Confusão

Damian Nenow, Raúl de la Fuente: Another Day of Life / Még egy nap élet

A Ryszard Kapuściński regénye alapján készült Még egy nap élet formailag megkerülhetetlen, történetileg hiánypótló alkotás 1975 Angolájáról.

Confusão – ezzel a szóval kezdődik a Még egy nap élet. A confusão egy portugál kifejezés a zűrzavarra, és tökéletesen leírja Angola állapotát 1975-ben. Az afrikai ország ekkor még portugál gyarmatnak számított, de most, a hidegháború kellős közepén megkezdődött az önállósodásért vívott polgárháború. Viszont nem csak emiatt számított háborús övezetnek Angola: a két nagyhatalom, a Szovjetunió és Amerika is e kis ország területén csapott össze, dél-afrikai és kubai közvetítéssel. A confusão tehát káoszt jelent. És bár rengetegszer elhangzik a film során a portugál kifejezés, a Ryszard Kapuściński regénye alapján készült Még egy nap élet mégsem jellemezhető ekképpen. Pedig abszolút benne van a 10 évig készült alkotásban a lehetőség, hogy egy hatalmas katyvaszt tárjon a néző elé. A Még egy nap élet ugyanis első ránézésre animációs filmnek tűnik, ez azonban az élőszereplős képsorokkal, a játékfilm pedig a dokumentummal keveredik. Ez a fajta különleges sokszínűség viszont mégsem válik összefüggéstelen zagyvasággá: a film különböző rétegei tökéletes precizitással hangolódnak össze.

A rendezőpáros vágásért is felelős tagja, Raul De La Fuente kiváló ritmusérzékkel illeszti a dramatizált és animált képkockákhoz a játékfilmi réteghez passzoló élőszereplős felvételeket. Ilyen például, mikor az eredeti regény szerzője, Kapuściński rajzolt alakjában egy luandai utcabálba keveredik, a lakosokat pedig már nem animálva, hanem hús-vér valójukban látjuk táncolni. Ezután szintén remekül időzítve tűnik át mindez a dokumentumfilm szintjére, ahol a történetből megismert valós személyek mesélek el visszaemlékezéseiket. Így a film (Kapuściński melletti) egyik főszereplője, Farrusco tábornok valódi arcát is megismerhetjük. Az ő története az egyik legmegrázóbb: portugál katonaként átállt Angola oldalára, mert ezt érezte helyesnek. Maroknyi emberével tartotta az utolsó frontot, a harcot pedig épphogy csak túlélte – felkészült a halálra és arra, hogy sohasem ismeri meg a fiát. Ekkor ismerjük meg az igazi Farruscót, aki több év távlatából is még mindig mérhetetlen szomorúsággal közli, hogy ha túl is élte a harcokat, a gyerekét így sem láthatta soha.

Ezek a pillanatok teszik olyan igazivá a Még egy nap életet, valamint a dokuhoz kapcsolódva megjelenő fekete-fehér képek: archív álló- és mozgóképek egyaránt. A film másik kulcsfiguráját, az alig 20 éves kőkemény katonát, Carlottát csak ezekből a bevágásokból láthatjuk hús-vér emberként, mivel a lány tragikusan fiatalon elhunyt. Az ő szavai vezették azonban Kapuściński és a Raúl de la Fuente-Damian Nenow-páros kezét a történet elmesélése közben. Ő az oka annak, hogy a Még egy nap élet képes arcot adni az angolai borzalmaknak, ezzel még közelebb hozva az emberekhez az afrikai ország véres történelmét. Sokan eleve keveset tudnak arról, hogyan próbált elszakadni Angola Portugáliától a hidegháború alatt, hiszen az európai/amerikai hírek mellett a harmadik világ történelme, de még a jelene is gyakran a háttérbe kényszerül.

Kapuściński ezért választotta még háborús tudósító létére is a regény-formátumot: úgy gondolta, ily módon képes lesz megütni a fejlettebb országok ingerküszöbét. E regény filmes adaptációja pedig úgy tudja ugyanazt véghezvinni, amit a lengyel író, hogy a már említett módon, mesterien keveri a filmnyelveket. De nemcsak a különböző rétegek egymásra pakolásával mutat újat a Még egy nap élet, hanem az igen magas minőségű kivitelezés által is. A gyönyörű, 2D-s rajzolt képek (amik a Disney-uralom 3D-s CGI animációja mellett nagyon hiányzik a mozivászonról) Afrika kies tájait idézik. Élethűen, realisztikusan, föld színekkel. Ezek pedig egy-kettőre átváltoznak lidérces álomképekké, amelyek élénk színekkel elevenítik meg a polgárháború borzalmait, az idő múlását, a Rick, azaz Kapuściński lelkében tomboló csatát. A Még egy nap élet ugyanis Angola történelmén kívül azt is bemutatja, milyen folyamatok kellettek ahhoz, hogy a lengyel haditudósítóból többkötetes író váljon.

Ez a többrétegűség és keveredés a zene szintjén is megjelenik: a túlvilági hangok ritmusos afrikai dallamokba csapnak át, hogy aztán a film pátoszos üzenetét nyomatékosítsa némi gyönyörű hegedűszóval. Igen, a Még egy nap élet enyhe pátosszal közvetíti a mondanivalóját, hiszen kétséges, hogy mennyire szimpatikus  az országot felszabadító szocializmus egy, a Szovjetunió markában létező lengyel értelmiséginek. Ám ettől meglehetősen könnyen eltekinthetünk, hiszen a kiváló szerkesztéssel, a világ nagy része számára elfeledett, mégis riasztóan közeli történettel (az angolai polgárháború 2002-ben ért véget) a Még egy nap élet igazán egyedi filmélményt nyújt.

image_print


Kapcsolódó

A szerző véleménye nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.