Gyenge Zsolt

/ / /

· írta

Látod a különbséget? – pixel kontra celluloid

Beszélgetés a digitális mozijövőről

Interjú

Közép-Európa akkor egyetlen digitális moziját nyitották meg Budapesten 2002. márciusában. A UCI Central Europe által üzemeltetett Palace MOM Park multiplex mozi egyik termében működik a jövő mozitechnológiája. A cég vezetői a technika mellett bemutatták a Filmtettnek a mozizás jövőjével kapcsolatos elképzeléseiket is.

Déli egykor még zárva vannak a mozi előteréhez vezető hatalmas üvegajtók, kis oldalnyíláson vezet be V.J. Maury, a UCI Central Europe vezérigazgatója, és Lovász Andrea, a cég magyarországi részlegének vezetője. Bent már nyitáshoz készülődnek, az igazgató pedig – akit mindenki csak V.J.-nek szólít – bemutatja azt a gépházat, ahol a csodaszerkentyű működik.

Két, egymástól alig különböző vetítő áll egymás mellett. Az ajtótól távolabb eső a klasszikus filmvetítő, hozzá hatalmas orsók csatlakoznak. Errébb áll az a digitális projektor, amelyhez a laptoptól a DVD-ig minden digitális technológiát csatlakoztatni lehet, sőt, még a digitális fényképezőgéppel kattogtatott képeimet is megnézhetnénk vele a 18 m átmérőjű hatalmas vásznon. „See the difference” – olvasom a vetítőgépen a cég reklámszlogenjét, ám megtapasztalni ezt a különbséget nem tudom, ugyanis mostanában nem nagyon vetítenek vele. A rendszer lelke a sarokban található nagyobb számítógépnyi, tenyérnyi képernyővel és néhány vezérlőgombbal felszerelt szerver. Ebbe helyezik a CD lemezeket, amelyeken a jövő filmjei érkeznek.

Beszélgetés a digitális mozijövőről

A technológiai csodákat nézegetve kérdezem a vezérigazgatót, hogy nem túl drágák-e ezek a berendezések ahhoz, hogy széles körben elterjedjenek, és kisebb mozik is be tudják vásárolniőket.

[V. J Maury (V. J.):] A digitális projektor ötször annyiba kerül, mint egy klasszikus, úgy 250 000 dollárba. Azt, hogy a szerver mennyibe került a tavalyi év elején, nem árulom el, de sokba. A lényeg viszont a tendencia: másfél hónap múlva már fél áron vásároltam még egy ugyanilyet a pozsonyi mozinkba! Idén márciusban voltam Las Vegasban egy szakmai bemutatón, ahol még nem moziminőségben, de már egyszerű személyi számítógépről vetítettek.

A helyzet a következő: képzelje el, hogy a világon évente a filmforgalmazók egy milliárd dollárt költenek kópiagyártásra. A nagyméretű celluloid kópiák másolásának és szállításának költségeit ezzel a befektetéssel meg lehet spórolni. Nemsokára kidolgozzák azt a technológiát, amelynek segítségével műholdról tölthetjük le a filmeket – nekünk van a tetőn műholdas adóvevő berendezésünk –, és nulla szállítási költséggel vetíthetjükőket. Távlatilag mindenkinek megtakarítást jelent az új technológia, ezenkívül pedig teljesen eltűnik a kópia elhasználódásának, sérülésének a problémája.

[Időközben megérkezik Kiss Dorottya, a Palace MOM Park mozi menedzsere, aki további technikai részletekkel szolgál.]

Beszélgetés a digitális mozijövőről (2)

[Kiss Dorottya (K.D.):] A digitális hordozón forgalmazott filmek – eddig Magyarországon a Vidocq, a Csillagok háborúja második része és a Szörny Rt. – írható DVD-n érkeznek. A Star Wars például 6 CD-n érkezett, ebből 5 volt maga a film, egy pedig a kódoló CD. Ehhez tartozik még egy kis chipszerű műszer, amit a szerverbe kell tenni ahhoz, hogy a film lejátszható legyen. A legegyszerűbb nyilván a digitális kamerával rögzített, vagy a sok komputeranimációt tartalmazó filmeknek a digitális vetítése, de természetesen minden filmet át lehet írni.

