/ /

David cronenberg cikkek

David Cronenberg: A Dangerous Method / Veszélyes vágy

2011. november 30. · írta

David Cronenberg törzsrajongóinak bele kell törődniük abba, hogy mesterük 2005-ben komolyan átgondolt fordulatot hajtott végre pályáján: az Erőszakos múlttal gyakorlatilag filmnyelvet váltott. És amiről sokan azt gondolták akkor, hogy egyszeri kirándulás az elbeszélő műfaji film világába, arról ma már világosan látható, hogy új pályaszakasz. Pedig a kanadai rendező legújabb filmje, a Veszélyes vágy nem is áll annyira távol az életmű fősodrától, mint gondolnánk.

// kritika  // filmdráma

Interjú Jeremy Thomas producerrel

2010. január 18. · írta

Korunk legnemzetközibb és legrangosabb indie producere. Terebélyes és öntörvényű, mint egy török pasa. A gyomránál csak a filmjeit szereti jobban. Világéletében saját szabályai szerint üzletelt, ennek ellenére (vagy talán épp ezért!) példátlanul gazdag és színvonalas filmográfiát halmozott fel. A 60 éves, Oscar-díjas brit producer a Thesszaloniki Filmfesztiválon kapott Arany Alexander-díjat életművéért.

// interjú  // filmfinanszírozás, függetlenfilm

David Cronenberg: Eastern Promises / Gyilkos ígéretek

2008. február 14. · írta

London. Szakadó eső. A városban, ahol sosem havazik, az arab borbély unokája borotvával nyiszálja egy orosz emigráns torkát, majd egy orosz tinédzser szülés közben vérzik el a műtőasztalon. David Cronenberg ezekkel a képekkel – két halálesettel és egy születéssel – nyitja erőszakos drámáját.

// kritika  // bűnügyi film, thriller

David Cronenberg: A History of Violence / Erőszakos múlt

2006. február 15. · írta

A moziból kifelé jövet zsolozsmaszerűen mormolok Cronenberg-filmeket, jeleneteket, csontból készült pisztolyt, átalakuló testeket és bélből gyúrt metaforákat: a hiány a legfontosabb alakzata ennek a filmnek, folyamatosan emlékeztet, miért is szeretem (múlt időre még nem áll rá a kezem) a filmjeit.

// kritika  // bűnügyi film, képregényfilm

Sci-fi, horror és metafizika David Cronenberg műveiben

2005. június 15. · írta

David Cronenberg fehér holló. Egyrészt megvalósított egy szinte lehetetlen „feladatot": a hetvenes években készített kis költségvetésű, bizarr sci-fi-horror filmjei kultusszá értek, és eljuttatták a legrangosabb filmművészeti folyóiratok borítóira, az A-kategóriás fesztiválok zsűrijébe, a kis művészmozikba – de még Hollywoodba is tett egy kirándulást. Másrészt soha nem kényszerült különösebb kompromisszumokra, még a De Laurentiis felügyelete alatt készített Stephen King-feldolgozás és a régi német sci-fi, A légy remake-je készítése alatt sem. Harmadrészt filmre vitt olyan megfilmesíthetetlennek tartott írásokat is, mint a drogos szubkultúra alapműve, William S. Burroughs Meztelen ebéd című regénye1, valamint J. G. Ballard botrányos műve, a Karambol.

// tanulmány  // portré

David Cronenberg: Dead Ringers / Két test egy lélek

2003. május 15. · írta

Kétségkívül, mind a nőgyűlölet, mind a nőgyógyászat meghatározó eleme annak a filmnek, mely írásom alapja: David Cronenberg 1988-ban rendezett Dead Ringers című filmje, amely magyarul Két test egy lélek címmel jelent meg. A nőgyűlölet, valamint a nőgyógyászat mintegy rendezői koncepcióként is felfogható, hiszen Cronenberg maga is így fogalmazott, amikor a filmről kérdezték: a nőgyógyászat gyönyörű metaforája az ész, értelem, valamint a test szétválasztásának.

// tanulmány  // filmdráma

X. Titanic Filmfesztivál, Budapest, 2002. október 10–20. – Hullámtörők szekció

2002. november 15. · írta

Hajó: a tér egy úszó darabkája – írja Foucault – „egy hely nélküli hely, a képzelet legkimeríthetetlenebb tárháza.” Igaz, azzal folytatja, hogy „a hajó nélküli civilizációkban elapadnak az álmok”, de hajózni tenger nélkül is lehet, az álmodozáshoz pedig tenger és hajó sem szükségeltetik. Ősszel például mindig van néhány olyan nap, amikor a filmes közvéleményben minden hajózástechnikai hasonlat és szakszó új értelmet kap: a Titanic filmfesztivál válogatott rakománya azzal kecsegtet, hogy utasai tenger és hajók híján is világot látnak majd.

// beszámoló  // fesztivál