/ /

Digitális éra cikkek

Pandóra digitális szelencéje

2016. június 27.

A teljes filmgyártás átállt világszinten 35mm-es filmről CCD-kre, pixelekre és merevlemezekre. Súlyos filmtekercsek helyett a mozigépész egy kis dobozt és egy jelszót kap a forgalmazótól. A forgatáson pixeleket rögzítünk, a moziban 3D-trükköket és CGI-varázslatokat nézünk. A filmarchívumok digitális hordozóra mentik át gyúlékony szalagokra rögzített kincseiket, miközben egyúttal digitális módszerekkel restaurálják azokat. A filmes adattárolás is költözik pókhálós falak közül az internetre. Filmfesztiválok szervezői küzdenek meg jogi problémákkal, hogy egyre több vetítésük a világ távoli szegleteiből is követhető legyen.

// lista  // filmtörténet

David Bordwell: Pandora’s Digital Box: Films, Files, and the Future of the Movies

2016. június 26. · írta

Nemrég fejeződött be a teljes filmgyártás – a forgatástól a mozikig – digitális átállása, 35mm-es filmről CCD-kre, pixelekre és merevelemezekre. A kedves közönség javarésze semmit sem tudott (és most sem tud) a folyamatról. David Bordwell könyve nekik is szól, nemcsak filmesztétáknak és veterán mozibarátoknak.

// recenzió  // médiaoktatás, filmtörténet

Interjú dr. Nikolaus Wostryval, az osztrák filmarchívum műszaki igazgatójával

2016. június 7. · írták: ,

Nem túlzás azt állítani, hogy sokat köszönhetünk dr. Nikolaus Wostrynak: a fennmaradt magyar némafilmek egytizedét. Egész pontosan az osztrák archívum filmrestauráló csoportjának vezetőjeként ő azonosított néhány elveszettnek hitt magyar némafilmet a gyűjteményből (Vihar után, 1918, r. Sugár Pál; Rabmadár, r. Sugár Pál, 1929; A skorpió – részlet, r. Kertész Mihály, 1918; Az utolsó hajnal, r. Kertész Mihály, 1917; Dada, r. Damó Oszkár, 1919; Mikor a szőlő érik, r. Josef Stein, 1921). Az osztrák archívum kollekciójáról, egy újabb eltűnt osztrák vagy magyar film előbukkanásának esélyeiről, valamint a digitalizálás és a némafilmek viszonyáról beszélgettünk vele.

// interjú  // filmrestaurálás, filmtörténet

A zsebünkben hordott agyunk

2016. május 12. · írta

Testünk és szellemünk a 21. században már annyira az informatikához tapad, hogy egyre kevésbé tudjuk elképzelni nélküle az életünket. Zsebünkben ott lapul a világot jelentő internet és revolverként kapjuk elő, amikor egy-egy gyorsan megválaszolandó kérdéssel találjuk magunkat szemben. De vajon megbízhatunk abban, amit ott találunk? És kielégítő az, amit válaszként kapunk egy gyorskeresés eredményeként? Megszabadulhatunk végre a lakásunk négyzetmétereit elnyelő könyvtárunktól, lexikonjainktól és a szüleinktől örökölt kötetektől?

// körkép  // filmrestaurálás

Interjú Erdély Mátyás operatőrrel

2016. február 22. · írta

Az utóbbi öt-tíz év egyik legerősebb filmje számomra a Saul fia. Mindig azzal szoktam lemérni, hogy mennyire működik egy film, hogy mennyire tudom elfelejteni a technikát, hogy mennyire érzem azt, hogy visz a film magával, anélkül, hogy eszembe jutna, hogy most itt van egy derítés, most átkomponált az operatőr vagy ilyesmi. A Saul fiánál még azt sem vettem észre, hogy nem figyelek a technikára. Erdély Mátyás operatőrrel beszélgettünk az alkotói folyamatról, arról, hogyan lehetett így elrejteni a nyomokat.

// interjú  // magyar

Rethinking Intermediality in the Digital Age – Konferencia Kolozsváron

2013. október 29. · írta

Nehéz feladat vár arra, aki számokba akarja foglalni az október 24. és 26. között a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Média Tanszékének szervezésében megrendezett konferenciát. A Rethinking Intermediality in the Digital Age hívószóval meghirdetett tudományos konferencia óriási lélegzetvételű és legalább ugyanakkora sikerrel végigvitt esemény, öt kontinens kutatóit kérte fel arra, hogy újragondolják az intermedialitás jelenségét és megjelenéseit a digitális korban.

// beszámoló  // konferencia, erdélyi műhely