Miért döntött úgy, hogy megvásárolja a digitális vetítőt akkor, amikor ebből még alig van néhány Európában?

[V.J.:] Valójában Közép-Európában csak a mi prágai és budapesti digitális projektoraink működnek. Azért döntöttünk az előrelépés, vagyis a digitális vetítő beszerzése mellett, mert nagy rajongója vagyok az új technológiáknak. A digitális vetítést, mint elképzelést már több éve figyelemmel kísértem, különböző eszközöket láttam bemutatóshow-kon, és akkor győztek meg, amikor egy alkalommal a Star Wars felét filmről, a másik felét pedig digitálisan vetítették, hogy azonnal össze lehessen hasonlítani a kettőt. És a digitális jobban nézett ki! Amíg egymás mellett nem látod, el se tudod képzelni, hogy egy film mennyire remeg, hogy egy új kópián is mennyi karc, mennyi homály van. A digitális vetítésen semmi ilyen nincs.

És akkor úgy döntöttem, legyünk az elsők ebben. Éppen akkor nyitottuk meg a mozijainkat, ezt a budapestit is. Itt ez a kilencedik multiplex a városban, tehát valami olyasmit akartunk létrehozni, amit senki más.

Beszélgetés a digitális mozijövőről (3)

Azonban jelenleg nagyon kevés filmet forgalmaznak digitális hordozón…

[V.J.:] Ez igaz. Tavaly márciusban, mikor ezt a filmszínházat megnyitottuk, Hollywoodban azt ígérték, hogy ezentúl minden új filmet digitálisan is megjelentetnek – Disney nagy propagálója volt ennek. Azóta kiderült, hogy valójában egy kicsit több időbe kerül az, hogy a filmes társadalom megváltoztassa saját érzéseit a digitálissal kapcsolatban. Emellett Hollywood azon gondolkodik, hogyan tudná megszerezni azt az összeget, amit egyelőre kópiagyártásra fordítanak. Aztán vannak az üzemeltetők, mint mi, akik azt nézik, hogy ők hogyan tudnák megkapni azt a milliárdot. Ezenfelül pedig vannak azok a cégek, akik ezeknek a filmeknek a terjesztésével akarnak foglalkozni, ők meg azon ügyeskednek, hogy ők keressék meg ezt a pénzt. Szóval sokan szeretnék rátenni a kezüket erre a hatalmas összegre. Ezért a dolgok megtervezésekor nagyon óvatosan kell a döntéseket meghozni, hogy a filmek elérhetők legyenek, hogy a megfelelő formátumban terjesszék őket, és hogy maga a formátum megfelelően legyen kidolgozva. A technológiaváltás min-dig komoly harcokat hozott magával, gondolok itt a Beta–VHS formátumok közötti konkurrenciára, vagy a hanglemezek CD-re írásával kapcsolatos szabványvitákra. Aki végül ezért a technológiáért felelni fog, hatalmas pénzt fog kaszálni. Ezért nagyon sokan árgus szemekkel figyelik, hogy mi történik, ki lesz a győztes.

Jelenleg – tudomásom szerint – két folyamat zajlik a szórakoztatóiparban. Egyrészt egy szövetség jött létre azon konkurrensek között, akik a dolog technológiai oldalában érdekeltek: ők most kidolgozzák a saját szabványaikat. Másrészt a stúdiók is összeültek, és megállapították a saját elvárásaikat a technológiával szemben.

Ezek a folyamatok nem nagyon fognak érinteni minket, még ezt a két vetítőt sem. Nemsokára megjelennek ugyan olyan új projektorok, amelyek árnyalatnyi javításokat fognak tartalmazni a meglévőkhöz képest, de lényegében ugyanarra lesznek képesek: filmkópia minőségű vetítést tudnak biztosítani a közönségnek. És számunkra ez a legfontosabb.

