· írta László Lilla
Kockázatos vállalkozás egy évtized filmterméséről pár hónap távlatából végérvényes kijelentéseket tenni. Másrészt viszont igaz, hogy már ennyi idő is elegendő ahhoz, hogy a jellegzetes vonásokat kiemeljük, és megpróbáljunk általánosítani.
· írta Papp Attila Zsolt
Karol Irzykowski neve nem csenghet túlzottan ismerősen a filmesztétika kérdéseivel valamelyest tisztában lévő magyar olvasóknak sem; pedig a nevezett lengyel írónak, kritikusnak és filmesztétának jelentős szerepe volt – hazájában legalábbis – a mozgókép elméleti megalapozásában, egyáltalán: a filmnek mint potenciális művészi értéket hordozó médiumnak az akadémiai szintű elfogadtatásában.
· írta Jakab-Benke Nándor
A magyar nyelven forgatókönyvet írók – írni akarók – nincsenek elkényeztetve anyanyelvű szakirodalommal. Egyesek kaján vigyorral ezt fel is róják a magyar (közönség)film eredendő problémájának; mások legyintve azt mondják: eddig is készültek könyvek, filmek magyarul, Syd Field, Robert McKee, William Goldman és Christopher Vogler jótanácsai nélkül is, ezután is készülnek majd.
· írta Gregus Zoltán
A Győri Zsolt által szerkesztett kötet túlsúlyban egy Egerben tartott konferencia anyagát tartalmazza, ami kiegészül néhány, a brit filmtörténet bizonyos aspektusait érintő tanulmány fordításával. Valahogy így kell olvasni ezt a könyvet. Konferenciakötet jellegéből adódóan túl sokat merít a lehetséges olvasási-értelmezési stratégiák terén, eltérő nézőpontokat érvényesítve egymástól igencsak távol eső területeken; inkább a brit filmek magyar recepcióját tartalmazza, mintsem a brit filmtörténet fontosabb irányainak bemutatását.
· írta Keresztes Gergő
A látszat birodalma a széles, rajongó közönség és a hivatásos értelmezők számára egyaránt vonzó lehet: Mátyás Győző őszinte, cinefil érdeklődéssel közelít David Fincher munkáihoz, miközben a filozófia, valamint a posztstrukturalista (posztmodern) elméletek elvont dimenzióin keresztül értékeli azokat. Elvileg kitűnő párosítás egy többnyire midcult, zsánerfilmeket készítő alkotó tárgyalásához, de vannak korlátai is.
· írta Strausz László
A Forradalmárok azokat az olvasókat célozza meg, akik most ismerkednek a 2000 utáni román játékfilmmel. Mivel a szerző egy szerteágazó jelenséget kíván leírni, számos történeti és formai-stilisztikai kérdést megválaszolatlanul hagy, ám ezeket az elemzéseket nem bevezető munkáktól várja a szakmai közönség. Gorácz Anikó kötete hasznos ismeretterjesztő-elemző írás.
· írta Dragon Zoltán
Ritkán emlegetjük, de egy könyv sikere nem kizárólag a tartalmától függ. Pláne napjainkban, amikor nagyon is fontos a csomagolás, és nem mindegy, hogy a potenciális olvasó (vagy inkább fogyasztó) egyáltalán észreveszi-e a polcon várakozó nyomtatványt. Az Apertúra Könyvek sorozatának indító darabja, a Hitchcock. Kritikai olvasatok már első látásra addiktív, csakúgy, mint a témájaként megjelenő filmrendező munkái – ami igencsak jó előjel.
// ajánló // kiadvány, filmtörténet
· írta Jakab-Benke Nándor
A tavaly nyáron első ízben ismertetett filmművészeti folyóirat, a Prizma második számával jelentkezett: lapozgatása legalább annyira kellemes élmény, mint anno az első számé, ráadásul témaválasztása is húsba vágóbb, aktuálisabb, fontosabb a magyar közönség számára.
· írta Kele Fodor Ákos
A magyar tudományos szakirodalomban alulreprezentált témát felkaroló, Grindhouse című tanulmánykötet, ahogyan az alcím is aposztrofálja, „a filmtörténet tiltott korszakát” célozza be, hiszen a hatvanas-hetvenes évek (túlnyomórészt amerikai) szennyfilmjeiben a brutalitás és a szexualitás a hollywoodi normákhoz mérten felülreprezentált volt. A B-filmes és exploitation tabuhagyományról van szó, amelynek méltán szentelnek egyre több figyelmet napjainkban.
· írta Boné Ferenc
A Fegyverek könyvének idézett szöveghelye magyarul mára már ugyancsak klasszikussá nemesült: „S a magasba emelé Szent Attila a Kézigránátot és mondá: Ó Uram, add áldásodat a te Kézigránátodra, mellyel ellenségeidet miszlikké tépheted, nagy kegyelmedben. És elégedett vala az Úr, és ők lakmározának bárányt, és lajhárt, és málét, sós ringlit babbal, és orángutánt, és zsenge gyökereket, és gyönge szekereket, és...” (– A lényegre, testvérem!)
Whoopi Goldberg (szül. Caryn Johnson). A kevés EGOT-tulajdonosok egyike, Whoopi új nevének történetét kétszer...
VIII. évfolyam, 2. szám, 2007. február
Ha az Oscar porszívózni is tudna – Charlize Theron álma. Erdélyi magyar filmszínészek: Csíky András, Széles Anna, Dimény Áron, Pálffy Tibor, Kézdi Imola. Taxidermia, Fűrész III., Eragon. Akira díszdobozban.
Új szereposztással visszatér eredeti írországi forgatási helyszínére egy félbe maradt hollywoodi film,...
2 órája
Most a mozikban
Repülőgép-szerencsétlenség következtében egy olajfúrótorony személyzete az alaszkai vadonban találja magát. ...
Most a mozikban
Két menő CIA-ügynök csatározásba kezd egymással, miután megtudják, hogy ugyanannak a nőnek udvarolnak.
Most a mozikban
Egy fiatal CIA-s kapja a feladatot, hogy vigyázzon egy szökevényre. A rejtekhelyen azonban rajtaütnek, s az ügynök...
Most a mozikban
Kitör az első világháború, a katonaságnak minden lóra szüksége van. Így szakítják el egymástól a háborúhoz...
Most a mozikban
Nyugtalanság uralkodik a Galaktikus Köztársaságban. A távoli csillagrendszerekbe irányuló kereskedelmi utak megadóztatásának...
Most a mozikban
Úgy tűnik, Hollywood az életrajzi filmek szezonját éli. Még jóformán el sem csitultak A király beszéde többszörös...
Most a mozikban
Autóbaleset következtében Paige kómába esik, s miután magához tér, részleges memóriavesztést állapítanak meg...
Most a mozikban
A némafilmek alkonyán járunk, a történet középpontjában pedig egy kihunyófélben lévő filmcsillag és egy feltörekvő...
Most a mozikban
A Kelet-Európában rejtőzködő Johnny Blaze-t segítségül hívják, hogy megfékezze az Ördögöt, aki emberi alakot...
Most a mozikban
Filmtett – Erdélyi Filmes Portál
© 2008–2011 Filmtett Egyesület · Programozta a Weblap.ro · Dizájnolta Jánosi Andrea
