/ /

Cahiers du cinema cikkek

Filmes folyóiratok Franciaországban

2003. január 15. · írta

Két, ötven éves filmes szaklappal Franciaország alighanem a világon az első helyet foglalja el filmről szóló szövegek hagyományában. A teljesítmény még inkább tiszteletreméltó ha hozzátesszük, hogy nem populáris műfajokat népszerűsítő magazinok, hanem művész- és szerzői filmeket elemző, elméleti kérdéseket feszegető kulturális lapok érték meg ezt a magas kort. A Cahiers du cinéma és a Positif – mert hiszen róluk van szó – ma is a francia és a nemzetközi filmes diskurzus meghatározó, megkerülhetetlen szentélyei.

// tanulmány  // filmkritikaírás, filmelmélet

A videójáték labirintusában – Cahiers du Cinéma No 565, 2002. február

2002. március 15. · írta

Erwan Higuinen és Charles Tesson arra vállalkozik a Cahiers legújabb számában, hogy feltérképezze A film és játék új szövetségét (10. old.). Beszélhetünk játékfilmről, filmjátékról, de ezúttal nem erről van szó, hanem a film „lármás kistestvéréről” (a megfogalmazást Christoph Gans szolgáltatja), a videójátékról, és ennek filmes vonatkozásairól.

// recenzió  // kiadvány

Új év – régi ismerősök – Cahiers du Cinéma No 564, 2002. január

2002. február 15. · írta

Az óévvel együtt mintha elmúlt volna az amerikai katasztrófa aktualitása is, és ami ezzel együtt járt: a megosztottság Kelet és Nyugat között. Revenons á nos moutons, mintha ez lehetne a januári szám mottója. S valóban csupa ismerős téma: hogy érzi magát a francia filmgyártás, Antonioni filmet forgat. Marléne Dietrich Sternberg kamerája előtt stb.

// recenzió  // kiadvány

Cahiers du Cinéma No 562, 2001. november

2001. december 15. · írta

Tudja Isten miért, de a francia moziélet szunnyadni látszik mostanság, és semmilyen fontosabb témát nem tud szolgáltatni a Cahiers du Cinéma számára. Amerika viszont múlhatatlanul aktualitás tud maradni, s egy bemutatásra kerülő amerikai film képes törzsanyaggá kinőni. David Lynch Mulholland Drive című filmjéről van szó. Ha csak a címlapfotóról ítélnék, már annak is meg kellene győzzön arról, hogy „erős” filmről van szó (ugyanis két csókolózó nőt ábrázol), de meggyőzhet a rendező neve is, akit a hazai közönség főleg a Twin Peaks miatt ismer.

// recenzió  // kiadvány

Az ikertornyok romjai előtt – Cahiers du Cinéma No 561, 2001. október

2001. november 15. · írta

Nem tudok ellenállni a leírás kísértésének: a Cahiers du Cinéma címlapja egyetlen festői kép, szép, kellemes színekkel, akár egy Caspar David Friedrich-festmény. Az esztétikai élménynek csak néhány nagyon szükséges felirat áll ellen: a lógó, a szám tematikus címe (Mozi a történelem fogságában), illetve ennek a lebontása: Sobibor 1943. október 14., Hiroshima 1945. augusztus 6., Paris 1961. október 17., New York 2001. szeptember 11.

// recenzió  // kiadvány

Távol (Loin) – Cahiers du Cinéma No 560, 2001. szeptember

2001. október 15. · írta

Bár a Cahiers du Cinéma, mint minden lap, megpróbálja tematikáját az aktuális témák szerint szervezni, mégis tartózkodik az igazi felfedezésektől. Jelen számuknak például szinte a felét nyári fesztiválok beszámolói, illetve a műsoron levő filmek kritikái teszik ki, csupa fél- és egyoldalas cikk. Ez lenne az aktualitás. A fiatal filmes nemzedék távol esik a szerkesztők érdeklődésétől, a szám(ok) törzsanyagát képező cikkek azonban a legtöbbször a közönség számára régtől ismert nevekről szólnak.

// recenzió  // kiadvány

A rémület jegyében – Cahiers du Cinéma, 2001/július–augusztus

2001. augusztus 15. · írta

Végre itt új Cahiers du Cinéma. Ugyanis az ötvenéves születésnap és a Cannes-i Filmfesztivál annyira megzavarta a lapszámok megjelenését, hogy a májusi szám óta ez a legújabb, ez is lapzártánk előtt néhány perccel jelent meg. A rémület jegye persze nem a lapszám születését határozta meg (bár mit tudhat erről egy egyszerű olvasó), hanem azokat az alkotókat (alkotásokat), akikről a törzsanyag szól.

// recenzió  // kiadvány

A mozi évszázada – (Le Siècle du cinéma – a Cahiers du Cinéma téli különszáma)

2001. január 15. · írta

A Cahiers du Cinéma különszáma az új évezredet a huszadik század filmeseményeinek áttekintésével köszönti. A lap nevére rájátszó főcím (Le siècle du cinéma) a film világának sajátítja ki az egész huszadik századot, s a tartalomból megtudjuk azt is, hogy ezt komolyan gondolja: a szám rendezőelve a film és a történelem.

// recenzió  // kiadvány, filmtörténet