Az átállást az is lassítja, hogy ez egy nagyon, nagyon, nagyon konzervatív business. Az emberek tudják, hogyan kell filmmel dolgozni, az intézmények, a támogatási rendszerek mind filmre vannak kidolgozva. Sokan éreznek nosztalgiát a szép, megbízható, százéves technológia és a film iránt.

Beszélgetés a digitális mozijövőről (4)

Hallott-e Ön arról, hogy létezik egy erőteljes európai lobbi a digitális mozi ellen? ők azzal érvelnek, hogy a kisebb artmozik nem tudják megengedni maguknak ezt a befektetést, és így a művészfilmek kiszorulnak a mozikból, mivel a nagy mozik ilyet nem vetítenek.

[V.J.:] Úgy gondolom, hogy ezek az emberek félreértelmezik azt, ami a multiplexekben zajlik a digitális mozira való áttérés folyamatában. Téves információik vannak, és ha csak filmet akarnak vetíteni… hát csak tegyék. Mindig lesznek emberek, akik panaszkodnak. Ma is vannak olyanok, akik régi hanglemezeket hallgatnak, vannak akik szeretik a kazettákat… és még mindig vannak emberek, akik lovagolnak. Nekik meg van engedve, hogy azt tegyenek, amit akarnak. Nem tehetek semmit azokért, akik nem szeretik az új technológiát.

Az emberek nem értik meg azt, hogy a digitális projektor nemcsak Hollywoodot segíti – nincs nekik annyira szükségük segítségre – hanem főleg a kis filmeseket. Két héttel ezelőtt volt itt egy eseményünk, ahol Rófusz Ferenc Ceasefire című rövidfilmjét vetítettük. Neki csak DVD-n volt meg a filmje – a projektorhoz kapcsoltunk egy DVD-lejátszót, és azonnal vetíthettük. És bár a DVD nem produkál filmminőséget, én, aki nem tudtam előre a technikai hátteret, csak beültem megnézni a rövidfilmet, és nem jöttem rá, hogy nem celluloidról vetítik. Tehát itt volt ez a filmes, aki el akarta juttatni a filmjét a közönséghez, és íme, minden anyagi megerőltetés nélkül megtehette.

New Yorkban elég sokat dolgoztam független filmesekkel, akiknek hihetetlen szabadságot jelentett, hogy mindent kihozhattak adott jelenetekből. Meggyőződésem, hogy a celluloid gátolja a kreativitást, ugyanis nem minden filmesnek van pénze arra, hogy megvágja a filmet, aztán kópiát készítsen róla, megnézze, újravágja, új másolatot készítsen róla stb. Viszont digitálisan mindenki annyiszor tudja újravágni a filmet a számítógépén, ahányszor akarja. Nagyon sok filmes arra kér pénzt, hogy kópiákat gyárthasson azért, hogy a közönségnek levetíthesse a filmjét. Digitálisan ez rém egyszerű: lemásolod DVD-re, és máris nagyvásznon van.

A digitális technika nagy lehetőség a kis filmeseknek, az üzemeltetők szempontjából pedig fontos fejlemény, hogy most már sok olyan digitális vetítő van, ami ugyan még nem biztosít filmminőséget, de sokkal olcsóbb, mint akár egy filmvetítő.

Beszélgetés a digitális mozijövőről (5)

A gazdaságossági és hatékonysági szempontok mellett még milyen újítást hozhat a digitális mozi?

[V.J.:] A harmadik része ennek a kérdéskörnek az alternatív tartalom. Mivel a digitális filmek megjelenése nem zajlott abban az ütemben, amelyben eleinte elképzeltük, kísérletezgettünk: élő koncerteket közvetítettünk. Tavaly ősszel Bon Jovi londoni koncertjét lehetett a moziban látni, külön koncertet tartott digitális projektoroknak, tehát a mi mozink közönségéhez beszélt, és remek előadást produkált. Máskor volt egy felvételünk egy dublini U2 koncertről, amit a nagyközönség nem láthatott, mert nem adták ki DVD-n. Mi bemutattuk egy speciális vetítés keretében, és fantasztikus volt: az emberek söröztek, táncoltak, énekeltek a moziban. Augusztusban pedig Robbie Williams koncertet fogunk élőben közvetíteni, és ezúttal visszacsatolás is lesz az eredeti helyszínre, ahol majd látni lehet, hogy mi történik a prágai vagy a budapesti vetítésen.

