/ /

Catherine deneuve cikkek

Marcel Provost: Sage femme / Én és a mostohám

2017. július 26. · írta

Marcel Provost új filmje a francia film két nagyasszonya, Catherine Frot és Catherine Deneuve zseniális játékára alapoz. A rendező – aki korábban Séraphine és Violette című életrajzi drámáival már bebizonyította, hogy van érzéke a női lélek ábrázolásához – most az össze nem illő páros toposzában keresi a dinamikát, az érzékenységet és a rejtett energiákat. A páros tagjai ezúttal egy középkorú nő, és egy nála valamivel idősebb asszony, aki váratlanul bukkan fel múltjából, és – rövid időre – helyet követel magának a jelenében.

// kritika  // filmdráma, európai

Kurtizánok Buñuel módra – Viridiana, Céléstine, Belle és Tristana

2013. augusztus 2. · írta

A buñueli filmfolyam 1960-as évtizede a meg-megtorpanó, nem lineáris – azaz nem csúcsra avagy nem örvénybe vezető – pályát bejáró nők felől is leírható. Bár anakronisztikus és képzavaros is ilyet írni, de ezek a nők akár egy szárnyasoltár tábláinak a főszereplői is lehetnének, avagy egy szeriális (s épp ezért végnélküli) képfolyam labirintusában bolyongva is találkozhatnának egymással.

// tanulmány  // filmtörténet, portré

Christophe Honoré: Les bien-aimés / Szerelem nélkül soha

2012. július 3. · írta

Két generáció életeseményei, ugyanazokkal a dallamokkal aláfestve, ugyanazon tűsarkú cipők kopogásával ritmizálva, és azonos párkapcsolati mintákkal terhelve – ha egy mondatban akarnák összefoglalni Christophe Honoré 2011-es, Szerelem nélkül soha című filmjének cselekményét és meghatározó motívumait, kénytelenek lennénk ezzel az alpári egyszerűségű mondattal összefoglalni beszámolónkat. Ugyanis ebben a filmben semmi nem történik, ami elérné a hollywoodi tömbházaprító(értsd: blockbuster) megaprodukciók által mesterségesen (és esztétikai szempontból fölöslegesen) felturbózott ingerszintet.

// kritika  // romantikus, filmdráma

Catherine Deneuve és a TIFF-gála

2008. június 9. · írta

Az idei fesztivál – legalábbis szervezésben – felülmúlta a korábbi éveket: a filmek többnyire időben kezdődtek, a piros szőnyeg tisztább, a számítógépes jegykiadás gördülékenyebb volt. Limuzinok, különleges autók, államelnökök, neves meghívottak és a záróünnepség elkerülhetetlen közhelyei – a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál Románia legnagyobb nemzetközi filmes rendezvényévé nőtte ki magát.

// beszámoló  // fesztivál

Polanski színész-irányítási módszereiről

2004. április 15. · írta

Egy filmrendező és egy színész kapcsolata valószínűleg olyan, mint egy párkapcsolat. Ahhoz, hogy sikeresen működjön, a feleknek ki kell egészíteniük egymást, legalábbis egy rövid időre, a filmezés idejére. Ha például mind a kettő erős, karakán személyiség, aki általában a saját feje szerint megy, és nem nagyon nézi jó szemmel, ha megmondják neki, mit és hogyan csináljon, kétséges, hogy kapcsolatuk hosszú távú és gyümölcsöző lesz. Ha pedig a másik szélsőséget nézzük, mind a ketten a másik utasításaira várnak, akkor a film elkészítése meglehet, hogy egy kicsit túlontúl el fog húzódni.

// tanulmány  // színészet

A celluloid királynői

2003. május 15. · írta

Ha egy nő az első találkozás után nem árulja el vezetéknevét, lehet titokzatos vagy tartózkodó. Ha egy nő keresztnevén mutatkozik be, lehet közvetlen vagy bizalmatlan. A moziműsor vagy a filmlexikon böngészésekor a filmcím az első találkozás néző és mű között, így a későbbi kellemetlen meglepetések elkerülése végett nem árt tisztában lenni a filmművészet címtani etikettjével. Egy filmcím lehet titokzatos, tartózkodó vagy bizalmatlan, de a néző nem.

// tanulmány  // filmtörténet, erotika

Lars von Trier: Dancer in the dark / Táncos a sötétben

2001. január 15. · írta

Kevesen hitték volna egy évvel ezelőtt, hogy Cannes-ban Arany Pálmát lehet nyerni egy musicallel. Talán egyedül a különc Lars von Trier (aki visszautasítva a felajánlott luxusszállodákat, az említett fesztiválra saját lakókocsijával ment) mosolygott volna ravaszul a felvetésre. Ő ugyanis egy ilyen filmmel a tarsolyában érkezett tavaly májusban a francia tengerpartra.

// kritika  // európai, zene