/ /

Biopic cikkek

Békétlen lelkek – Festőportrék a nagyvásznon

2017. november 16. · írta

„A nagy művészek békétlen lelkek” – írta Louis Vincent francia szociológus és antropológus Vincent van Gogh életével kapcsolatban. Alkoholizmus, mentális betegségek, kábítószer, önpusztítás, nemegyszer mások tönkretétele, ugyanakkor a teremtő képzelet és alkotás dichotómiája jellemzik életüket. Megannyi színes, kiszínezett vagy éppen a képzelet szülte, de mindenképp a nagyvászonra kívánkozó történet.

// tanulmány  // film és képzőművészet, életrajzi

Steven Soderbergh: Che – Part One / Che – Az argentin

2009. június 18. · írta

„Én most kicsit elmegyek, maguk csak folytassák az ellenállást, míg visszajövök” – mondja a nagyképű, de gyáva helyőrségi parancsnok a beosztottjainak, Castro és Che seregeinek előrenyomulása láttán. Valami hasonlót mondhatott Soderbergh is a stábjának forgatás közben. És úgy tűnik, ezt ő sem gondolta komolyan: valahol a vágószobában kapcsolódhatott be újra a munkálatokba.

// kritika  // életrajzi, háborús

Amerikai elnökök az álomgyárban

2009. március 2. · írta

Bizonyára a nagyvárosi legendák körébe tartozik, mégis bájosan vicces az anekdota, miszerint állítólag vannak olyan amerikai fiatalok, akik a tavalyi elnökválasztásokat követően meglepődve vették tudomásul, hogy Barack Hussein Obama az Amerikai Egyesült Államok első színesbőrű elnöke: ők ugyanis azt gondolták, hogy Morgan Freeman volt az, hiszen látták a tévében.

// tanulmány  // életrajzi, amerikai

George Tilman Jr.: Notorious

2009. február 27. · írta

A Notorious szó hallatán különböző szubkultúrák nyáltermelése is beindul. A filmbarátok észlelési horizontján Hitchcock ’46-os thrillere, illetve egy esetleges remake-je jelenik meg. A jól informált plázacicák Ralph Lauren aranysárga szegélyű fekete dobozba csomagolt parfümjét idézik fel, a hip-hop rajongóknak pedig egyértelműen a hájas Biggie Smalls ábrázata villan be.

// kritika  // életrajzi

Gus Van Sant: Milk

2009. február 25. · írta

Úgy látszik, a filmek stílusa menthetetlenül hasonul a főhős tevékenységéhez: a közéleti személyiségeket, politikusokat középpontba állító biopic-ek stílusjátékok helyett a tárgyilagossághoz és dokumentarista hangvételhez vonzódnak. Gus Van Sant kísérletező kedvű alkotások után (Gerry, Elefánt, Az utolsó napok) egy életrajzi filmmel próbál beférkőzni az akadémia kegyeibe.

// kritika  // életrajzi