[K.D.:] További lehetőségek is vannak. A Traffic című film bemutatójakor a forgalmazó szeretett volna egy élő interjút a rendezővel, aki Amerikából, egy webkamera előtt ülve beszélt volna a filmről, és válaszolt volna a budapesti újságírók kérdéseire. Végül ez jogdíjügyek miatt nem valósulhatott meg, de technikailag lehetséges volt.

[V.J.:] Ezt filmkamerával nem lehet megcsinálni. A digitális technika egy teljesen új, rugalmas világot jelent.

[K.D.:] Nagyon büszke vagyok arra, hogy nem tudnak olyan technikával készült filmet hozni nekünk, amit ne tudnánk levetíteni. Előfordul, hogy felhív egy forgalmazó, azt mondja, hogy lenne egy filmjük, de sajnos kis független filmes készítette, nincs pénze kópiára, csak DVD-n van meg. Én meg azt mondhatom: semmi gond!

Jelenleg hány digitális vetítést tartanak átlagban?

[V.J.:] Filmek területén még korlátozott a digitális vetítő használata, inkább minden egyébre használjuk. őszinte leszek Önnel, egyelőre nagy probléma a magyarra fordítás, csak eredeti angol nyelven tudunk vele vetíteni, és hát erre nagyon szűk a közönség. A szinkronizálás és a feliratozás nehéz feladat, azon dolgozunk, hogy ezt megoldjuk. A digitális feliratozás hamarosan sokkal könnyedébben fog menni, mint a hagyományos és ahogy átlépjük ezt a nyelvi korlátot, rendben leszünk.

Beszélgetés a digitális mozijövőről (6)

Rendelkezésükre áll-e technológia arra, hogy celluloidon érkező filmeket átírjanak digitális hordozóra? Ezáltal ugyanis több mindent lehetne így vetíteni.

[V.J.:] Nem, de nagyon gondolkodom ezen, mert vannak brazíliai barátaim, akik pont ezen dolgoznak. Véleményem szerint kormányzati szinten is kellene kezdeményezni a filmarchívumok anyagainak digitalizálását. Mi ezt nagyon szeretnénk, mert akkor mi is vetíthetnénk ezeket. Ugyanis ha filmen van valami, akármilyen helységben tárolod, degradálódik, mert műanyag.

[K.D.:] Ha például be akarnánk mutatni a Csillagok háborújának eredeti első részét, a régit, a kópia katasztrofális állapota miatt lehetetlen. De ha valami digitálisan van meg, felteszem a polcra, leveszem tíz év múlva, és ugyanabban a minőségben vetíthetem. A Palace Studio kis termünket arra terveztük, hogy régi kultuszfilmeket vetítsünk. Hetente megtörténik, hogy nem tudjuk a filmarchívumtól elhozni azt a filmet, amit szeretnénk, mert vetíthetetlen állapotban van.

Beszélgetés a digitális mozijövőről (7)

Mit válaszolna azoknak a kétkedőknek, akik azt állítják, hogy a digitális képnek nincs olyan színgazdagsága és képminősége, mint a filmnek?

[V.J.:] Ez csak egy vélemény. Léteznek emberek, akik azt állítják, hogy minőségi különbség van a hanglemezek és a CD-k között, de a nagy többség szerint nincs. A filmnek és a digitális képnek is vannak előnyei és hátrányai: egyszer pixeleket látsz a vásznon, máskor karcolásokat. Minden technológiának vannak határai.

A mozi jövője azonban, ne felejtsük el, nem csak a film. Meg lehet inni otthon is egy sört, de mennyivel jobb egy bárban; meg lehet nézni a tévében is egy filmet vagy koncertet, de mennyivel különlegesebb élmény társaságban. Ez egy teljes szórakoztatóipar, a jövő mozija a közösségi élmények új helye lesz, ahol a filmek mellett koncerteket vagy éppen élő sportközvetítéseket élnek meg az emberek.

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.

Címkék

, , , , , , , , cikk