Kele Fodor Ákos

/ / /

· írta

Az amnézia terápiás hatásai

Stephan Komandarev: Svetat e golyam i spasenie debne otvsyakade / A világ nagy és a megváltás a sarkon ólálkodik

Kritika

A világ nagy és a megváltás a sarkon ólálkodik című film egy harmadik generációs emigráns, a szocialista üldöztetés folytán külföldre szakadt bolgár fiú, Alex negatív emlékezéstörténete. A nagyszülőktől és a szülőhazától évtizedekre elszigetelt, atomisztikus család autóbalesetet szenved – Alex elveszíti az emlékezetét, minekutána nagyapja hozzásegíti, hogy visszanyerje a családi eredetmítoszt.

Stephan Komandarev: Svetat e golyam i spasenie debne otvsyakade / A világ nagy és a megváltás a sarkon ólálkodik

Az alapszituáció komor ugyan, de a film a kitörő életerő újrafelfedezésének mérsékelten érzelmes, kelet-európai megfogalmazása. Családregény-adaptációként két alapvető sémára és azok ellenpontozására épül: az idillikus gyermeki aranykor felhőtlenségére és a gyökérvesztettségre, amely az identitást és ezáltal magát a személyiséget is felszámolja. Ezen alapállás révén például A Napfény íze és a Szomorú vasárnap című filmekkel rokon, ugyanakkor felülmúlja azokat, mivel nem erőlteti a két stáció közötti értékkülönbség egysíkú drámaiságát. Sokkal cizelláltabb, állít amit állít, de nem komolykodik; humora révén kinyilvánítja a történelem átka által a személyiségben végbement folyamatok visszafordíthatóságát (miként a ciklikus szerkezetű aranykormítoszokban is van élet a vaskor után). A történelmi hányattatások itt nem tragikus, letörölhetetlen stigmák, amelyeket csak elfogadni lehet, hanem a napjaink európaiságának központi problémájára adott életigenlő válaszok, jelesül: a személyes identitás megalkotható a szülőföld kultúrájához való odafordulás révén – akár a kozmopolita mivolt megőrzésével –, és anélkül, hogy ez merő önhazugság és üres konstrukció volna. Ez persze naiv és egyoldalú válasz, de erénye abban áll, hogy e valóban égető kérdésben elfordul az unásig ismert és a kelet-európai kultúrákba beivódott tragédiaérzettől. Mindeközben pedig nem tagadja meg a tragikusságot, hanem diszkrét meghatottsággal, visszafogott megrendültséggel haladja meg azt.

Stephan Komandarev: Svetat e golyam i spasenie debne otvsyakade / A világ nagy és a megváltás a sarkon ólálkodik (2)

Noha a családtörténetben a történelem majdhogynem puszta kulissza (Alex jelen idejű története e nélkül is megérthető), azért számottevő az európai kultúra horizontja, mert főhősünk amnéziája az egyébként törvényszerű kulturális felejtés szimbóluma. A politikai üldözöttek felejtéstörténetének és identitástorzulásának harmadik generációs megtestesülése. Erős állítás ez: olyan hatékonyan működik az emlékkopás, mint egy neurofiziológiai „formatálás”. Ezt meglepő módon az elbeszélői szerkezet szintjén nagyon szépen mutatja fel ez az egyszerű film.

A narratíva a poszttraumás, retrográd amnéziával összhangban, mint a negatív időirányú, inverz módon teleologikus álomnarratíva halad előre. Bármily különös is: ez egy hollywoodi séma. Ahogy a nézővel jelen idejű történet halad előre, úgy az emlékezés lépésről lépésre bomlik ki az egyre távolibb múltból. Az amnézia tehát terápiás anamnézis is egyben.

Stephan Komandarev: Svetat e golyam i spasenie debne otvsyakade / A világ nagy és a megváltás a sarkon ólálkodik (3)

