A Movie Magic szoftvercsalád

Movie Magic Screenwriting, Budgeting, Scheduling

Az Entertainment Partners cég fejleszti a Movie Magic szoftvercsaládot, amely a filmgyártás bizonyos szakaszainak szoftverigényét fedi le.

A díszes família ha ilyentájt, karácsonyra összegyűlne, szép számmal lennének a töltöttkáposztás ünnepi asztalnál. A családfő lenne mondjuk a Budgeting, mint a pénzügyi biztonságot megteremtő gondos apuka, az ésszerű beosztást Scheduling anyuka felügyelné. Screenwriting nagylány rászólna a rakoncátlankodó Academic verziókra, miközben a párás ablakon egy filmötlet rajzolódik ki, a nagylány szemében máris a majdani megvalósulás reményét megcsillantva. A távolabbi rokonok is képviseltetik magukat, az Accounting család Scenechronizékkal diskurálnak, Smarték Vistáékkal borozgatnak.

A Movie Magic Budgeting programot leginkább producerek, gyártásvezetők használják. Mint ahogy a neve is mutatja, ez egy költségvetési szoftver, amely egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a költségvetés elkészítését. A beépített sémák kommunikálnak egymással, tovább viszik a beírt adatokat, összeadják a számokat, összesítik a fejezeteket és különféle jelentéseket generálnak, kívánságtól függően. A Movie Magic Screenwriting egy olyan szövegszerkesztő program, amely a forgatókönyvek specifikus formavilágát hozza, mindazokkal a követelményekkel és lehetőségekkel, amelyek elvártak ebben a szegmensben. A fő konkurensei a Final Draft, a Celtx, a Fade In, a WriterDuet, a Sophocles, a Dramatica, a DubScript, a Script Studio etc. A Movie Magic Scheduling a gyártási terv elkészítésére használt program. Az első asszisztens használja elsődlegesen: az ő feladata a gyártási terv elkészítése a forgatókönyv alapján. Producerek is használják, leginkább az előkészítés korai fázisában, hogy meg tudják saccolni egy tervezett film forgatási napjainak a számát, ezáltal a hozzávetőleges költségét. A gyártási terv elkészítése a forgatókönyv „lebontásával” kezdődik. Lebontunk, hogy később összerakhassunk. Miután letöltöttük, telepítettük a programot (Mac vagy Windows platformra), megvásároltuk a szoftverlicencet és feloldottuk a megadott kóddal a programot, kezdhetjük a munkát.


Pár éve nehéz volt még az indulás, de most már elérhetőek oktatási anyagok, amelyre a programon belülről is át tudunk navigálni, sőt, a YouTube is szolgál megfelelő mennyiségű videó leckével (angolul, persze). Mindenképp hasznos ezeket végignézni, mert akkor nem nekünk kell kitalálnunk, hogy mi a program logikája, hogyan épülnek egymásra a szerkezeti egységek – van természetesen a programon belül is használati útmutató, amelyet igénybe lehet venni. Az első lépések mindemellett tartogathatnak meglepetéseket: az én esetemben például az történt, hogy a program megnyitása után nem tudtam továbblépni. Olyan ez, mintha egy szobába belépve nem lenne sem asztal, sem szék, hogy az ember helyet foglaljon. Eltelt egy idő, amíg megértettem, hogy a „berendezést” nekem kell behordanom, azaz egy „Template” mintát kell betölteni, amiben majd dolgozni tudok. Az már csak a dolog pikantériája, hogy ezt a „Template” formát nem ugyanoda telepíti a gép, ahová magát a programot! Végül a Youtube oktatóvideókban találtam meg ennek a rejtélynek a nyitját, tehát tényleg hasznos a böngészés. Szánjunk rá megfelelő időt, hogy tisztában legyünk az alapokkal, mert könnyeben fogunk boldogulni a későbbiekben, és meg is nyugszunk valamelyest, hogy nem olyan irtózatosan bonyolult, ahogy elsőre tűnt.

A program lényege, hogy modulokból építkezik. Az infókat magunknak kell bevinni, a program összerakja ezeket és ezekkel tudunk laborálni. Az alapvető modul az maga a jelenet. Egy átlagos forgatókönyv kb. 120 jelenetből áll, és szép, aprólékos munkával a megadott felületen mi beírjuk mindazt az infót, ami a rendelkezésünkre áll az egyes jelenetekkel kapcsolatban. Minden jelenet külön lapot kap (Breakdown sheet), ennek lesz egy száma, így gyakorlatilag úgy is elképzelhetjük a folyamatot, ahogy régen papíron megcsináltuk a jelenet lebontását, feltüntetve a jelenettel kapcsolatos összes infót, úgymint jelenetszám, külső/belső, díszlet, napszak, oldalak száma, szinopszis, forgatási helyszín, időigények, színészek, statisztéria, kellékek, berendezés, járművek, állatok, zene, speciális effektusok, haj, smink, jelmez, kamera, kaszkadőrök, biztonsági intézkedések, forgalomterelés stb. Minél aprólékosabb munkát végzünk, annál könnyebb dolgunk lesz később, hiszen a program nagy előnye éppen az, hogy egy gombnyomásra összeállít nekünk listákat, pl. egy helyszínlistát, színésznap-listát vagy kelléklistát stb.


