/ /

Anyaság cikkek

Darren Aronofsky: mother! / anyám!

2017. szeptember 13. · írta

Az anyám! újabb bizonyíték arra, hogy Aronofskynak nem kellene erőltetnie az önálló forgatókönyvírást, mert bár rendezőnek kiváló, minél nagyobb alkotói szabadságot élvez (legyen szó pénzügyi vagy kreatív szabadságról), annál hajlamosabb felperzselődni saját ambícióiban. 

// kritika  // thriller, amerikai

Szegény Natasa – Julio Medem: Ma Ma/Mama

2016. május 3. · írta

Van-e élet a halál előtt? Erre a kérdésre keresi a választ és talál ki életstratégiákat egy tragikus sorsú, erős jellemű szépasszony, egy szintén sorscsapásokkal sújtott, vallásos futball-impresszárió és egy érzelmes nőgyógyász, aki a legváratlanabb pillanatokban fakad dalra. Csak bírják a könnycsatornáink.

// kritika  // filmdráma

Anna Muylaert: Que horas ela volta? / The Second Mother / A második anya

2015. július 7. · írta

A zömében forgatókönyvíróként tevékenykedő brazil Anna Muylaert negyedik nagyjátékfilmje, A második anya egy társadalmi érzékenységgel megfűszerezett anyamelodrámát kínál. A rendezőnő azonban a hányatatott nősorsokat könnyfakasztó pátosz helyett szerethető, helyenként kifejezetten mulatságos hangnemben tálalja.

// kritika  // filmdráma

James L. Brooks: Becéző szavak / Terms of Endearment

2012. július 27. · írta

1984-ben keserédes vígjáték tarolt az Oscar-gálán. A tévés veterán James L. Brooks – aki ekkor már egy sereg Emmy-díjjal büszkélkedhetett tévésorozataiért – először próbált szerencsét a mozivásznakon, és nem is fogott mellé: a Becéző szavak meghozta neki az akadémia legjobb filmrendezőnek járó szobrocskáját, mellé 4 másik Oscart és 6 jelölést, továbbá 4 Golden Globe-díjat, 2 -jelölést, és a díjözön egyre csak folytatódott.

// kritika  // oscar-maraton

Alix Delaporte: Angèle et Tony / Angèle és Tony

2011. szeptember 14. · írta

Az amerikai filmekből vagy sorozatokból ismerősen csengő „hogyan szerezzünk férjet minél hamarabb?” kérdésre ad igen erőteljes és eredeti választ a hírügynökségi újságíróként és dokumentumfilm-rendezőként befutott Alix Delaporte első nagyjátékfilmje. Nyers romantikus dráma ellenszenves hősnővel, rideg tónusokban ábrázolt belső világgal, ami végül felszabadítóan megszépül. Mondhatni: nagyon is európai módon megformált válasz az amerikai kérdésre.

// kritika  // romantikus, filmdráma

Courtney Hunt: Frozen River

2009. április 7. · írta

Emlékeztek Erin Bronckovichra, aki szívére és éles eszére hallgatva egyedülálló, munkanélküli anyából befutott ügyvédnővé küzdi fel magát? Hát Irina Palmra, a bizarr módon egy szexklubban munkát vállaló nagymamára, aki halálos beteg unokája kezelésére gyűjt pénzt? Nos, valahol ebben a sorban van a helye Ray Eddynek, a Frozen River főhősnőjének is.

// kritika  // függetlenfilm

Clint Eastwood: Changeling / Elcserélt életek

2009. február 13. · írta

Clint Eastwood az Elcserélt életek (Changeling) című alkotásában is hagyományosan hollywoodi klisékkel és műfajokkal dolgozik, olymódon azonban, hogy folyamatosan feszegeti azok határait, sosem feledve, hogy mindig a történet és a benne rejlő, belőle kibontakozó drámaiság a lényeg – mindennek alapja pedig a hajszálpontos történetépítkezés és a remekül kidolgozott karakterek.

// kritika  // filmdráma

Duncan Tucker: Transamerica

2006. június 15. · írta

A biológia által létrehozott nemi kategóriák olyan keretei az életünknek, amelyek sokszor rengeteg problémát okozhatnak, bár azt hiszem nem a fehér-heteroszexuális-férfi beszélő pozíciójából a legfontosabb ezt artikulálni, mivel a társadalom számára ez a legelfogadottabb: az uralkodó nézőpont és beszédmód. A test az utóbbi évtizedekben az emberek figyelmének középpontjába került, hiszen azáltal, hogy minden átalakíthatóvá vált, eltűnni látszanak a határok férfi és nő, illetve az azonos neműek között is.

// kritika  // függetlenfilm