/ /

Batman cikkek

Zack Snyder: Batman vs. Superman: The Dawn of Justice / Batman Superman ellen: Az igazság hajnala

2016. március 27. · írta

Közhelynek számít képregényes körökben, hogy a DC karakterei rendszeresen apa-komplexusokkal küzdenek: Batman és Superman is korán megárvult, aztán egész szuperkarrierje során apjának nyomdokain akar haladni. A legújabb DC-filmen azonban nem csak a sztori szintjén érződik az elődök görcsös utánzása: a Marvel aranytojásokat tojó tyúkjai, a Bosszúállók sikerét látva a konkurens stúdió is úgy döntött, ideje hadba állítani az Igazság Ligájának tagjait, és szembeszállni a Marvel egyeduralmával, de elvonatkoztani, egyedi tartalommal feltölteni saját szupercsapatukat nem sikerült.

// kritika  // képregényfilm, amerikai

A képregényfilmek története. 2. rész

2013. december 27. · írta

Az első részben röviden áttekintettük, hogy miként jutott el a képregényfilm műfaja a kezdeti „primitív”, naiv időszakából a rizikósabb alkotásokig, odáig, hogy már itt-ott felbukkant komolyabban vehető próbálkozás az adaptálásra, most pedig folytatjuk a filmtörténeti áttekintést, amely a képregényfilm mint tagadhatatlanul önálló, erős műfaj létrejöttéhez vezető utat mutatja be.

// tanulmány  // képregényfilm, műfajtörténet

A képregényfilmek története. 1. rész

2013. december 25. · írta

A modern kori művészettörténet tyúk vagy tojás kérdése lehetne, hogy a film vagy a képregény képi és művészeti fejlődése befolyásolta jobban a másikat, hiszen két, csaknem teljesen egyidős műfajról van szó, még a fejlődési ívükben is felfedezhető némi hasonlóság, mostanra pedig szinte összeforrt, „összeért” a két médium: saját sikereiket nagyban köszönhetik a másikéinak.

// tanulmány  // műfajtörténet, képregényfilm

Christopher Nolan:  	The Dark Knight Rises / A sötét lovag: Felemelkedés

2012. július 31. · írta

Végtére is nincs abban semmi meglepő, hogy A sötét lovag: Felemelkedés megosztja a publikumot, hiszen a többség számára a trilógia középső darabja korábban már túl magasra helyezte a mércét, s ahhoz viszonyítva az utolsó felvonás fenemód ortodoxnak tűnik. Nolan ugyanis váratlan mértéktartásról tesz tanúbizonyságot: az előző opusz nyomasztó konzekvenciáit egy alapvetően fejlődéselvű, nem egyszer nagyon is álomgyári fogásokkal operáló történetben oldja fel.

// kritika  // akciófilm

Christopher Nolan-portré 2.

2009. augusztus 26. · írta

Formabontó második filmje, a Mementó után – amely tartolt az amerikai független- és kommerszfilm-fesztiválok mezőnyében – Nolant számos álomgyári fejvadász próbálta becserkészni. A rendező végül is hagyta magát, ám látszólagos tömegkiszolgálása midcultosodássá módosult, aminek csúcspontja egy a mainstream képregényekből és nagyvásznas adaptációkból jól ismert szuperhős deheroizálása lett.

// tanulmány  // portré, amerikai

Says who? Fellini? – 2008 legjobb filmes aranyköpései

2009. január 2. · írta

Minden év végén megpróbálok felállítani egy kis „kedvenceim voltak az idén” toplistát, csak úgy fejben, csak úgy magamnak – bár évről évre kevesebb olyan film akad, amit egyáltalán rákerülhetne a listára. Az idén a kiéhezett szemek helyett a fülek mindenképpen jóllakhattak: botrányos beköpésekből akadt bőven! Íme a top-csokréta, és igen, Joker megint itt van!

// lista  // humor

A leghalálibb pillanatok – 2008

2008. december 31. · írta

Spriccel vagy nem is fröccsen, elborzaszt vagy megnevettet – 2008-ban is leforgott néhány igencsak emlékezetes, trükkös vagy szókimondó gyilkosságjelenet. Íme a tízes toplistánk, de a sor folytatható a hozzászólásokkal!

// lista  // horror

Christopher Nolan: The Dark Knight / A sötét lovag

2008. augusztus 8. · írta

Ügyes reklámkampány, tragikus színészhalál, és a képregényimádat újból divatozó hagyománya – e tényezők morbid kombinációjának köszönhetően Christopher Nolan rendezése átírta a franchise történelmét. És persze a Batmanét. A filmfolyam új időszámítása véres utazást kínál a magányos hőslélek, a pszichotikus bűnözői elme és a fenyegetett Gotham City realizmussal nyakonöntött tájaira.

// kritika  // képregényfilm

A szuperhősfilmek jungi szimbolikája

2007. április 15. · írta

A kortárs hollywoodi filmkultúra egyik markáns vonulata a szuperhősfilmek sora, melyet az infantilizált posztmodern tömegmozi értéktelen termékeként szokás lesajnálni, megvonva tőle a minimális bizalmat is, amivel pedig inspiratív jelenségekre lehetnénk figyelmesek. A szuperhősfilmekben megfogalmazott szuperhősképzet azonban korántsem egydimenziós: a jungi mélylélektan segítségével élesebb fényben láthatjuk az egyes szuperhősök portréját.

// tanulmány  // műfajtörténet