/ /

Cirkusz cikkek

Halász Glória: Mi ez a cirkusz?; Hajdu, Tóth-Ridovics, Gálovits, Kővári: Kanzoli; Nagy Viktor Oszkár: Székely derbi; Vargyasi Levente: Tehenesek; Ambrus Emese: Európa kis utcája

2017. október 3. · írták: , ,

Egy fogathajtó verseny székely módra, tejtermelő gazdák mindennapi küzdelmei a fennmaradásért, egy külföldről hazatérő színésznő, és egy peches rendezőasszisztens, akinek Erdély egy eldugott csücskéből kell filmszereplőt beszereznie egy nagyjátékfilmhez – négy dokumentumfilm a mai erdélyi valóságról. Az ötödik kilóg a sorból, pedig akár itthon is játszódhatna: egy artistatársulat tagjainak mindenütt küzdelmes és egyben csodálatos az élete. A négy filmben az a közös, hogy megtekinthetőek lesznek a 17. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemlén.

// ajánló  // dokumentumfilm

Darnell-McGrath-Vernon: Madagascar 3: Europe's Most Wanted / Madagaszkár 3.

2012. június 14. · írta

Méghogy a folytatások csak újabb bőrt húznak le az alapanyagról! A Madagaszkár sápatag első részéből semmi nem maradt volna, ha tovább kopasztják – itt a folytatások azért kellettek, hogy kikupálják az eredeti ballépést. Kész szerencse, hogy Hollywood reménytelen esetekkel is foglalkozik, ugyanis a Madagaszkár 3 már maradéktalanul szórakoztató, humoros és tanulságos – és még a 3D-t is ízlésesen használja.

// kritika  // animáció, kalandfilm

Álex de la Iglesia: Balada triste de trompeta / Egy őrült szerelem balladája

2011. július 8. · írta

Cseppet sem meglepő, hogy Álex de la Iglesia kapta a velencei filmfesztivál rendezői díját, már csak azért sem, mert Quentin Tarantino volt a zsűri elnöke. Balada triste de trompeta (lefordítva: Szomorú ballada trombitára) című filmjére ugyanis, akárcsak anno az Oldboyra, kis túlzással rá lehetne ragasztani a „tarantinósabb Tarantinónál” címkét, ám ez egyáltalán nem jelent epigonizmust: összetéveszthetetlenül spanyol alkotásról van szó.  

// kritika  // vígjáték

Danis Tanovic: Cirkus Columbia / Cirkusz Kolumbia

2011. július 5. · írta

„Mint Romeo és Júlia, csakhogy mindenki túlélte” – meséli szülei történetét Tanovic filmjének fiatal hőse. Viszont vannak dolgok, amikbe jobb, ha belehal az ember, s nem marad rá egy emlék, melyet eltörölni lehetetlen: így van ez a szerelemmel, és a háborúval is. Hogy a kettő mennyire (lehet) egyidejű – a kérdést lehet feszegetni, de annyi biztos, hogy egy adott ponton egyik feltételezi a másikat.

// kritika  // filmdráma, európai

Cecil B. DeMille: The Greatest Show on Earth / A földkerekség legnagyobb show-ja, 1952

2011. január 21. · írta

Mindegyik Oscar-átadó nevezetes valamiért, de az 1953. március 19-én rendezett 25. gála több okból is az. Egyrészt azért, mert ez volt az első olyan show, amelyet az akkori új csoda, a televízió is közvetített. Addig csak a hollywoodi kiváltságosok szűk köre izgulhatta át az eredményhirdetés feszültségét, ám az most minden televíziós háztartásban elérhetővé vált. Másrészt azért, mert az erős mezőny ellenére az akkori „sztárcsináló giccsrendező”, Cecil B. DeMille utolsó előtti, meglehetősen gyengécske filmjére kapta meg az addig elmaradt alibi-Oscart.

// kritika  // oscar-maraton