Bukaresti multiplexszemle

Négyszáz moziból ma negyvenben vetítenek

A török ingatlanberuházók által felépített Bucuresti Mall a Calea Vitanon található, ami elég közel van a város központjához. A többszintes ingatlan legutolsó emeletén kapott helyet a Hollywood Multiplex, amely tíz teremben fogadja a közönséget.

Bukarest azért is kedvez az ilyen nagyszabású beruházásnak, mert a hatalmas potenciális piacnak köszönhetően szinte biztos, hogy megtérülnek a költségek. Itt egy ellentmondásra is fel kell hívni az olvasó figyelmét. Közismert tény, hogy Romániában csökken a mozilátogatók száma. Ez szervesen összefügg azzal is, hogy az elmúlt tíz évben rengeteg mozit számoltak fel. Ennek következtében juthattunk oda, hogy az európai államok közül az összlakosság arányához mérten Romániában van a legkevesebb filmszínház és a legkevesebb mozilátogató. 2005-ben például 100 ezer lakosra mindössze 0,4 mozi jutott, ebből az adatból pedig könnyű kiszámolni, hogy csupán 250 ezer lakosra jut egy mozi. A román művelődési minisztérium adataiból pontosan kiderül a hanyatlás mérete: rendszerváltás előtt több mint 400 mozi működött, ebből ma csak 182 maradt meg, de ezek közül is csak 40-ben lehet vetíteni. (Az adatok az Adevărul című napilapból és a Business Standard című hetilapból származnak.)

A hagyományos filmszínházakra jellemző enyészettel ellentétben virágzás tapasztalható a multiplex mozikban. Legalábbis ez derül ki a bukaresti plázákban helyet kapott, és mozikat működtető társaságok adataiból. 2006-ban például a Hollywood Multiplex elérte történetének legnagyobb bevételét, majdnem 5 millió dollárt. A társaság ekkora bevétel mellett 660 ezer eurós nyereséget könyvelhetett el. Igaz, ebbe beleszámolták a bukaresti Cinema Pro, illetve a nagyváradi Lotus plázában működő multiplex mozi bevételét is.

Multiplex kísérlet és multiplex bevétel

Itt érdemes megjegyezni, hogy a legelső romániai multiplex mozi működtetői érdekes vállalkozásba fogtak. Cinema Pro névre keresztelve felújítottak és „multiplex-körülményeket" teremtettek egy Bukarest szívében − az Egyetem tér közelében − található régi moziban. Szinte semmi különbség nincs a multiplex mozik és a szóban forgó felújított filmszínház között. Az előcsarnokban ugyanolyan a bárkiszolgálás, a terem pedig, kényelmes foteljeivel és korszerű hangosítási berendezésével tökéletesen hozza a multiplex fílinget.

Bukarestben egyébként összesen három olyan multiplex mozi van, amely plázában működik. A virágzás nemcsak a már említett Hollywood Multiplexre jellemző, hanem a másik két „testvérmozira" is. A Movieplex 2006-ban a 3,7 millió eurós bevétel mellett 400 ezer euró nyereséget ért el. A 4,7 millió euró beruházás nyomán 2005-ben megnyílt Movieplexet a Balkán legnagyobb mozijaként tartják számon. Tavaly 20 százalékkal nőtt a látogatottsága, s elképzelhető, hogy ennél nagyobb nézőgyarapodás olvasható majd ki az egész évre összesített adatokból. Az viszont biztos, hogy 2007 elejétől november 6-áig a Movieplex csak jegyeladásból bruttó 3 millió eurót kaszált. Ezt a jövedelmet kiegészíti a bár bevételeiből származó 1,25 millió euró, a reklámok pedig újabb 1 millió euró forráshoz jutatták a társaságot.

Bukarest „legfiatalabb" és méreteit tekintve legszerényebb multiplexmozijában, a Cityplexben mindössze négy teremből áll a korszerű filmszínház. A 2006 novemberében megnyitott helyiség is plázában, a City Mall-ban kapott helyet. Látogatottságukról és pénzügyi eredményeikről konkrét adatokat a mozi vezetősége nem közölt, de a Cityplex működetői is a jegyeladásból számítanak a bevételek oroszlánrészére.

A bőség zavaró

A műsorkínálat szempontjából egyidőben gazdagok és szegényesek a multiplex mozik. Ha azt vesszük figyelembe, hogy a piacon legrégebbinek számító Hollywood Multiplexben is egyszerre 20 filmet vetítenek, akkor az a benyomásunk támadhat, hogy a bőség zavarával küszködünk. De ha alaposabban megvizsgáljuk, hogy milyenek is ezek a filmek, akkor máris rájövünk: nem túl széles a kínálat. Például a január 11–17. közötti héten a 19 vetített film között mindössze négy olyan koprodukciót találunk, amelyben az Egyesült Államok mellett más európai országok, vagy Kanada és Nagy-Britannia is közreműködtek. Mindössze egyetlen vegytisztán nem amerikai filmet találunk a műsorban a 14, kizárólag amerikai gyártású alkotás mellett. Ez százalékokban azt jelenti, hogy a filmek 73 százaléka a hollywoodi megaiparból származik. Előfordulhat, hogy egy-egy héten némi módosulás észlelhető valamely irányba, de a változások esetében is inkább az jellemző, hogy még ennél is több amerikai filmet kínálnak a plázamozikban.

Ez utóbbiak egyébként messzemenően megfelelnek a 21. századi kényelmi szempontoknak: a mellékhelyiségek könnyen elérhetők, tiszták, nyáron pedig nem fulladunk meg a melegtől. Viszont jó tudni, hogy a kinti kánikula ellenére nem árt, ha kiskabáttal vagy mellénykével indulunk moziba, ugyanis a légkondicionáló berendezés néha túlságosan lehűti a termek hőmérsékletét.

Bukarestben azonban nem kell teljesen kétségbeesnie annak, aki nemcsak a hollywoodi ömlesztett akció- és kalandfilmekre vágyódik, ugyanis a városban több régi mozi működik, amely a multiplexek egyszínű kínálatát igazi filmcsemegékkel színesíti. Látogatottságuk nyilvánvalóan messze elmarad a multiplexmozikétól, igaz ez részben annak is tulajdonítható, hogy itt a kényelmi körülmények nagyon kezdetlegesek.

Kiváló példa erre a már említett Cinema Pro és a tőle öt percre, szintén Bukarest szívében álló Scala mozi. Amikor először betévedtem az előbbi helyre, meg voltam győződve: ha bekötött szemmel hoztak volna ide, akkor megesküdtem volna, hogy a főváros valamelyik multiplexmozijában ülök. Ezzel szemben a Scalába életemben először egy Nikita Mihalkov-filmért mentem be. A film remek volt, de nehezen sikerült elvonatkoztatni a kényelmetlen székektől, valamint a termet belengő áporodott szagtól. A fülemnek is nehéz volt megszoknia a Dolby Surround, illetve a régi hangosítás közötti különbséget.