Békés Bálint

/ / /

· írta

Magyar Álomgyár?

N. Forgács Gábor: Álom.net

Kritika

Megfelelő előképek híján sem tartalom, sem stílus tekintetében nincs könnyű helyzetben az a rendező, aki magyar tinifilmet rendez. N. Forgács Gábor első nagyjátékfilmje a műfaj hazai jövőjének egyik lehetséges útja: az amerikai modell szolgai másolása.

A fenti mondat rövid összefoglalása a rendező elképzelésének, amelyet nemrég egy interjújában ő maga fejt ki: „Olyan filmet kell tehát itthon is csinálni, mint az amerikai produkciók, hasonló hang- és képi hatásokkal, dramaturgiával stb." Ezt a programot könnyű rögtön elítélni, de előtte érdemes végiggondolni, mennyire nem egyértelmű a magyar tinifilm helyzete: az elmúlt években mindössze két ilyen műfajú film készült, az Apám beájulna és a Tibor vagyok, de hódítani akarok!; az előbbi nagyon gyengére sikeredett, és leginkább azt mutatta, milyennek látja a 40 és 50 közti korosztály a kamaszokat, az utóbbi sikere többek közt annak köszönhető, hogy az amerikanizáló hajlam csak a témaválasztást érintette – ébredező szexualitás –, a környezetrajzot és az ábrázolást nem.

Álom.net

Figyelembe véve tehát, hogy Magyarországon korántsem magától értetődő, hogy a rendező miféle tartalommal tölti fel és milyen előadásmódban tálalja a tinifilm műfaját, merész és becsülendő N. Forgács Gábor vállalkozása: stílusa és világképe útkeresés, javaslat arra, hogyan nézehetne ki ez a műfaj nálunk.

A történet a siófoki dúsgazdagok miliőjében játszódik: Reginát, az iskola pom-pom-csapatának kapitányát és a kosárcsapat sztárjának barátnőjét egy titokzatos e-mail miatt kirúgják a Sport Gimnáziumból, így szülei úgy döntenek, a konzervatív Virág Gimnáziumban folytatja tanulmányait. Regina nem tud beilleszkedni, összekülönbözik Líviával, a helyi hangadóval, és csak azzal a feltétellel nem rúgják ki őket, ha az egyre érdektelenebb kosármeccsek fellendítéséért megszervezik a pom-pom-csapatot (az igazgatótól megtudjuk, hogy Reginát lényegében ezért vették fel); a beilleszkedéssel párhuzamosan egy másik szálon – az előbbivel csak néha-néha érintkezve – zajlik az új szomszédjával és egyben iskolatársával, Márkkal való egymásra találása, és az előző fiúval, Dáviddal való szakítása. A film címe, az Álom.net, egy önmagát titkoló chatpartnert takar, aki a Reginának küldött nagy mennyiségű üzenetévél, ha nem is árulja el, de sejteti a lány közeli jövőjét, azaz a film végkifejletét.

Álom.net (2)

N. Forgács saját maga által néhány mondatban vázolt rendezői hitvallása: „Számomra a mozi legfontosabb célja, hogy szórakoztasson. Azért ülök be egy filmre, hogy élvezzem a hanghatást, a látványvilágot. A realitás, a mindennapok problémáinak bemutatása szerintem a dokumentumfilmek és a televízió feladata.” Az Álom.net pedig „csupán egy érzelmes kis limonádé”, amelynek „lényege a sport, a tánc, illetve a mozgásra való ösztönzés. Emellett nagyon sok jó zene hangzik el a filmben, melyekre táncolni lehet”. De miért csak úgy tud szórakoztatni egy film, ha a benne ábrázolt világ az első kockától az utolsóig egy vágyálom, nemlétező díszletek közé helyezve? Valóban szükség van egy másfél órás játékfilmre, ami sportra, táncra, illetve mozgásra ösztönöz?

Álom.net (3)

Az idézett beszélgetésben a rendező megemlíti, hogy ma leginkább a középiskolás fiatalok járnak moziba, tehát őket érdemes megszólítani. Szerintem ha ezt a filmet megnézi egy középiskolás, jó esetben azt gondolhatja, hogy a rendező semmit nem tud a korosztályáról: alig elképzelhető, hogy bármelyik kamasz magára és a problémáira ismerne itt, esetleg azonosulni tudna a szereplőkkel, az Álom.netben ugyanis annak, amit valódi életnek nevezünk, még a látszata sem merül fel. Csak néhány példa: a diákok sportkocsival járnak iskolába, a Virág Gimnázium tanulói egyenruhát viselnek, Regina egész délután rózsaszín laptopja előtt ül és chatel. Az elbeszélés egésze rendkívül idegen magyar kontextusban, minden egyes részlet a hollywoodi filmekből van átemelve, még a helyszín is: a tényleges Siófok helyett egy arctalan amerikai kisvárost látunk. Csakhogy az Álom.net és az Álomgyár filmjei közt van egy óriási különbség: azok profi forgatókönyvből készülnek, míg itt az alakok vázlatosak, a jellemek elnagyoltak, a fő konfliktus elindítója (Regina kirúgatása) nem eléggé megokolt, sőt, találunk a cselekmény szempontjából teljesen funkciótlan jeleneteket is.

Álom.net (4)

A kamaszokat amatőr színészek alakítják; a főszereplőt játszó Labancz Lilla, és a rivális Líviát megformáló Czifra Kinga többé-kevésbé hitelesen hozzák karaktereiket – érezhetően színésztársaik fölé emelkednek, akik közül ketten, Csernóczki Ádám (Márk), de főleg Jankóczy Attila (Dávid) gyakran a saját szerepük paródiáivá válnak. Kisebb szerepekben feltűnnek profi színészek is, például a Reviczky Gábor, mint üres közmondásokban beszélő iskolaigazgató, az ő – ezúttal visszafogott – játéka igazi színfolt.

Álom.net (5)

Az Álom.net remélhetőleg nem a jövő magyar tinifilmjének irányadója. N. Forgács ott téved el, amikor azt a célt tűzi ki, hogy egy másik világot importáljon itteni körülmények közé, ahelyett, hogy az itteni körülményekben gondolkodna. Mert filmje attól még nyugodtan maradhatna „csupán egy érzelmes kis limonádé”.

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.

Kapcsolódó film

Álom.net

Álom.net

Magyar vígjáték, romantikus, 2009. Rendező: N. Forgács Gábor. Szereplők: Labancz Lilla, Czifra Kinga, Csernóczki Ádám, Incze Ildikó, Oberfrank Pál, Reviczky Gábor, Rékasi Károly, Bánfalvy Ágnes.

Előzetes a Filmtetten

  • A Filmtett szerint
    1/10
  • A látogatók szerint
    5 · 28 értékelés
  • Szerinted?

Címkék

, , , , , , , , , , , , , cikk, filmkritika, magyarul, film