/ /

Charlie chaplin cikkek

A burleszk öröksége az animációs filmben: 2. A komikus gépiesség az animációban

2012. december 21. · írta

Chuck Jones Feed the Kitty (1952) című rajzfilm-klasszikusának egyik gegjében Marc Anthony, a bulldog egy általa védelmezett kiscicáról azt akarja elhitetni gazdájával, hogy az egy felhúzható játékfigura – ez a pillanat több mint a kutya rögtönzött kényszermegoldása, mert olyan hagyományhoz kapcsolódik ez a poén, ami kétségkívül keresztülszövi az élőszereplős burleszket és a (rajz)animációt egyaránt. Sőt, a komédia elméletében is rendre visszatérő koncepciónak mondható. A gépiességről van szó; mégpedig az automatikus mozgás- és viselkedésformák által eluralt figurák nevettető lehetőségeiről.1

// tanulmány  // animáció

A United Artists története 2.

2010. július 30. · írta

A húszas évek stabilitásával járó első United Artists-virágkor nem tartott sokáig, hiszen a 30-as évekbe átlépve újabb felhők gyülekeztek a láthatáron. Egyfelől beütött a gazdasági világválság, mely a teljes filmipart visszavetette; ami azonban ennél is nagyobb érvágásnak bizonyult a vállalat számára, az a hangosfilm térhódítása volt.

// tanulmány  // stúdiótörténet

A United Artists története 1.

2010. július 28. · írta

A United Artists-ra úgy tekinthetünk, mint az alkotói szabadság intézményesült utópiájára. Majd egy évszázados történetét idealista elképzelések és gazdasági realitások egyaránt tarkították, előbbiek ugyan fatális vereséget szenvedtek a 80-as években, de a renegát stúdió még ezzel a grandiózus bukással is újabb bizonyítékát adta, hogy bármikor képes nagy horderejű változások katalizátorává válni a filmiparban.

// tanulmány  // stúdiótörténet

Az amerikai függetlenfilm története 1.

2009. augusztus 31. · írta

Napjaink filmművészete kétségtelenül jóval szegényesebb lenne az amerikai függetlenfilm, illetve azon merész alkotók nélkül, akik eredeti ötleteikkel és kreativitásukkal kitörölhetetlenül bevésték nevüket a filmtörténetbe. Egy részük megőrizte kívülállóságát, míg mások szuperprodukciók rendezőivé váltak, ám még így is sikerült üdítő, egyéni hangot vinniük a futószalagon gyártott konzervfilmekbe.

// tanulmány  // filmtörténet, függetlenfilm

Amerikai vígjátékok a második világháború idején, a második világháborúról

2006. február 15. · írta

Ha e két szót halljuk: vígjáték és világháború, legtöbbünknek ugyanaz a film jut eszébe: A diktátor. De Chaplin első végigbeszélt hangosfilmje igazán nem is tartozik ebbe a kategóriába. A diktátor nem háborús film. Ha valaki nem emlékezne pontosan, a film arról szól, hogy Hinkel diktátor és a zsidó fodrász összetévesztése folytán elmarad a nagy háború. Az, hogy Hitler nevéhez ne kapcsolódjon egy világégés, 1940-ben még hihető és remélhető forgatókönyv volt.

// tanulmány  // filmtörténet

Hollywood arcai – Európai rendezők Hollywoodról

2005. július 15. · írta

„Hollywood adja a világ filmtermésének nagyobbik hányadát, melynek túlnyomó többsége a serdülő és fiatal korosztály számára készül. A látszólag megújult Hollywood a szex-erőszak retorikája és az alkalmi különcködés mögött, elbeszélésmódjában és erkölcsi értékeit tekintve meglehetősen konvencionális.”1 A hollywoodi filmet máig az egyszerű, pergő cselekményvezetés, optimista hangvétel és happy end, valamint a kidolgozott, de ugyanakkor kiszámítható képi világ jellemzi.

// tanulmány  // filmtörténet

Maszk, masinéria és filmszínészet

2004. április 15. · írta

Hiába volt a fiatal filmművészetben is kulcsszerepe a színészetnek, a 20. századi színházi változások nagy része egyáltalán nem érintette vagy termékenyítette meg a színháztól egyre inkább eltávolodó mozgóképet, mely más utakon jut el a lélektani realizmus tagadásáig Kulesov és Bresson finommechanikájában, modelljeiben és anti-pszichologizmusában.

// tanulmány  // színészet, film és színház

A némafilm legjelentősebb műfaja: a burleszk

2001. május 15. · írta

A burleszket stílusánál fogva kitalációnak tarthatnánk, de nemcsak a benne tükröződő életérzést, hanem magukat a konkrét helyzeteket is a való élet, maga a valóság produkálta. Dokumentum és szimbolikus gondolkodásmód, transzcendenciát megjeleníteni akaró művészet egyszerre jelentkezett benne. Valószínűleg emiatt is tartjuk az első, sajátosan filmes műfajnak.

// tanulmány  // filmtörténet