A nagy, időigényes rabszolgamunkának tulajdonképpen az egyes jelenetek adatainak bevitelével vége is van. Utána a forgatási időszak periódusainak az összeállítása történik. Egy naptármodulon (Calendars) belül megadjuk a pihenőnapokat, szabadnapokat, utazási napokat stb. és a megmaradó napokra a program akár magától is beosztja a jeleneteket a megadott paraméterek alapján, pl. forgatási helyszínek vagy forgatandó oldalak alapján. Ha akarjuk, akkor a jeleneteket egyenként is beoszthatjuk, vagy csoportosan, napokat, heteket is mozgathatunk.

Fontos segítség az elemek mellérendelése funkció is (Element linking), ahol megadhatjuk, hogy egyes elemekhez mindig csatolódjanak más elemek, pl. XY színész valamely kelléke. Egy másik hasznos funkció a lehetséges konfliktusok piros zászlócskás jelzése. A „piros zászlócskás” oldalon (Red Flag entry) megadjuk pl. XY színész bizonyos napokon való elfoglaltságait, akkor a beosztásban ezek mindig felbukkannak majd.

Két alapvető módon tekinthetjük meg (és nyomtathatjuk ki) a forgatási beosztásunkat. Az egyik a klasszikusnak számító oszlopos formátum (Board), ahol egymás alatt következnek a forgatási napok és a napokon belül a jelenetek. A másik lehetőség a naptári modulban (Calendar) megjelenő gyártási terv, ahol egymás mellett láthatjuk a napokat és napokon belül a jeleneteket. Az egyes jelenetek sávokban (Strips) jelennek meg. Ezeknek a sávoknak a kialakítását is a magunk ízlésére alakíthatjuk (Design), majd ugyanígy a különböző kimutatásokat (Reports) is befolyásolhatjuk és megtervezhetjük az eleve létező betöltött formátumokon túl is.


Alapjában véve nagyon jó programról van tehát szó, amely megkönnyíti a munkánkat. Hadd szóljak néhány szót azért a hiányosságairól is. Fölöttébb bosszantó, hogy bár a forgatókönyvet beimportálhatjuk a programba, a gyártási beosztás alapján aztán a program mit sem tud kezdeni vele. Logikusnak tetszene, hogy egy gombnyomásra „side”-okat, azaz napi forgatókönyv-oldalakat nyomtathassunk. Hiába fogadja el a program nemcsak a saját Movie Magic Screenwriterben írt forgatókönyvet, hanem a Final Draft programban készült verziókat is (amely program jóval nagyobb felhasználói körrel bír, mint a MM Screenwriter), nem igazán tudja hasznosítani az abban foglaltakat. Nagy mínusz pont a részemről.

A másik sarkalatos hiányossága a programnak, hogy nem tud diszpozíciót (Call sheet) generálni. Ismét minden adat portán belül van, de ezt a funkciót sem tették bele a fejlesztők, jó pár éve már. Rejtély, hogy miért nem. Olyan ez, mint az új magyar csuklósbusz, az áttervezett M168d, amellyel nem lehet 17 foknál nagyobb ívben kanyarodni. De tényleg: van egy városi tömegközlekedésre tervezett járművünk, amivel nem lehet befordulni? Egyenesben nagyon jó, de néha szerpentines az élet; pláne a filmgyártáson belül, ahol azt szoktuk mondani, hogy akkor biztos valami, ha már megtörtént, amúgy minden mindig változhat. Itt kapja tehát a Movie Magic Scheduling 6 a másik nagy virgácsot. Talán egyszer majd hozzáadják a fejlesztők ezeket a funkciókat is és akkor tényleg egy nagyon sokoldalúan felhasználható programmá válik.


A Movie Magic termékeket online lehet beszerezni. Le lehet tölteni a gyártó vagy a viszonteladók oldaláról, majd meg kell vásárolni hozzá a licencet. Fontos megjegyezni, hogy két licencet kap az ember a vásárláskor, azaz két személy is tudja használni a programot, avagy két különböző gépre lehet telepíteni – egy licencet (nyilván félárért) nem lehet vásárolni. De ha kipengetjük a 365 dollárnyi pénzmagot, akkor megküldik mailen a két licencet. A licenckulcs megadásával működőképes lesz a program, és neki lehet fogni a munkának.

Ezek a programok ipari standardnak számítanak, a nyugati filmgyártás ezt használja elsődlegesen. Vannak alternatívák – a Gorilla, Showbiz, Hot Budget, StudioBinder etc. mind elérhetőek –, de a Movie Magic hegemóniája egyre biztosabb Magyarországon is, azon oknál fogva is, hogy a Nemzeti Filmalaphoz büdzsét csak Movie Magic formátumban fogadnak el. Ez pedig elég egyértelművé teszi a dolgot.

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.



Kapcsolódó