Három, egymástól jól elhatárolt narrációból épül fel a filmszövet. Az idő haladási irányának megfelelően, a jelenbéli eseményekkel párhuzamosan a család őstörténete és a nagypapa históriája egyszerre göngyölődik fel. Félreérthetetlen technikai, filmnyelvi és vizuális elhatároltság van a két idő között: a mozgóképek más szűrőkkel, más fényminőségekben lettek exponálva, sőt olykor a felvétel a másodpercenkénti képkocka-arányban is különbözik. A különválasztást a színvilág és a „rusztikus kontra urbánus” parallelizmus tetézi. Mindez azért fontos, mert bár a szerkezet összetett, csavaros, bárki számára érthető. Ez kardinális mozzanat, mert a filmnyelv jó értelemben vett primitívsége önmagában nem, csak a látványtartalomtól és a szüzsétől válhat szájbarágóssá. Ide kapcsolódik a harmadik narratíva, az emlékezés és az emléknyomok a fenti két történet irányával ellenkezőleg mozgó felvonulása, amely bizony – pillanatokra ugyan, de gálánsan – felkínálja az előemésztett tartalmakat. Lényege szerint a film struktúrájába a töredezettségével illeszkedik: családi fotókat, flashback-eket, valamint reverse-eket látunk. Ezek között találunk többszörösen újrahasznált és szimbólumként a kopásig sulykolt képsorokat. Alálőttek tehát a befogadói képességeknek. Ezek azonban szerencsés módon nem uralják az élményt.

Stephan Komandarev: Svetat e golyam i spasenie debne otvsyakade / A világ nagy és a megváltás a sarkon ólálkodik (4)

A különböző elbeszélői síkok között gyakran és gyorsan vált a film, ezért nem hull darabjaira – töredezettségében válik egységessé. E nehéz és kockázatos vállalkozás tehát sikerrel zárul.

Az elbeszélői mód a fenti butaságoktól eltekintve nagyon agyafúrt. Az egyszerűség és világos elkülönítettség illúzióját kelti, ugyanakkor trükkökkel él. Alex végső emlék-revelációja életének fordított időirányú, töredezett filmjét tárja elénk: egész a születéséig, aminek ugye maga Alex nem lehet birtokában. A privát emlékkép a filmi elbeszélés mindentudó narratívájának részévé válik. A halálélmény toposz és egy filmes önreflexív mozzanat van tehát elrejtve egy egyébként nosztalgikus, megindítóan édes családdrámában.

Stephan Komandarev: Svetat e golyam i spasenie debne otvsyakade / A világ nagy és a megváltás a sarkon ólálkodik (5)

A világ nagy és a megváltás a sarkon ólálkodik gyakorlatilag egy bevett hollywoodi minta alapján elkészült, könnyed filmdráma, amely a nézőközönség széles spektruma számára fogyasztható. Jelen esetben ez erény: a filmnyelv összetett, mégis érthető, és tele van finom, érzékeny részletekkel, amelyek megkülönböztetik a giccstől. A giccsel ellentétben ugyanis ez az alkotás inkább felkínál, mintsem mondani akar, jóllehet külső megjelenésében klasszikus mese. Részletező természete áttételeken keresztül ajánl gondolati alternatívákat a fentebb említett, a kulturális felejtéssel összefüggő kérdésekre. Hagyatkozik a befogadóra, a katarktikusnak kínálkozó pillanatokban visszafogott, háttérbe szorítja magát, mégsem mentes az egészséges patetikumtól, rezignációtól. Bár e gondolati elfogultságot a néző adja hozzá – ha hozzáadja. De e nélkül is működőképes és szép.

Stephan Komandarev: Svetat e golyam i spasenie debne otvsyakade / A világ nagy és a megváltás a sarkon ólálkodik (6)

Minden realista-kisrealista mozzanata ellenére amellett foglal állást, hogy a mindenevő kozmopolitizmus által erodált nemzetkarakterisztikát, amely – minden elfogultság nélkül, pusztán, ha úgy tetszik, lélektanilag – az identitás, vagyis a szubjektum alapja, vissza lehet nyerni. És, hogy bár az egyént kikezdő történelmi világ nagy, a címbéli „és” valójában „de”.

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.

Kapcsolódó film

A világ nagy és a megváltás a sarkon túl ólálkodik (The World is Big and Salvation Lurks around the Corner)

A világ nagy és a megváltás a sarkon túl ólálkodik (The World is Big and Salvation Lurks around the Corner)

Bolgár–magyar–német–szlovén filmdráma, 2008. Rendező: Stephan Komandarev. Szereplők: Ana Papadopulu, Carlo Ljubek, Gryllus Dorka, Heinz Josef Braun, Hristo Mutafchiev, Lyudmila Cheshmedzhieva, Miki Manojlovic, Nikolai Urumov, Stephan Valdobrev, Vasil Vasilev-Zueka.

  • A Filmtett szerint
    8/10
  • A látogatók szerint
    8 · 13 értékelés
  • Szerinted?

Címkék

, , , , , , , , , cikk, filmkritika, magyarul, film