúttal mégis hiányzik.

Nagyjából így fest az összhatás: Miike lecsippent valamit ebből a műfajból, majd abból, aztán az egyik rendező stílusát nyúlja le, majd egy másikét (azazhogy: tiszteleg), közben felhasználja a mangák vizuális világát, és mikor nem jut eszébe semmi használható, benyom egy kis vérfürdőt (ami, megjegyzendő, távolról sem olyan durva, mint azt megszokhattuk tőle).

Takashi Miike: Sukiyaki Western Django (4)

Igazán sajnálatos mindez, hiszen ott áll az asztalon minden, de minden, amiből egy remek filmet lehetett volna készíteni, de ő ahelyett, hogy szépen elrendezné az ínycsiklandó terítéket, letolt nadrággal fölé guggol, és…

Azt viszont el kell ismerni, hogy a film jól néz ki. Gyönyörűen fényképezett harsány képeket látunk, amelyek – bármilyen stílust is használjon éppen a rendező – alaposan kielégítik látványra éhes szemünket. A szín- és fénykezelés tökéletes (mondjuk nem is elsőfilmes alkotóról van szó). És persze ötletes/vicces filmes trükkökkel is találkozunk, például amikor a hős kiugrik az ablakon, és mivel a lova még nem érkezett az ablak alá, a kamera néhány másodpercet korrigál, hogy az időzítés tökéletes legyen, a hős pontosan a ló hátára essen.

De elég-e ennyi?

Takashi Miike: Sukiyaki Western Django (5)

Sergióék rajongói találhatnak némi élveznivalót a Sukiyaki Western Djangóban, lévén, hogy a film viszonylag hűen követi a műfaj kliséit, csak természetesen kificamítva, és ez néha poénos. A történet nincs agyoncsűrve-csavarva, nagyon is egyenes, mindössze agyon van terhelve dramaturgiailag fölösleges és értelmetlen elemekkel. A Miike-rajongók többsége számára valószínűleg csalódás lesz. Nem annyira elszállt, mint a rendező ismertebb filmjei, ahol pedig mégis, ott nem igazán érdekes. A film első egy órájában Miike elpuffogtatja az összes munícióját, amit erre a műre tartogatott, a maradék egy óra nem hoz semmi újat, hacsak az unalmat nem számítjuk annak.

Takashi Miike: Sukiyaki Western Django (6)

Van tehát egy őrült japán rendező, aki lerója tiszteletét a spagetti-western előtt, azon belül is Clint Eastwood előtt (a főszereplőt láthatóan az amerikai sztár westernkaraktere alapján mintázták, plusz a kocsma neve is Eastwood’s), meg Corbucci előtt, majd pedig Shakespeare, de még Kuroszava előtt is. Viszont nem kerülhetjük meg a kérdést: és akkor mi van?

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.

Kapcsolódó film

Sukiyaki Western Django

Sukiyaki Western Django

Japán akciófilm, western, 2007. Rendező: Takashi Miike. Szereplők: Hideaki Ito, Masanobu Ando, Koichi Sato, Kaori Momoi, Yusuke Iseya, Renji Ishibashi, Yoshino Kimura, Takaaki Ishibashi, Teruyuki Kagawa, Toshiyuki Nishida, Quentin Tarantino.

Előzetes a Filmtetten

  • A Filmtett szerint
    6/10
  • A látogatók szerint
    6 · 7 értékelés
  • Szerinted?

Címkék

, , , , , , , , , , , , , cikk, filmkritika, magyarul, film